Vadorzó - Audi RS4 menetpróba

Egészen rövid ideig vezethettük csak az Audi új büszkeségét, az RS4-est, ám már néhány perc után nyilvánvalónak tűnt: az ingolstadtiak igazi városi vadorzót alkottak.

Képgaléria

Azért egész más úgy elkezdeni egy napot, hogy az ember tudja: délután 420 lóerős autót fog vezetni. Ami azt illeti, nekem sem esett nehezemre felkelnem múlt pénteken, s reggel ide vagy oda, mosolygósan indultam munkába - ilyen maximum egyszer-kétszer van egy évben. Az irodából a quattro 25. születésnapja alkalmából szervezett sajtótájékoztatóra vitt az utam, az Audi ezen valóságos tesztflottával várta az újságírókat; az A3-asok, A4-esek, hatosok és nyolcasok mellett egy vadonatúj RS4-es is kiállíttatott. Lehetett választani, ki mivel megy el egy körre, had' ne mondjam, melyik papírosra irattam fel a nevem.

Az RS4-es már messziről feltűnő jelenség, pedig az Audi kínálatából eddig sem hiányoztak a karakteres modellek. Ha az általam egekig magasztalt A4-es volt az ÜberJürgen, akkor az RS4-es igazi vadállat, az Audi A4-es alapra utcai sportautót épített. És milyen jól tette.

A héten Audi-roadshow indul 80 milliós gépparkkal, ám az érdeklődők az RS4-essel nem találkozhatnak. Az importőr Németországból kapta kölcsön az állítólag még előszériás próbadarabot, a gyár ugyanis még nem tudott annyit összeszerelni, amennyire igény lenne Európában. Ha minden igaz, itthonról a rendelés leadatott, így ha az égiek is úgy akarják, még tesztautó is lesz. Ehh, mennyire várom/várjuk!

Az A4-es az egyik kedvenc autóm. Kívül-belül tökéletes, a Single Frame kölcsönözte agresszivitás kifejezetten jól áll neki. Az amúgy is ütős külső továbbvadításából született meg az RS4-es, amely mélyre húzott sport köténnyel és méhsejt-mintás hűtőráccsal ijesztgeti az előtte haladókat. Gyönyörű 18-as felnik, hátul dupla kipufogó, belül sportülések - parádé az egész. A "másságot" hirdetik még a hátsó ajtókon elhelyezett RS4 logók is, nekem mégis az első kötény kopoltyúi jönnek be a legjobban. Telitalálat.

A karosszéria három centivel közelebb került az anyaföldhöz, s a stabilabb úttartás érdekében nőtt az első és hátsó nyomtáv is. A csomagtértetőbe és a hátsó oldalelemekbe diszkrét légterelőket integráltak, végképp "elválasztva" az RS4-est az alapmodelltől. A tervezésnél szem előtt tartották a tömeg/teljesítmény arányt is, így minden felesleges grammtól megszabadították az utcai harcost: az első sárvédők és a motorháztető alumíniumból készültek, csakúgy, mint a sport-futómű legtöbb eleme.

"A menetdinamika új dimenziói innovatív megoldásokkal, izgalmas vonalvezetéssel és a legfelsőbb osztály elvárásainak is megfelelő felszereltséggel" - írja az RS4-es sajtóanyaga, megemlítve azt is, hogy az autó továbbfejlesztett quattro hajtással készül. Én csak annyit mondok: 4,2 liter, V8 és 420 lóerő. Valami egészen gyönyörű hangja van, élmény hallgatni, vezetésileg meg egészen döbbeneteset nyújt. De erről később.

Mindössze 15 percet töltöttünk együtt az RS4-essel, de ez a picinyke idő is meggyőzött arról, hogy nekem kell egy ilyen autó. Nem érdekel, hogy sose fogom tudni megvenni (húszmillió felett lesz az ára), az se, hogy városban nincs értelme, egyszerűen jó és kész és ide vele.