Tip-top-kisautó - Chevrolet Kalos 1.4 Sport

2005.12.22. 8:18

Viszonylag jól néz ki, villogni kiválóan lehet vele, de menni azt nagyon nem akar. Kalos Sport kiadás Chevrolet-módra, sima 1,4-es benzinmotorral.

Próbálok kíméletes lenni. Mert az van, hogy kismilliónyi, jobb-rosszabb autó kipróbálása után eddig a Chevrolet Kalos az, ami legkevésbé fekszik nekem. Kedvesem apukájának van egy céges négyajtósa, múlt hétvégén egészen Bécsig mentünk vele, hát mit mondjak, végigszenvedtem az 500 kilométert. Tudom jól, hogy a Kalos olcsó, hogy ár/érték arányt tekintve kiváló vétel(nek tűnik), és sejtem azt is, hogy a fikkantást olvasva sok tulaj zsebében kinyílik a bicska. Akár joggal, hiszen a Kalos is alkalmas A-ból B-be jutásra, s összehasonlítási alap nélkül tökéletesnek tűnhet, de én simán rosszul érzem magam benne.

Nem a beltér miatt, az kategóriához illő, rendben lévő, de a négyajtós konstrukciója például olyan, hogy a vaskos B és C oszlop miatt jobbra nem látok ki belőle. Nem segít a tükör sem, kicsi, holttere viszont annál nagyobb, az egyetlen autó, amiben sávváltás előtt szinte fel kell állnom, hogy lássam, nem lökök-e oldalba valakit. Állítgathatom akármerre a széket, az eredmény mindig ugyanez, s akkor még nem is szóltam arról, hogy a váltóval alkalmanként közelharcot kell vívni, hogy betaláljon egy-egy fokozatba.

No de hagyjuk a limuzint, hiszen most nem róla lesz szó, sokkal inkább a Sport csomaggal megbolondított kis kompakt háromajtósról. "Hohó, hát mi baja lehet egy ilyen tip-top-kisautónak?" A kérdés jó, még csak nem is én tettem fel, hanem - hogy is fogalmazzak finoman - egy értelmileg kissé hátrányos helyzetűnek tűnő fiatalember, miközben a kollégákkal éppen a motort mustrálgattuk egy építkezés mellett. Nézzük sorjában.

Forrás: [origo]

Még több kép a galériában!


Rögtön kezdésként nem bírom nem ideírni, hogy szerintem értelmetlenség Sport felkiáltással (esetünkben felszereltséggel) mezei (azaz feltöltő nélküli), 1,4-es motorral szerelt autót árulni. Ne vicceljünk már, még ha az erőforrás modern, 16 szelepes is, a sport(osság)hoz semmi köze, nagymamám is jól tartja magát, mégse fürgelábúzza le senkise. A Kalos Sport márpedig úgy készül, hogy fognak egy Premium felszereltségű, sima háromajtóst (az alapár már ekkor borsosnak tűnő 2 869 900 Ft, bár december 31-ig kampányáron 2 649 900-ért hazagurítható), majd arra applikálják rá a 200-250 ezer forintos kiegészítő csomagot (pontos ára még nincs, s az is csak sejthető, hogy a Chevrolet-kereskedésekben lehet majd megrendelni).

Rosszul egyébként nem néz ki, a dizájnosabb hűtőrácsnak és köténynek hála elölről kifejezetten pofás, és hátul is tök jól mutat a szintén lecserélt kötény, spoiler, meg a dupla kipufogócső. Közelebbről mondjuk kiderül a turpisság, az egyik lyuk csak dísz, kicsit ciki, hogy míg az egyik fekete a koromtól, a másik vígan fénylik. Sebaj. Van még egy-két elszórt Sport felirat, belül krómosak az ajtók zárbütykei, küszöb viszont nincs.

Forrás: [origo]

Még több kép a galériában!


Hogy amúgy milyen a Kalos kívülről, tudja mindenki, kár a szóért. Inkább arról, hogy ez is olyan háromajtós, amelynek hátsó ülésére kissé nehéz bejutni, hely sincs túl sok, bár ketten azért elférnek. Az első székek ugyanolyanok, mint a szintén 1,4-es céges négyajtósban, oké, hogy a "picúr" csak nevében Sport, mégis kicsit kiábrándító. Persze, ha azt nézzük, hogy ugyanazt tudja, mint a nagytesó...

Vicc ez a "sportság", a motor 94 pacija folyamatos padlógázzal tudja csak tartani a (rohanó fővárosi) forgalom tempóját, mindannyiuk ereje ráadásul csak 6200-as fordulatnál adódik össze. Nem emlékszem, hol a leszabályzási limit, de valahol nagyon errefele, egyébként felesleges is agyonpörgetni, mert sehogyse lesz jobb. Hangja sincsen, de ugye mitől is lenne, a kormányzás se közvetlen, a kanyarokban jó nagyokat kell tekerni az elég méretes keréken.

Forrás: [origo]

Még több kép a galériában!


És a váltó, hát az valami egészen hihetetlen, pedig volt már nekünk lekvárfőzős és rúdugrós versenyzőnk is. Ez tán üti mindet, kettesből hármasba a következő a manőver: hónunk alól nagy lendülettel indítunk, kis középső megtorpanást követően a szélvédő magasságában érkezünk. A szerkezet a pontosság fogalmát csak hírből ismeri, a sífutók nem hadonásznak annyit a botjukkal, mint amennyit ezzel az irdatlan hosszú karral kell kapálózni. És még arra is képes volt, hogy egy elnézett kátyú keltette lökéshullám következtében, mindenféle egyéb beavatkozás nélkül hármasból visszapottyanjon üresbe. Bravúr.

A kilátás ebből sem jó, az oszlopok ugyanúgy takarnak, a tükrök meg valahogy olyan szögben tudnak állni, hogy este csak a vakító fényszórókat látni. És mintha mindez nem lenne elég, közel tíz litert simán benyakal száz kilométerenként, úgyhogy legvégül csak egy kérdésem van: megér ez az autó valakinek kb. 3,1 millió forintot?

Koncz Dávid

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK