Az oszlató - Mercedes-Benz GL 500

Mit lehet mondani egy olyan autóra, amely elvileg mindenre jó, többek között tömegoszlatásra is? Úgy gyorsul, mint egy sportkocsi, akkora, mint egy busz, és olyan kényelmes, mint egy luxuslimuzin. Elég gáz.

Jelenleg is futó közlekedési kérdőívünk kapcsán eszembe jutott, vajon hányan gondolhattunk már arra, hogy egy kisebb leszorítás után visszavágunk. Hányszor hangzott már el ez a mondat: Ha most egy terepjáróval lennék, lezúználak!? Vagy egyáltalán hányan vágytunk már arra, hogy a forgalomban ne mi legyünk a kicsik? Na, az ilyenekre találták ki a Mercedes-Benz GL-t. Persze ehhez teljesülnie kell az első és legfontosabb feltételnek: ki kell tudni fizetni.

Tervezzünk meg egy félelmetes, mindent ledúró gépet! Lássuk csak: legyen 5 méternél hosszabb, közel 2 méter széles, az sem árt, ha majd' ugyanilyen magas. Legyenek jó nagy kerekei, mintha úthenger lenne. Marcona, kissé rámenős, szögletes orr, meg az erődemonstráció kedvéért két oldalt kipufogó hátul. Nem árt bele egy bazi benzines motor, amely úgy morog, hogy lemenekül előlünk bárki, de az is fontos, hogy akár a szomszéd házát is képes legyen elhúzni.

Mindezt tudja a GL 500. Tengelytávja 3075 mm, vagyis a belső térkínálat igencsak ígéretes. Eléggé letaglózó benyomást nyújt elsőre, és amennyire bálna méretei vannak, annyira dinamikus. Az 5.5 literes motor 388 lovas és 530 Nm-t tud, vagyis elemi erővel húz. Mi sem jellemzi ezt jobban, mint hogy 6.5 másodperces százas sprintjével és 240 km/órás végsebességével komoly sportkocsikkal is képes felvenni a versenyt. Na jó, kanyarokban nem, de az állítható magasságú légrugós felfüggesztésének hála kemény terepen is elmegy. Van benne középen és hátul is zárható difi, de ettől függetlenül sosem hinném, hogy egy normális tulaj valaha bemerészkedne vele egy gidres-gödrös erdőbe, ahol a gallyak össze-vissza karcolják. Ezt a felfogást mondjuk az is előidézheti, hogy szerényen szólva nem rendelkezem az autó vételárának töredékével sem.

A GL-ről mindent összevetve azonban elmondható, hogy túl nagy. Amerikában ezen csak mosolyognának, hiszen ők a Grand Cherokee-t családos nők bevásárlókocsijaként tartják számon, de európai szemmel hatalmas monstrum. Nagyobb, mint az átlagos luxus SUV-ok (X5, ML, XC90), sőt még az ezek közül kicsit kilógó Q7-nél is nagyobb. Talán a szintén DaimlerChrysler csoporthoz tatozó Jeep Commanderhez lehet a legjobban hasonlítani, de azt is túlnőtte. A GL immár az igazi hétüléses terepjáróként is emlegethető, hisz' ez az első, amibe tényleg kényelmesen be lehet szállni, és komfortos is.

Mondjuk a beszállással kapcsolatban itt is vannak érdekességek, hiszen jobb oldalról lehet ezt könnyedén megtenni, igaz, a középső üléssor szélső ülése kicsit nehézkesen billenthető előre. Ha nem az átellenes oldalon lenne az a fül, amivel elvileg ez megtehető, akkor ezzel sem lenne gond. Ha ezen túljutottunk, akkor már minden könnyed, hiszen egy igazi vakító extra is bekerült az autóba: elektromosan dönthetőek a leghátsó ülések. Ha éppen nem utazik ott senki, akkor a csomagtérbe belehajthatóak, így egy meglehetősen nagy alapterületű, de nem túl magas teret kapunk. Azért így is 620 literes a csomagtartó, amely 2300-ra bővíthető. Egészen elképesztő nagyságú, ahhoz például be kell mászni, hogy elérjünk mindenhova.

jó sok kép

Az utastérről is csak szuperlatívuszokban kellene elmélkedni, hiszen a ML-ben sem vallott már szégyent, itt meg még nagyobb. A kényelem terén nem lehet kifogás, a felszereltség is pazar, sőt a tesztautóba belekerült az első valódi, annak is kinéző, és hasonló tapintású fabetét. Hibátlan.