Egy őszinte autó: Dacia Sandero 1.4 Ambiance - teszt

Vágólapra másolva!
Nézték mindennek csak Daciának nem, ami nem véletlen, hiszen a Sandero tökéletesen hozza a mai távol-keleti autók formavilágát. A lényeg ettől persze nem változott, a csapott hátú és újracsomagolt Logan is egy jól kihasználható családi kocsi, egyszerű megoldásokkal és ennek megfelelő árcédulával.
Vágólapra másolva!

Fotó: Nógrádi Attila [origo]

A képen egy csapott hátú és újracsomagolt Logan látható
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)


Egy környékünkön lévő építkezés leállt, amikor leparkoltam a Sanderóval, amit úgy körbevettek a műanyagsisakos szakik, mint lepottyant kockacukrot a hangyák. A közhangulat egyértelműen az autó pártján volt, még a legkritikusabb hangadó is csak annyit bírt kipréselni magából, hogy neki francia autó nem kell, de amikor megtudta, hogy mennyibe kerül, az ádámcsutkája liftezett egyet a gallérjától az álláig és megadóan beismerte: "ennyiért mégiscsak kéne". Nézték Kiának, Hyundainak, Daewoonak és Chevrolet-nek, csak Daciának nem. Az autókra teljesen immúnis anyukám például olasz kisautónak nézte és hitetlenkedve olvasta a sörnyitó alakú emblémákon a feliratot, ami egyértelműen piros pontot jelentett a Sanderónak.

A Sanderóval a Dacia egyértelműen ki akar lépni a félhomályból, ahol a ronda, de praktikus autók tanyáznak, hiszen a Logan és az MCV után itt már szemmel láthatóan nem kevés figyelmet fordítottak a külsőre is. Formája alapján a Sandero tényleg beillene bármelyik koreai márka modellpalettájába: divatos cicaszemek, formás hátsó, az összkép azonban menthetetlenül jellegtelen. Ennek persze megvannak a maga előnyei is, például bankot rabolni csak Sanderóval mennék letakart márkajelzéssel, egyfelől a kutya sem ismerné fel, hogy milyen típus, másrészt már egy perccel a tett elkövetése után sem tudná senki felidézni vagy körülírni miként is nézett ki az autó. Ettől függetlenül a Logan után óriási formai előrelépés a Sandero, amelynek külsejét - ahogy arra Gulyás-kolléga részletesen kitért a menetpróbáról írt cikkében - a Renault a barcelonai designközpontjában álmodták meg. A Renault rokonságból egyébként nem is csináltak nagy titkot, már az autó fenekén is ott virít, hogy Sandero by Renault, de ha felnyitjuk a motorháztetőt, láthatjuk, hogy a franciák még arra sem vették a fáradságot, hogy a daciás motorfedelet készítsenek, hanem egy az egyben beépítették a Renault-motorokat.

Fotó: Nógrádi Attila [origo]

A beltér műanyagjai betonkemények
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)


Akárcsak a Logan, a Sandero legtöbb alkatrészét is Renault-raktárakból legózták össze, így alapvetően tényleg igaza van a cikk elején emlegetett építkezési szakembernek, miszerint ez egy francia autó. Franciás kényelemre azonban ne számítson senki az utastérben, amelynek kidolgozásán és anyaghasználatán jól tetten érhető a spórolás. A műanyagok betonkemények, a műszerfal elején és az ajtók oldalán lévő rücskös anyagon bőrkeményedést lehetne reszelni, ennek ellenére nem zörgött és nyöszörgött semmi az utastérben.

A műszerfal szerencsére nem egy darabból készült minimalista borzadály, mint az első generációs Loganban, itt már variáltak a színekkel és formákkal, bár a szép helyett inkább a funkcionalista a jó jelző rá. A gombok és kapcsolók elhelyezkedése és kialakítása viccesen egyszerű, a félhomály nagyon jól áll a műszerfalnak, ekkor szép vöröses színben dereng minden. Kárpit nem jutott az ajtókra, és az ülések hátulján is csak műbőrszerű anyag feszül, de legalább ennyivel is kevesebb felület koszolódik maradandóan, ráadásul ha a szükség úgy kívánja akár slaggal is kitakaríthatjuk az utasteret. Tesztautónk mentségére legyen mondva, hogy az Ambiance nevű alapfelszereltséget kapta, az egyel gazdagabb (és egyben csúcsot jelentő) Laureate szintnél már jutott egy falatnyi kárpit az ajtókra, és lehet állítani a kormány, illetve a vezetőülés magasságán.

Pár centivel kisebb a tengelytáv a Loganhoz képest, ennek ellenére nem érheti panasz a hátsó sor helykínálatát, három felnőtt is kényelmesen elfér az egyenes padon, a hátul ülők komfortérzetét csak az autó bakugrásai rontják el, legalábbis utasaim többsége erről panaszkodott. A rugózás valóban feszesebbnek érződik, mint a Loganban, ám a magas hasmagasság miatt a karosszéria szeret dülöngélni és pattogni az úthibákon, ha nagyon elkap minket a hév, a Sandero tökéletesen hozza az elszabadult lovaskocsi-érzést. Tesztautónk kanyarodási képességeit tovább rontotta, hogy magas oldalfalú téli gumikat kapott, amelyek még a legenyhébb kanyarban is nyikorogva jelezték, hogy nem tudnak mit kezdeni az átlagosnál jóval melegebb novemberi idővel.

Fotó: Nógrádi Attila [origo]

23 centivel lett rövidebb a Loganhoz képest
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)


A magas építésnek és ballonos gumiknak ugyanakkor jó hasznát vehetjük, ha elfogy alólunk az aszfalt és földúton kell boldogulnunk, de akkor sem kell szívbajt kapnunk, ha egy magasabb padkára akarunk felkapaszkodni. Igazából nem is értem Győzikét, hogy miért rohant el rögtön Ferrarit venni amint összegyűlt egy nejlonzacskónyi pénz, azóta nyilván egy rettegés az élete, hogy mikor veri le a gyönyörű F430-asának az alját valami alattomos úthibán. A magyar utakra egyértelműen a Sandero az ideális választás, gázelvétel nélkül liftezhetünk át az összes kijárt, töredezett úton, felgyűrt aszfalton, kikopott sínen és a lesüllyedt aknafedeleken, amelyekből azért akad egy pár.

Nem lett olyan olcsó, mint tervezték

A Renault X90 néven futó projektje, amelyet egy 5000 eurós autó kifejlesztésére kezdtek el a kilencvenes években, ma már igazi sikersztorinak számít, annak ellenére, hogy a vételárat végül nem sikerült 7000 euró alatt tartani. Elsőként a lépcsőshátú Logan jelent meg 2004-ben, ezt követte két évvel később az MCV nevű kombi, ennek áruszállító változata, és idén februárban a pickup is megérkezett. A mai napig több mint egymillió autó készült el a különböző változatokból, természetesen nem kizárólag a romániai gyárban, hiszen Pitestin kívül a Daciákat gyártják még Marokkóban, Iránban, Indiában, Oroszországban, Kolumbiában és Brazíliában is. A Sandero után a következő modell valószínűleg egy valódi szabadidő-autó lesz, amelybe állítólag egy régebbi Nissanból származó összkerékhajtást szerelnek majd.