Ugyanazzal a lendülettel - Chevrolet Lacetti 1.6 WTCC Street Edition teszt

A szerkesztőség legutóbbi Chevrolet-tesztje öt hónapja született, Lacetti utoljára 2007-ben volt nálunk, ám a négyajtósról még írásunk sincs. Akkor most örüljünk? Akárhogy is, a WTCC-Lacetti vizuálisan megér egy körsétát.

A WTCC-versenyautónak hasonló az eleje, hókotró köténnyel és brutális sárvédő-szélesítésekkel
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Két eset lehetséges: vagy mindenki tudja, hogy a WTCC-kivitel csak optikai tuningos, vagy senki sem. Érthető, hogy négy nap alatt összesen egy Honda Jazz volánjánál ülő, svájcisapkás, ötvenes férfi akarta legyorsulni. Szerintem ő is csak azért, mert a kelleténél kicsit nagyobb gázzal induló Chevrolet első kerekei sikkantottak, és ő ebben kihívást hallott. Morogtam is neki félig hangosan: ember, állj le, ez csak egy "olyan, mint", egynyolcad millióval többért.

Az olasz formatervű autó ötajtósa a Giugiaro-stúdió munkája, míg a szedánt a Pininfarina rajzolta meg, és a lassan hat éve jelen lévő modellen azóta sem eszközöltek szembeszökő változtatást. Persze, a korábban Daewoo Nubira, később Chevrolet Lacetti hűtőmaszkját azért átalakították, kilincseit mívesebbé tették, de ennél többet már nehezen venni észre. Miközben a tavaszra ígért utód, a Cruze még nincs a látóterünkben, a forgalmazó a leköszönő Lacetti történetének izgalmas epizódjában látott pénzre váltható fantáziát. A WTCC-versenysorozat nevét viselő kivitel látványelemei harapósabb kinézetet varázsolnak a szolid négyajtósnak.

BMW-k, Seatok, Hondák és Ladák ellen a WTCC-ben

A hétköznapi autók között nem kifejezetten ezek a márkák a kompakt Chevrolet ellenfelei ár, méret vagy presztízs terén. Ugyanakkor a komoly riválisokat, a BMW 320i-ket és a Seat Leonokat 2008-ban tizennégyből öt futamon legyőzte valamelyik Chevrolet. A csapat négy autója közül egyet-egyet ismertebb nevű pilóták, Alain Menu, Nicola Larini és Robert Huff vezettek. Utóbbi versenyző egyetlen ponttal csúszott le a második helyről, tehát egyéniben a harmadik lett, ami előkelőbb eredménynek számít a csapat összetett bronzérménél - főleg, hogy a nagyjából harminc autós mezőny majd' háromnegyede BMW és Seat. A néhány Lada 110-en, Honda Accordon és a négy Chevrolet-n kívül csak Volvo C30-asok voltak jelen, egy futam erejéig, ráadásul a Hondák nem gyári csapatként, és nem az év elejétől versenyeztek. Ladával még nem szereztek pontot.

A FIA (Fédération Internationale de l'Automobile - Nemzetközi Automobil Szövetség) 2005-ben hívta életre a WTCC-t (World Touring Car Championship - Túraautó Világbajnokság). A Super 2000 szabályainak megfelelően legfeljebb 2000 köbcentis, első- vagy hátsókerékhajtású, hatfokozatú szekvenciális vagy hagyományos ötös kézi váltóval felszerelt autókat lehet indítani. A donormodellből a versenyzést megelőző egyéves időszakban minimum 2500 darabot értékesíteni kellett. A kocsi építését annak idején a tapasztalt Ray Mallockra és csapatára bízta a Chevrolet. Az 1140 kg-os versenyautó DOHC-kétliterese 270 lóerőt teljesít a négyhengeresek számára maximálisan engedélyezett 8500-as fordulaton, nyomatéka 267 Nm 5800-on, vezérlőelektronikáját a MoTeC szállította. Az autó végsebessége 254 km/óra.

A versenyautó a hosszát kivéve minden irányban átlagosan nyolc centiméterrel nőtt nagyobbra a WTCC Street Edition-nél: alacsonyabb, szélesebb, nagyobb nyomtávú. Az utcai kivitel 4,25 millió forintos vételárárához (1.6 Elite) 125 ezer forint adódik az optikai csomaggal, amely első,- hátsó- és oldalszoknyákat, hátsó szpojlert (az ötajtóson), krómozott kipufogóvéget, hátsó lökhárítóba integrált sportbetétet és könnyűfém keréktárcsákat tartalmaz. Nem rossz, tekintve, hogy egy szpojlerkészlet tartozékként 190 ezerbe kerülne. Ha az ember látott már Lacettit, még sötétben is könnyen kiszúrja a WTCC-t a parkolóban. A szoknyák közelebb húzták a földhöz, jól látszik a kipufogóvég, és a kerekei sem hétköznapiak.

Jól formált küszöb és hátsó szoknya, de krómcsíkok nem kellenének oda
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Egyébként a tesztautón a WTCC-csomag 15-ösei helyett 16-osok voltak. Furcsa, hogy alapból nem, hiszen még a 17-esek sem lennének eltúlzottak a domborított kerékívekben. A sokküllős felnik a versenyautót idézik, jól is mutatnak a sárvédő-szélesítések alatt, de a krómcsík alkalmazása körben már kérdéses. Arányaiban jól sikerült a csinosítás, stabil, földhöz tapadó autónak látszik tőle a Lacetti. Nekem leginkább a fara tetszik, minden szemszögből - megbocsátható módon az előző Ford Mondeo ST220-as kivitele jut róla az eszembe a szoknya miatt. Ugyanezt az orrára nem mondhatom el, oda nem tudtak vagányabb kezdést faragni. A kilincseket viszont minden Lacetti stíluselemként hordozhatja. A krómozott kipufogó természetesen csak végződés, de a látványosság keretein belül ízléses.