Németesen könnyed - Citroën C5 2.0 HDi teszt

A Citroën C5 második generációjának kínálatából az ötajtós változat eltűnt, de megjelent a szedán. A tepsiszájú elődöt feledtető külső kidolgozott utasteret fed, miközben külméretei és marketingje már-már egy kategóriával feljebb helyeznék.

Az új C5-ös már nem feltétlenül hidropneumatikus felfüggesztésű, az alacsonyabb felszereltségi csomagokhoz hagyományos acélrugó jár
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

A Citroën nem titkoltan olyan stílussal küldte a C5-öt a ringbe, mintha - Hofi Géza szavaival élve - pajszerrel akarna betörni a piacra. Az előző széria után tényleg nagyot kellett alakítani, ha nem csak arról van szó, hogy a szokásos számú francia modell legyen a középkategória kínálatában. A Renault és a Peugeot különlegessége, hogy egy-egy kupét is szerepeltet, a C5 ehhez képest a klasszikus felállással jelent meg. A két változat (limuzin és kombi) kielégíti a nálunk meglehetősen fontos négyajtós kivitel iránti igényt, akár cégautós dimenziókat is megnyitva, ugyanakkor a sok holmival utazóknak még mindig elegáns, de családias alternatívát kínál. Mintha a C5 le kívánná dobni az ötajtós se ilyen, se olyan jellegét, mert - most már mondjuk ki - a németeknek sincs olyan. A középkategóriában még akad (a Mondeónak megbocsátható, hiszen világautó), de feljebb már semmiképp. A C5 arra hivatott, hogy - a Citroëntől idézve - "felsorakozzék a felső-középkategóriás limuzinok és kombik szegmensének vezetői közé".

Hová? Azokhoz, akiknek limuzinjuk és kombijuk van a felső-középkategóriában (E-szegmens), amit ráadásul uralnak is. Nos, van a Chrysler 300 C, aztán a svédek, és végül a németek. Kizárásos alapon az Audi A6, a BMW 5 és a Mercedes E típusokra gondoltak a franciák. És mindjárt kerekítettek ehhez egy olyan reklámkampányt, amiben nagyjából azt mondják, hogy mit akarnak a németek, hiszen mi is azok vagyunk. Germánabbak, Fünferebbek, minket vegyenek.

Menet közben nehéz megmondani, hogy acélrugós, hiszen citroënesen ringatózik

A C5 hossza és tengelytávja ezekét épp nem éri el, de felülmúlja a középkategóriások hasonló méreteit. Tény, hogy nehezebb közéjük sorolni, mióta ekkorát növekedett, ám a 439 literes csomagtartó visszasorolja a rajtrácson. A tető kupésan laposodó vége és a nem túl hosszú far új képet alakít ki a C5-ről. Sportos, erőteljes középkorú, harapja az életet. Egy-két vonása közvetve visszaköszön a Peugeot 407-esről: a hűtő előtti harcsaszáj, a zömök, de formás, szárnyszerűséggel megstuccolt hátsó. A C6-oséhoz hasonló homorú hátsó üveg itt kevésbé szembetűnő, de még így is egyedi jegy. Csillognak a hatalmas fényszórók és ködlámpák, a krómcsíkok alul körben, a krómozott kilincsek, a krómdíszes orr. Pont annyira feltűnő jelenség, hogy megnézzék, de ne furcsállják, és éppen annyira ízléses, hogy csettinteni lehessen láttára: na, megint egy csinos francia kocsi.

Belül fantáziadús formák fogadnak. A vonalak izgalmasak, a lágyság és a mozgalmasság keverékével. Fémszínű műanyagokat több helyen használtak a tervezők, de az összkép sötéten komor, a világosszürke tetőtől lefelé egyöntetű fekete belsővel van dolgunk. A műszerek és kijelzők narancsszínű fénye három helyről árad: a körórákból, a rádiókijelzőről és a klíma felől. Citroënekben már megszokott a mozdulatlan kormányagy, a márkára jellemzőek a lenyíló kis rekeszek, és ilyen rádió van a konszern-rokon Peugeot 207-esben is. A 2,8 méteres tengelytáv hosszú utasteret sejtet. Ez igazolódik is, de nagyságrenddel nem nagyobb, mint egy kategóriatársé. A tágassághoz hozzátartozik, hogy elöl, beüléskor nem árt vigyázni a fejre. Benn már semmi gond, ahogyan hátul is bőven elférni. A tető lejtése a magas utast sem zavarja, a feketeség majd annál inkább. Viszont teljesen sima padlóra hamuzhat, ha nem veszi a fáradságot saját, hátsó dohányzórekeszét használni, míg a középső oszlopba épített szellőzőnyílások hasonló természetességgel szolgálják ki.

Hátulról különösen németes a C5, a futóműve azonban markánsan más

Anyagaival a C5-belső jó pontokat szerez, mert elöl a szivaccsal bélelt felületek vannak többségben, a kemény műanyagok pedig jó minőségűek, nem könnyen karcolódók, erősítik a belső összhangját. Az illesztési hézagok kívül-belül szűkek, egyedül a könyöklő rekeszében volt egy elálló műanyagdarab. Esős napon kellemetlen volt, hogy a csomagtartó nyitott fedeléről a poggyászra csorgott némi víz, illetve elgondolkodtatott, hogy egy-két nap múlva a karosszéria ajtóívein, alul, a két gumicsík között vízpára maradt. A fejjel lefelé préselt alvázszámot csupán érdekességképpen említem, gyakorlati jelentőségét nem látom be, inkább zavarba ejtő a dolog.