Kerregő Rómeó - Alfa MiTo 1.6 JTDm teszt

Az Alfa MiTo legérdekesebb pontja egy kapcsoló: ezzel lehet a tohonya, mihaszna trendi kiskocsit egy csapásra lelkesítő, erőtől duzzadó hot hatché varázsolni. A dízel még takarékos is, de akkor is a benzines kéne.

A hölgyek a formájáért, a férfiak a vezetési élményért vehetik meg
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Az Alfa MiTóról eddig csak azt tudtuk, hogy a Mini vetélytársának szánták, de egyúttal a márka megmentése is céljai között szerepel. Ez egy igazán trendi kisautónak született, amely a Minihez hasonlóan legendává válna. Ennek megfelelően egy igazi zseni vonalait viseli, hiszen formatervét úgy találták ki, hogy a 8C Competizionére hasonlítson. Hasonlít is, csak egy kicsit pufi, bár a hölgyeknek várhatóan bejön ez a fajta töltöttgalamb-jelleg.

A MiTo ezzel együtt egyedi jelenség, de egy Alfánál a különleges forma alapvető elvárás is. Az olaszok azzal próbálták még feldobni, hogy ennél a modellnél jobban visszatekintettek a múltba. Felelevenítették a hagyományos Alfa-értékeket, és ebből próbáltak minél többet újra megvillantani a MiTóban is. A karosszériaformát ismét sikerült eltalálni, de talán még ennél is fontosabb volt, hogy az autó vezetése élmény legyen, hiszen egy olasz temperamentumos autónál ez fontos szempont, másrészt a legfőbb vetélytársnak, a Mininek ez az egyik erénye. Pont ezért nem csak a divatos külsejébe szerelmes nők, hanem a férfiak is szeretik.

Választható a fényszórók melletti keret színe, és még sok minden már apróság

Az 1,4-es benzines turbós változat már járt nálunk, nem találtunk benne sok kivetnivalót, bár azért megállapítottuk, hogy nem Mini. Az utastér a külsejéhez képest kicsit visszafogottabb, ráadásul az egyedi alfás jelleg valahol elvész. Túl sok a Fiat konszern más gyártmányaiból ismert kapcsoló és kijelző van a MiTóban, így nem elég egyedi. Ha a műszerfal teteje nem lenne ilyen alakú és karbonutánzatú, akkor nagyjából semmire nem emlékeznénk belőle, így sem fogott meg igazán. Már korábban is írtam, és nagyjából most is tartom, hogy ha a kormányon az Alfa-jel helyére a Fiat logóját tennénk, az is hihető volna - tehát a MiTo utastere számomra nem eléggé alfás.

Ettől még lehet szeretni: a felszereltsége egészen jó, az első ülések kifejezetten kényelmesek és jól tartanak, és nem túl magas embereknek hátul is elegendő a hely. A vezetése tényleg élmény, ehhez azonban először rá kell jönni valamire.

A műszerfal alapján nem szeretnénk bele

Amikor beültem és kikanyarodtam az első sarkon, azt hittem, ezzel az autóval jól átvágtak. Vagy az is lehet, hogy rossz, nem megy a turbó. Néztem, nem mutat-e valami hibaüzenetet. Hiába nyomtam a gázt, csak komótosan gyorsulgatott, semmi több. Pedig a száraz adatok sokat ígérnek, főleg az 1750-es fordulatszámon ébredő 320 Nm-es forgatónyomatékára lehet büszke. De hová tűnt? A kormány is olyan semmitmondó, bezzeg a fék harap. Nem volt jó vezetni, túl selymesen viselkedett, semmi izgalom.

És akkor beugrott a menetpróba: a MiTo legérdekesebb pontját elfelejtettem: hát ott a DNA kapcsoló! Ez hárombetűs rövidítés: dinamikus, normál és egy All weather elnevezésű mód, ami többnyire a téli napokon jó. A kapcsoló egyszerre változtatja a kormány rásegítését, a gázpedál érzékenységét, a rugózás feszességét, és az ESP programozását. Az 1,4-es turbós tesztautónál nagyon érződtek a különbségek - de mi a helyzet a dízelnél?

Csaknem 6 millió forint egy ekkora autóért egy kicsit sok

Itt is bevált a DNA-kapcsoló: a kismamás, takarékos kisautóból a Dinamic állásban előbújt a kisördög. Végre érzés volt a kormányzásban, és a gázpedál apró lenyomására is határozott gyorsításba kezdet a MiTo. Mintha új motort kapott volna; visszakapcsoltam normál módba, és kipróbáltam a padlógázt, amihez nagyon hosszú úton kell kinyomni a pedált. Kiderült, ekkor is képes huszáros hajrára, de ez a mód inkább a nyugodt vezetésre van. Néhanapján ez is tetszett, sőt biztos van, akinek a dinamikus mód nem hiányozna, de a fiatalos vásárlóknak biztos tetszeni fog ez a játéklehetőség.

Én leginkább ebben az állásban használtam az autót, hiszen így tényleg élmény volt vezetni. Sokkal jobban reagált, rugalmasabb volt, és kanyargós részeken is jobban követte az utasításokat. A motorról is kiderült, hogy egy kivételesen jó darab: erős, rugalmas, illik ebbe az autóba. A 6,5 literes vegyes átlag a sportos használat mellett kedvezőnek mondható, egyedül csak a motor hangja zavart néha egy kicsit.

A MiTo dízel tehát kellemes választás, de ettől még nem vennék ilyet. A benzines jobban tetszett, abban a vérpezsdítő menetteljesítmények mellé rendes motorhang is dukál. Jobban is megy, és nem sokkal eszik többet, miközben azért azonos felszereltség mellett 670 ezerrel olcsóbb. Persze a dízel MiTóra is szükség van, hiszen a Miniből is van dízel. A MiTo azonban olcsóbb, erősebb, igaz még nincs akkora neve, presztízse. Ettől függetlenül elgondolkoznék rajta, ha e két kocsi között vacillálnék. De aki az élményautót keresi a MiToban, annak csak a benzines ajánljuk.

Műszaki adatok
Motor, erőátvitel, fékek. Hengerűrtartalom: 1598 cm³. Furat/löket: 79,5/80,5 mm. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Teljesítmény: 88 kW (120 LE)/3750. Nyomaték: 320 Nm/1750. Sebességváltó: hatfokozatú kézi. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/tárcsa. 
Méretek, tömegek. Hosszúság/szélesség/magasság: 4063/1721/1446 mm. Tengelytáv: 2511 mm. Nyomtáv elöl/hátul: 1483/1475 mm. Tömeg: 1205 kg. Terhelhetőség: 405 kg (négyüléses változat). Csomagtartó térfogata: 270/950 l. Üzemanyagtartály térfogata: 45 l.
Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás (0-100 km/óra): 9,9 mp. Végsebesség: 198 km/óra. Átlagfogyasztás: 4,8 liter/100 km. Tesztfogyasztás: 6,5 liter/100 km. Széndioxid-kibocsátás: 126 g/km.