Egy vegetáriánus oroszlán - Peugeot 308 BioFlex teszt

Legutóbb egy olyan Peugeot 308-as járt nálunk, amely a benzin helyett inkább a kukoricából erjesztett etanolt részesítette előnyben, olyannyira, hogy amikor végre hozzájutott, elkezdett habzsolni.

Megtévesztő a vicsor, ez az oroszlán növényevő
(Még több kép a galériában, kattintson a képre!)

Az üzemanyagárak szép lassú, de annál biztosabb emelkedése és az egyre szigorodó károsanyag-kibocsátási normák bevezetése miatt az autógyárak meglehetősen nehéz helyzetben vannak jelenleg, hiszen egy évszázados, nyakló nélküli benzinégetés után meglehetősen hirtelen kell megtalálni a kiutat az olajfüggőségből. A jelenlegi trendek alapján úgy fest, az elektromos meghajtásé a jövő, ám a belsőégésű motoros benzinfaló technika nem adja fel egykönnyen, és mindent megtesz azért, hogy elodázza a kihalását. Jelen tesztünk alanya például odáig jutott, hogy ráfanyalodott a növényekből erjesztett üzemanyagra, amelytől elvileg egy kicsit megnő az ereje, de sajnos az étvágya is.

Már benzinnel is jó étvágya van, az etanolt viszont valósággal falja

Január óta kapható nálunk is a Peugeot 308 BioFlex nevű modellje, amely egy etanollal, azaz etil-alkohollal és benzinnel is működő motorváltozatot jelent. Bár tartja magát az autósok között az a nézet, hogy nem károsítja a benzinmotort, ha etanolt (E85) tankolunk bele, valójában nem tesz túl jót egy benzinre optimalizált motornak, ha kizárólag etanollal próbáljuk működtetni, mivel az alkohol másképp ég el a hengerekben, mint a benzin, nem keni úgy a mozgó alkatrészeket (például a pillangószelepeket), és hajlamos kikezdeni a hagyományos gumitömítéseket, vezetékeket. A 308 BioFlex 1,6 literes benzinmotorja számos átalakításon ment keresztül, hogy képes legyen etanolt is elfüstölni: egyebek mellett új szelepeket, üzemanyag-vezetékeket, szűrőket és módosított motorvezérlést kapott, valamint egy speciális lambda-szondát is. A fenti módosításoknak köszönhetően a 308 BioFlex motorja gond nélkül elégeti a 15 százalék benzin- és 85 százalékos alkoholtartalmú E85-öst, nem kell semmit állítgatni vagy kapcsolgatni, mert a rendszer automatikusan hozzáállítja magát a tankolt üzemanyaghoz, így tetszőlegesen is keverhetjük a naftát.

Az utastér ergonómiájába nehéz belekötni, az öfokozatú váltóba már annál inkább

A tesztautót történetesen úgy adta vissza az előző brigád, hogy csurig töltötték benzinnel, így első körben ki kellett autózni a tankot, de legalább képet kaptunk arról, mennyit fogyaszt és hogyan viselkedik a 308-as benzinnel, és utána E85-össel. Tesztautónk 1,6 literes, 16 szelepes, 110 lóerős motorja régi, jól bevált darab a PSA konszernnél, így nem csoda, hogy ezt optimalizálták etanolra is, annál is inkább, mert nem a takarékosságáról híres. Biztos azt gondolták, ha már sokat fogyaszt, akkor legalább olcsón lehessen tankolni bele. Tisztán benzinnel 11 literre jött ki a tesztfogyasztás száz kilométerre vetítve, ami meglepően sok, hiszen a több mint ötszáz kilométer harmadát autópályán és országúton tettük meg, ez utóbbin ráadásul meglehetősen visszafogott tempóban poroszkáltunk. Sajnos a takarékos vezetést már eleve nagyban megnehezíti az amúgy igen kelletlenül működő ötfokozatú váltó, 130 km/órás tempónál valamivel négyezer felett forog a motor ötödikben, ami nem csak a fogyasztásra, de a zajszintre sincs túl jó hatással.

Miből is van a bioetanol?

Az etanol (etil-alkohol, borszesz, C₂H₅OH) színtelen, jellegzetes szagú és ízű, éghető folyadék. Az etanolt a köznapi nyelvben legtöbbször egyszerűen alkoholként emlegetjük, mivel kémiailag az alkoholok közé tartozik, mint a metanol vagy a propanol. A kutaknál is kapható E85 jelzésű üzemanyag 85 százalék etanolt és 15 százalék benzint tartalmaz, egyelőre csak a benzin részét terheli jövedéki adó. A bioetanolt Európában főleg cukorrépából, búzából vagy kukoricából, Észak-Amerikában kukoricából és búzából, Dél-Amerikában pedig a cukornádból készítik, rövidesen várhatóak viszont az úgynevezett "második generációs" megoldások is, amelyek lényege, hogy mezőgazdasági melléktermékekből (pl. kukoricaszárból vagy más, cellulóztartalmú hulladékból) nyerik az etanolt. Előállítása hasonlatos a pálinka vagy bármely lepárlással készült alkohol elkészítéséhez. Ha kukorica az alapanyag, akkor egy liter etanol előállításához nagyjából két kilogramm kukoricára van szükség, bár ez függ a gyártási folyamattól és az alapanyag keményítőtartalmától is.

Az energiaiparban egymásnak feszülő érdekek miatt az etanolt, mint közvetlen felhasználású üzemanyagot sok kritika is éri, a legtöbb eddig publikált tanulmányt azt állítja, hogy gazdaságtalan biomasszából etanolt gyártani, és sokkal hatékonyabb, ha elektromos áramot állítanak elő a növényi alapanyag elégetésével. Legutóbb Chris Field, a Stanford Egyetem biológiaprofesszora hasonlította össze az elektromos és etanolos autók hatásfokát. A Science magazinban megjelent tanulmány szerint annyi elektromosságot lehet termelni egy holdnyi erdő vagy különböző haszonnövény-termés elégetéséből, amely egy kis elektromos szabadidő-autót 22 400 kilométeren át képes hajtani. Ezzel szemben, ha ugyanebből a mennyiségű biomasszából etanolt készítenek, a számítás alapját jelentő autó már csak 14 400 kilométert lenne képes megtenni. Mindezek ellenére az igazságot elég nehéz tisztán látni abban a harcban, amelyet az elektromos és hibrid, illetve bioüzemanyagos autók támogatói folytatnak egymással. Ha egy tanulmány azt állítja, érdemesebb a villanyautókra építeni, szinte biztosan jön egy másik, amely a bioetanolos vagy biodízeles modelleket hozza ki győztesnek.