Hét szék között - Mitsubishi Outlander-teszt

2010.09.18. 11:43

Lancer-orrot és vadonatúj, duplakuplungos automata váltót kapott az Outlander a 2010-es modellévre. A klasszikus szabadidő-autót francia dízelmotorral, csúcsfelszereltséggel, összkerékhajtással, hétüléses kivitelben teszteltük.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
Könnyű terepen jól teljesít a hajtáslánc
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Nem volt váratlan lépés a Mitsubishi részéről, amikor 2003-ban bemutatta első szabadidő-autóját. A Pajero minden extrával felszerelve is a terepjárók közé tartozik, az L200 pedig macsósága ellenére elsősorban a munkás hétköznapokra való, így az Outlander jó esélyekkel indult a terepezéssel csínján bánó vevők megnyeréséért. Az első próbálkozás azonban nem volt elég meggyőző.

Négy év múlva, második nekifutásra már sokkal életképesebb modellt terveztek a japánok, amelyet egy piaci szempontból fontos dízelmotorért el is cseréltek a PSA konszernnel, így a Mitsubishivel egyszerre Peugeot 4007 és Citroën C-Crosser néven is bemutatkozott ugyanaz az autó. Az utolsó csavarig megegyező, japánból érkező testvérek márkaidentitását eltérő orrkiképzéssel hangsúlyozták, az Outlander francia társainál szolidabb, mégis modern frontrészt kapott.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
Innen a legnehezebb eldönteni, milyen márkájú az autó

Tavaly, az időszerűvé vált modellfrissítés során azonban úgy döntöttek, hogy az egészet lecserélik a Lanceren bemutatkozott cápaorra, amely annyira jól sikerült, hogy kategóriától és stílustól függetlenül azonnal ráhúzták a modellkínálat szinte minden tagjára. A kecses formavilágú Outlandernek jól áll a szögletesebb, agresszív arc, a márkatársakkal mutatott hasonlóság valószínűleg nem zavarja majd a jövőbeli tulajdonosokat.

A karosszéria többi része nem változott, de nem is volt rá szükség, hogy ennél jobban átrajzolják a még mindig piacképes formát. Lendületes, modern külseje a terepjárós stíluselemekkel együtt pontosan azt a hatást váltja ki a körülöttünk autózókból, amit az Amerikában született kategória kedvelői elvárnak, az Outlander ugyanis kiváló reprezentációs eszköz.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
Az embléma és a hátsó lámpa is elveszítette piros színét

Erről árulkodik az ellentmondásos minőségű utastér is, melyben a látványos extrák mellett bőven találunk a terepjárós múltra utaló jeleket. Az üléseket vajszínű bőrrel vonták be, a műszerfal és az ajtókárpitok félig világos, félig sötét burkolatot kaptak. Fekete bőr borítja a kormányt és a váltót, műbőr a kisebbik kesztyűtartó fedelét, a műszerárnyékolót és az ajtók felső peremét. Ez a puha anyag azonban csak egy vékony réteg a kemény műanyagon, amelyet nagy felületeken alkalmaztak a beltérben.

A japán gyártás ellenére nem a legjobb formáját mutatta az autó, a billegő vezetőülés combtámaszán már meglátszottak a használat nyomai, ráadásul egyes burkolatok sem tűntek kellőképpen masszívnak. Úthibákon a futómű felől nyiszogást hallottam, az egyébként puhán működő ajtókat rendszeresen többször is be kellett csukni, mire bezáródtak, a riasztó pedig várakozás közben egyszerűen bekapcsolt. Talán a korai szériás tesztautó sínylette meg a korábbi próbatételeket, de vezettünk már jobb benyomást keltő Mitsubishit is.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
Futóműve igyekszik kisimítani a hepehupákat

Bár a kivitelezés minősége nem éri el a luxusterepjárókét, a csúcsfelszereltséghez számtalan kényelmi extra jár, köztük a motoros ülésállítás, amely segít megtalálni a legjobb vezetői pozíciót a csak magasságában állítható kormány mögött. Bátran feltekerhettük a hangerőt a 710 wattos Rockford Fosgate audiorendszer jóvoltából, melyhez kilenc hangszóró, köztük egy jókora mélysugárzó is jár. Parkoláskor a tolatókamera nyújt segítséget, melynek képét a 40 GB-os merevlemezzel felszerelt navigációs rendszer 3,3 colos képernyőjén láthatjuk.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
Elegáns külsejével az Outlander beleillik a városi környezetbe

A helykínálat összhangban van az autó külső méreteivel, vagyis egy átlagos középkategóriás kombi tágasságát nyújtja, valamivel nagyobb fejtérrel. A második sorban hárman is elférnek, ami nem meglepő, hiszen akár hét személy is utazhat az Outlanderben. Fontos a feltételes mód, ugyanis a csomagtartó padlójából kihajtogatható kínpadot senkinek sem ajánlom jó szívvel.

Könnyű a bejutás a leghátsó sorba, két zsineg megrántásával előrebillen a hátsó ülés, és máris bekászálódhatunk a keskeny lócára, melynek ülőlapját egy vázra kifeszített üléshuzat helyettesíti. A lábaknak már nem igazán jut hely, jár viszont fejtámla és biztonsági öv. A helyszűkéért cserébe legalább a kalaptartóval nem kell sokat bajlódnunk, egyszerű mozdulatokkal kiemelhetjük és visszailleszthetjük.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
Bátran ráülhetünk a 200 kilogramm terhelhetőségű ajtóra

Előfordulhat, hogy jól jön a pótülés, de nem alkalmas mindennapos használatra. Jobban járunk, ha egyszerűen ötülésesként használjuk az autót, így marad egy tágas csomagtartónk, amelyhez két részben nyitható ajtón át lehet hozzáférni. Az alsó peremet egy karral oldhatjuk, így csökkentjük a rakodómagasságot, ám nehezebben férünk hozzá a hátratolt tárgyakhoz. A 200 kilogrammig terhelhető ajtó ülőlapként is használható, így akár fedett horgászszékké is átalakíthatjuk az Outlandert.

A kapcsolható összkerékhajtásnak köszönhetően gödrös földutakon és könnyebb terepen is átverekedhetjük magunkat kedvenc pihenőhelyünkig, mert az Outlander félúton helyezkedik el a valódi és a városi terepjárók között, amely az összkerékhajtási rendszerén és a futóművén is meglátszik. A 4WD és Lock módba is kapcsolható hajtás képességeihez méretezett felfüggesztéssel sok kategóriatársánál jobban boldogul terepen, kényelmesebben verekszi át magát az egyenetlenségeken.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
Hangos és városban sokat fogyaszt a 2,2 literes PSA-eredetű dízelmotor

Éppen ezért aszfalton kevésbé kezesen viselkedik, mint alapvetően békés utazgatásra tervezett konkurensei. A stabil útfogásról a kátyúkat kevés csillapítással közvetítő, feszes lengéscsillapítás gondoskodik, a lágy rugózás miatt azonban kanyarban megbillen és alulkormányozott lesz az Outlander. 2WD állásban, nedves útburkolaton már enyhébb fordulóban is jajveszékel a menetstabilizáló elektronika, négy hajtott kerékkel azonban érezhetően javul az úttartása.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
Letisztult, funkcionális a műszerfal, több feladatot lát el az érintőképernyő

Terepjárós személyiségét erősíti az utastérben jól hallható, kissé nyers orgánumú, 2,2 literes, 156 lóerős, PSA eredetű dízelmotor, amely kétezres fordulattól 380 Nm nyomatékának köszönhetően teljes erőbedobással lendíti előre az üresen több mint 1,7 tonnás autót. Ez a túlsúly a tíz liter feletti városi fogyasztáson is érezhető. Erejét a Mitsubishi saját fejlesztésű duplakuplungos Twin Clutch-SST váltója osztja be, mely a gyár mérései alapján nem kecsegtet a kézinél kedvezőbb fogyasztási értékekkel, mindig észrevétlenül és gyorsan kapcsolja azonban a gyorsításhoz vagy az utazáshoz szükséges fokozatot.

Cikkajánló

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Diszkóból a szántóföldre -
Mitsubishi L200-teszt

A kis Landi -
Toyota Rav4-teszt

Mindenét kicserélték -
Kia Sorento-teszt



Manuális módban a kormány mögötti fülek helyettesítik a váltókart, de a dinamikusabb haladáshoz az is elég, ha Normal módból Sportba kapcsoljuk a hatfokozatú szerkezetet. Így a Lancer Ralliartba is beépített váltó jobban felpörgeti a motort, és érezhetően lendületesebbé teszi a haladást, ezzel is átsegítve az Outlandert a terepesek közül az utazóautók közé. Ilyenkor a motorhang is tovább erősödik, egyenletes tempónál, hatodikban azonban már elviselhetőre mérséklődik, és az étvágya is ekkor csökken a vállalható 7,5 literes értékre.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
Szabadidő-autókban ma már szokatlan a három állású, kapcsolható összkerékhajtás

Terepjárónak nem elég kemény, luxusautónak nem elég kifinomult, mégsem reménytelen eset az Outlander. Aki szereti biztonságban érezni magát, gyakran előfordul, hogy le kell hajtania az épített útról, mégis kényelemre vágyik és szereti kifejezni személyiségét az autójával, tegyen vele egy próbát. A vezetési élményről a klasszikus gépkezelés öröme gondoskodik, visszajelzéseket adó kezelőszervekkel, szofisztikált környezetben, csúcsfelszereltséggel 10 770 000 forintért.

Műszaki adatok

Motor, erőátvitel, fékek. Hengerűrtartalom: 2179 cm3. Furat/löket: 85/96 mm. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Teljesítmény: 115 kW (156 LE)/4000. Nyomaték: 380 Nm/2000. Sebességváltó: duplakuplungos automata. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/tárcsa.
Méretek, tömegek. Hosszúság/szélesség/magasság: 4665/1800/1680 mm. Tengelytáv: 2670 mm. Nyomtáv elöl/hátul: 1540/1540 mm. Tömeg: 1755 kg. Terhelhetőség: 655 kg. Csomagtartó térfogata: 220/774/1691 l. Üzemanyagtartály térfogata: 60 l.
Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás (0-100 km/óra): 11,7 mp. Végsebesség: 198 km/óra. Átlagfogyasztás: 7,3 liter/100 km. Tesztfogyasztás: 8,5 liter/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 192 g/km.