Kis dízelek nagy csatája: Kia Rio-Suzuki Swift-Toyota Yaris összehasonlító teszt

2012.04.18. 13:09

Kevés takarékosabb autó létezik a piacon a Kia Rio, Suzuki Swift és a Toyota Yaris dízelmotoros változatainál. Mindegyiket más miatt lehet szeretni, de vajon melyik a legjobb vétel?

Fotó: Nagy Attila [origo]
Eltérő karakterek mind a hárman
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Mi bennük az újdonság?

Mindhárom kisautó viszonylag friss fejlesztés, a Suzuki Swift negyedik generációja másfél éve, a Toyota Yaris és a Kia Rio harmadik generációja egyaránt fél-fél éve mutatkozott be, mindegyik a kezdetektől kapható volt dízelmotorral is. A Swift 1,25 literes, Fiat fejlesztésű motorja már régi ismerős, 75 lóerős, ugyanennyi volt az elődben is. Az esztergomi gyártású kisautó távolról ugyanúgy néz ki, mint a 2005 és 2010 között gyártott elődje, de valójában alig van közös alkatrésze vele. A másik két autó viszont nyomokban sem hasonlít az elődökre: az új, szögletes Yaris 10 centit nyúlt meg a modellváltással, az 1,4-es 90 lóerős dízelmotoron és váltón kívül minden új benne. A Kiában az 1,1 literes, 75 lóerős. háromhengeres dízel is új, akárcsak az egész autó, amely hosszabb, szélesebb és alacsonyabb lett, mint a régi.

Fotó: Nagy Attila [origo]
A Kia a legnagyobb kívül-belül, a Suzuki a legkisebb

Melyik néz ki jobban?

Bár a forma ízlés dolga, az azért sokat mond, hogy a szerkesztőség négy tagja közül háromnak a Kia tetszett a legjobban. Tényleg hatalmas a fejlődés a kissé szürke régihez képest, rovatvezetőnk szerint, ha egymás mellé állítanánk őket, az új Lamborghininek tűnne mellette. Nőtt is a Rio, a hossza már négy centivel túlnyúlik a négy méteren, a tengelytávja (257 cm) pedig már majdnem akkora, mint egy Volkswagen Golfé.

Fotó: Nagy Attila [origo]
Hét centimétert nőtt a tengelytáv, ötöt a hossz a Rio modellváltásánál

Határozottan jót tett a koreai márka formanyelvének, hogy 2006-ban elcsábították a Volkswagen-konszerntől a New Beetle, az Audi TT, az előző A3 és az A6 tervezőjét, Peter Schreyert, és dizájnigazgatónak nevezték ki. Az ő találmánya volt az üvöltő tigrist szimbolizáló hűtőmaszk, amely ma már minden Kián megtalálható. Természetesen a Rióról sem hiányzik, de a fényszórók is szokatlanul modern, agresszív formát kaptak. Mindez kiegészül a sportos lökhárítókkal, a meredeken emelkedő övvonallal és a szűk ablakokkal, így a Rio már-már olyan hatást kelt, mintha egy kis hot hatchet látnánk.

Fotó: Nagy Attila [origo]
Az új, szögletesebb és kevésbé nőies Yaris alig  foglal nagyobb parkolóhelyet a Suzukinál

Főleg a bátortalanul megrajzolt Toyota mellett tűnik vérpezsdítőnek a koreai, a Yaris ugyanis elvesztette azt a fiatalos báját, ami az első két generációnak még a sajátja volt. Konzervatívabb, ha úgy tetszik, érettebb, felnőttesebb formát kapott, ami inkább az idősebbeknek jöhet be. Az új stílus előnye viszont, hogy már férfiaknak sem lesz ciki Yarisszal járni, mert a cukiságfaktorából érezhetően veszített. Ugyan az övvonal itt is emelkedik, de nem olyan meredek szögben, így az hátsó ablakok sem lőrés-szerűen kicsik. Jóval nagyobbnak tűnik a Toyota, mint amekkora valójában, egyáltalán nem látszik rajta, hogy 16 centiméterrel rövidebb, és hárommal keskenyebb a Riónál. Persze a Toyota is nagyot nőtt a modellváltással, hossza 10, tengelytávja 5 centit bővült, de még így is a kategória kisebbjei közé tartozik a 3,88 méteres hosszával.

Fotó: Nagy Attila [origo]
Könnyű összekeverni a régi Swifttel az újat. Sokat nőtt, de így az a kategória egyik legkisebbje

Bár a modellváltásnál a Swift is 9 centit nyúlt, így is a B-szegmens legkisebbjei közé tartozik, az összehasonlításban sincs nála törpébb. Aki szerette az előd formáit, ezt is kedvelni fogja, mivel csak a részleteket finomították a Suzuki tervezői. Megnyúltak a lámpatestek, a hátsó sokkal szebb mintát kapott a piros alapon fehér betéttel, de a Minire emlékeztető részletek (meredek szélvédő, feketére fújt A-oszlopok) változatlanul élnek tovább. Első pillantásra egyértelmű, hogy egy Suzuki Swiftet látunk, a probléma "csak" az, hogy alig látszik rajta, hogy ez a vadonatúj modell.

Műszaki tartalom

Mindhárom modell nagyon biztonságos, mivel ötcsillagos eredményt értek el az EuroNCAP töréstesztjén, mégis vannak különbségek. A legjobb biztonsági felszereltséget meglepő módon a Suzuki adja, mivel ebben a hét légzsák mellett a menetstabilizáló is széria. A Kia a térdlégzsák hiányát aktív fejtámlákkal kompenzálja, a Toyota viszont kissé csalódást kelt, mivel itt csak négy légzsák jár alapáron, igaz, az ostorcsapás-sérülések ellen védő fejtámlák ebben is alapárasak. A függöny- és térdlégzsákokért, illetve a menetstabilizáló elektronikáért csomagban 175 ezer forintot kérnek a Yarisnál. Legolcsóbb felszereltséggel mindhárom kisautóhoz csak dobféket adnak hátra, a tesztelt Suzukin csak azért volt tárcsa, mert ez egy GS felszereltségű példány volt, Magyarországon viszont kizárólag az eggyel rosszabb GLX csomaggal kapható dízel Swift.

Fotó: Nagy Attila [origo]
Egyedül a Toyotában van puha műanyag, de ez az alapmodellhez nem jár. Mind a háromban könnyű kiigazodni

Mindben modern, közös nyomócsöves dízelmotor dolgozik, egyedül a Kia háromhengeres, és ennek a legkisebb (1120 cm3) a lökettérfogata is. Ehhez képest tisztességes a 75 lóerő és a 190 Nm, amit előcsalogattak belőle, az 1,25 literes Suzuki a fix geometriájú turbó miatt például pontosan ugyanennyi lóerőt ad, igaz, a nyomatéka 20 Nm-rel nagyobb. Nem meglepő, hogy az 1,4-es Toyota-motor a legizmosabb a társaságban, 90 lóerejéhez 205 Nm-es nyomaték társul. Sajnos egyedül a Kia kínál start-stop rendszert, amelyet az Eco Dymanics csomagban lehet megkapni a fékenergia-visszatáplálással és az alacsony gördülési ellenállású gumikkal 100 ezer forintért. Ilyen fogyasztáscsökkentő extrákat a másik két kocsi nem kínál, talán úgy gondolták a tervezőik, hogy már így is épp elég takarékosak.

Fotó: Nagy Attila [origo]
Az érintőképernyős-tolatókamerás navigáció 180 ezer forint a Toyotához

Melyiket jobb vezetni?

Egyöntetű véleménnyel szavaztuk meg a szerkesztőségben, hogy a Suzuki adja a legjobb vezetési élményt. Talán a 16 colos felniknek és az alacsonyabb oldalfalú gumiknak is köszönhető, hogy a kormányzása ennek a legélénkebb, és a kocsi mozgása is agilis, miközben egyáltalán nem kényelmetlen a rugózása. A Fiat-eredetű motor karakterét szokni kell, mert amikor 1800 körül felépül a turbónyomás, hirtelen nagyon elkezd húzni, ettől a sofőr úgy érezi, hogy vagy nem történik semmi, vagy pedig kimegy alóla az autó. Ez a legzajosabb motor is a trióban, főleg hidegen zavaró a kerregése. A Swift váltója semmi mechanikus érzetet nem ad, de nagyon határozott és pontos, de, a többiével ellentétben csak ötfokozatú. Igaz, az ötödik szinte pont ugyanolyan hosszú, mint a Rióban a hatodik, így ebben végső soron kevesebbet kell váltani. Ha a pedálok nem lennének túlságosan jobbra beépítve, és a középkonzol nem nyomná kissé a vezető jobb lábát, akkor a vezetői helyzet tökéletes lenne, mert a puha tömésű ülése is a Swiftnek a legkényelmesebb, és a remek fogású kormányt is tág határok között lehet állítani. Meredek szélvédőjének megvan az az előnye, hogy rövidebb A-oszlopok tartoznak hozzá, amelyek kevesebbet takarnak ki.

Fotó: Nagy Attila [origo]
A Swift szeret a legjobban kanyarodni, pedig nem túl feszes a futóműve

Vezetés közben a Toyota hihetetlenül rövid úton járó, de furcsán hosszú váltókarjával és a többiekénél egy méterrel kisebb fordulókörével tűnik ki. Kormánya ennek is jó fogású, de, alig lehet kihúzni, és az is bosszantó a Yarisban, hogy egyedül ennek az indexkapcsolója nem tudja az érintésre hármat villanós trükköt. Ülése nagy, de a háttámla fura szögben hajlik, és kemény, emiatt nem olyan kényelmes, mint a Suzukiban, és a laposabb A-oszlopok is többet takarnak ki, a kiegészítő háromszög ablakok ezen vajmi keveset segítenek. Menet közben a Yaris erőfölénye minden pillanatban érezhető, a gyorsulási versenyt könnyen nyerné, mivel a Suzukira kettőt, a Kiára öt másodpercet verne.

 Fotó: Nagy Attila [origo]
A Kia háromhengerese érezhetően gyengébb a másik kettőnél, de A-ból B-be megteszi. Meglepően halk, de a vibrációi néha zavaróak. És lehetne takarékosabb is

Nagyobb erejét ráadásul sokkal finomabban adja le, mint a másik kettő, egyenletesebben épül fel a nyomaték, nem érzi úgy az ember, hogy digitálisan működik a gázpedál. Hosszabb tengelytávjával nagyobb tempónál nyugodtabb az útfekvése, mint a Swiftnek, de a komótos mozgásából hiányzik a dinamizmus, akárcsak a kevés visszajelzést adó, szintetikus kormányzásából. Futóműve azonban mégis a Yarisnak a legharmonikusabb: a hangolása viszonylag feszes, de a csillapítást ebben találták el a legjobban, ezért egyáltalán nem érződik kényelmetlennek. Határhelyzetben jóindulatúan alulkormányzott, akárcsak a másik kettő, a gázelvételnél jelentkező farcsóválást a menetstabilizáló csírájában folytja el.

Lapozzon tovább, ha érdekli, melyik autó nyerte a tesztet!

Előző
  • 1
  • 2
Következő