Amerika álom marad - Chevrolet Malibu 2.4 AT-teszt

Mindig is egy detroiti nagyvasról álmodott? Irigykedve nézte a hollywoodi filmekben az amerikai szedánokat? Azt kívánta bárcsak hozzánk is eljutnának egyszer az igazi Chevyk? Most itt vannak, már ugyanazt az autót szállítják a chicagói és a budapesti szalonokba is, csak éppen a Malibu nem más, mint egy elmaszkírozott Opel Insignia. Az amerikai varázs azonban mégsem veszett teljesen oda.

Mi ez és mi az új benne?

Egyszerre amerikai és európai a Chevrolet Malibu nyolcadik generációja
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Egy középkategóriás Chevrolet, melyben összefutnak a General Motors amerikai, német és koreai szálai. A magyar Chevy-kínálat csúcsát jelentő Malibu nem egy átcímkézett Daewoo, hanem az amerikai modell személyesen, amely már a 2004-ben bemutatott hatodik generáció óta az Opel Vectra műszaki alapjaira épül, a nyolcadik generációhoz már az Insignia volt az alap. Úgy döntöttek, nem éri meg a koreai részlegnek saját autót fejleszteni, így jobban kihasználhatták a német műszaki hátteret és a koreai gyártókapacitást, és eggyel több modellel próbálhatnak szerencsét a világpiacon. Európában a 2,4-es benzinmotoros kivitel eladásához szükségük is lesz rá.

Hogy néz ki?

Chevrolet néven kénytelen amerikainak látszani. A költségkeretből sokat fordíthattak erre, mert az átalakítás nagyon jól sikerült. Bár itt-ott kilátszanak az Opel jellemvonások, mégis vérbeli amerikai szedán lett, olyan amilyennel a tengerentúlon mostanában próbálkoznak. Látszik a törekvés, hogy visszacsempésszenek valamit a "régi szép idők" detroiti autógyártásából a mai globalizált világba. A Malibu máris sokkal karakteresebb, mint az eggyel nagyobb Impala. Hiába csak középkategóriás, de testvérénél, az Insigniánál és konkurenseinél, a Skoda Superbnél vagy a Renault Latitude-nél is nagyobbnak néz ki, mérőszalaggal mérve azonban csak néhány centi a különbség ide-oda.

Jellegzetesen amerikai a műszerfal, a kormány és a kapcsolók Opelekből ismerősek

Egyszerre lágyak és szögletesek a vonalai, mégsem esik szét a formája, jól állnak rajta a Camaróhoz hasonló hátsó lámpák és hatásos a nagy hűtőmaszk is. Az utcán sokkal nagyobb presztízse van, mint bármelyik Daewoo elődjének. Láthatóan komolyan veszik, mintha egy kicsit tartanának is tőle, pedig a gyönyörű bordó fényezés még csak nem is fenyegető, abban viszont biztosak lehetünk, hogy meg fogják adni az elsőbbséget. Nem csak kívül, belül is igazi amerikai, ami már nem olyan vidám dolog. Az európai szemnek nem elég igényesek a belső formák, pedig az anyagok többnyire jók, mégsem olyan otthonos és barátságos, mint a Cruze vagy az Orlando utastere.

Műszaki tartalom

A V8-as blokk és a hátsókerék-hajtás már a tengerentúlon is kezd kikopni, de a nagy motorhoz még mindig ragaszkodik a Chevy. A dízelváltozat mellett egy 2,4-es négyhengeres kapható hozzá. Ezzel a Malibu egyedi a magyar piacon, ugyanis senki más nem kínál ekkora lökettérfogatú négyhengerest ebben a kategóriában. A 167 lóerős motorhoz egy hatfokozatú automataváltót kapcsoltak, bár lehet kapni kézi váltóval is, de nem kérdés, hogy melyik illik hozzá jobban. Vagy mégis? Hiába a sok fokozat, ennél a szerkezetnél láttunk már jobbat is. A gyors kapcsolgatásokat nem szereti, nagy gázra riadtan visszavált, ha kell kettőt is, majd bőgeti egy kicsit a motort mielőtt meglódulna.

Amerikában 5,2 millió forint a 2,4-es benzines alapára és 240 forint egy liter benzin

Nyugodt autózás közben minden rendbe jön, ha nem sürgetjük, szinte észrevétlenül dolgozik. Lehet neki segíteni kézi kapcsolással is, de a kar tetejére tett billenőkapcsoló szokást igényel, ráadásul nem lehet elég kényelmesen hozzáférni, hogy a hüvelykujjunkkal kapcsolgassunk, mert ahhoz túlságosan közel van a kar a könyöklőhöz. Jobban tesszük, ha magára hagyjuk és felvesszük a szokásos "krúzolós" tempót. Akkor viszont jó kérdés, mi szükség van ekkora benzinmotorra? Mert száguldozni nem való, már csak a kényelmes futómű miatt sem, amely az Insigniához hasonló, amerikai mércével kifejezetten feszes hangolású, mégis inkább lágy rugózása miatt lehet szeretni.

Talán motorcsónak vagy más sporteszközök vontatásához jön jól az extra lökettérfogat, különben a Malibu nem más, mint egy kényelmes utazóautó, melynek lételeme az országút és az autópálya, ahol egy fix sebességet magabiztosan tartva, alacsony fordulaton lehet vele nagyobb távokat megtenni. Erőtartaléka és strapabíró felépítése a 2,4-es mellett szól, de bárhonnan nézzük egy dízel ma már sokkal életképesebb alternatíva, nem is beszélve arról a hibrid hajtásláncról, amit Európán kívül már kínálnak a Malibuhoz. Nélküle sajnos nincs nagy jövője ennek a sokáig csiszolgatott, erős, viszont nem elég takarékos blokknak, amely sok országúttal is 11 litert evett 100 kilométeren.

Milyen vezetni?

A Maliburól már nem Korea jut az emberek eszébe, nagy a presztízse a forgalomban

Pontosan olyan, mint amilyennek a származása alapján sejteni lehet. Alapvetően emlékeztet az Insigniára, melyet egy kicsit tovább puhítottak az átalakításnál, hogy még kényelmesebb és könnyebb legyen a vezető dolga. Így egyszerre európaiasan kezes és amerikaiasan szintetikus, ami nem is olyan rossz kombináció. Egy nagy utazóautótól valami ilyesmit vár az ember. Másfél tonnánál nehezebb össztömegét nem lehet megérezni menetközben és nagy méretei ellenére sem probléma manőverezni vele, bár aki kisebb autóhoz van szokva, nehezebben asszimilálódik a Chevyben, mint az Opelben. Sajnos egyikből sem lehet elég jól kilátni egyik irányban sem, cserébe a kategória egyik legbiztonságosabbja, akárcsak kicsiben az Aveo.

Milyen benne utazni?

Hátul is van elég hely, fejtérben egy kicsit tágasabb, mint az Insignia

Vészhelyzetekben szokott előfordulni, hogy a sofőr csak utas az autóban. Itt hasonló a helyzet, mert a Malibu alapvetően arra van kitalálva, hogy kényelemben jutassa el egyik államból a másikba a sofőrt és társaságát, neki csupán annyival van jobb dolga, hogy elfoglalhatja magát a kormány tekerésével. Aki ezt várja el az autójától annak jó alternatíva a Malibu, hiszen méretes karosszériája belül is tágas, a lejtős tető elhagyása miatt túlmutat az Insignián. Lehet benne terpeszkedni és a lépcsős háta alatt is jókora űr tátong, méghozzá egész nagy nyílással. Prémiumautókkal szemben nem sok esélye van, de állja a versenyt vetélytársaival, akiknél szintén a méret a lényeg. De mi a helyzet az árcédulával?

Megéri az árát?

Egész nagy a csomagtartó nyílása, nem is beszélve a befogadóképességéről

A csúcsok csúcsát jelentő tesztautóért 8,5 millió forintot számlázna az importőr, a bevezetés ideje alatt 170 ezer forintos kedvezmény jár. Az árlista legolcsóbb modellje az alap 169 lóerős kétliteres dízel lesz 7 799 000 forintos listaáron. Ezzel a Chevrolet sikeresen kitört a legolcsóbb autó szerepéből, mert ez már bőven a konkurensek árszintje. Amellett, hogy a felszereltségek és a motorváltozatok között többmilliós különbségek lehetnek, gyakorlatilag ugyanoda árazták be, ahova az Opel Insigniát, a Ford Mondeót vagy a Skoda Superbet, azzal a különbséggel, hogy máshol kedvezőbbek az alapárak, hiszen nem azonnal egy közel 170 lóerős változattal indítanak. Bár a Chevrolet hisz a benzinesben, a dízel nem csupán hosszútávon, a kasszánál is jobb választás.

Cikkajánló

Erre képes most a Renault - Renault Latitude-teszt		Végtelen utazásokra - Opel Insignia-teszt		Nagy autó kis fenékkel - Skoda Superb-teszt

Összegzés

Legszebb részlete a Camaro után tervezett hátsó lámpa, nagyon amerikai

Végleg szakított korábbi szerepkörével és felzárkózott a többiekhez a Chevrolet legnagyobb autója. Többé már nem olcsó koreai, hanem vérbeli amerikai kocsi német gyökerekkel, ami kapóra jön a sikeres európai karrierhez. Hatásos megjelenése, jó kezelhetősége, kényelme és biztonsága miatt megér egy próbát, de a 2,4-es benzinmotor valószínűleg csak Amerikában lesz sikeres, nálunk nehéz érvelni mellette. Szerencsére ott lesz az árlistán egy kétliteres dízel is automata vagy kézi váltóval, amely már komolyan elgondolkodtathatja a flottakezelőket is. Az igazi amerikai autó nekünk mégiscsak álom marad, mert egy fanatikusnak nem lenne őszinte a mosolya, ha a benzinkúton a fekete töltőpisztoly után kellene nyúlnia.

 

Műszaki adatok - Chevrolet Malibu 2.4 AT

Motor, erőátvitel, fékek. Hengerűrtartalom: 2384 cm³. Furat/löket: 88,0/98,0 mm. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Teljesítmény: 123 kW (167 LE)/5800. Nyomaték: 225 Nm/4600. Sebességváltó: hatfokozatú automata. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/ tárcsa.
Méretek, tömegek. Hosszúság/szélesség/magasság: 4865/1855/1465 mm. Nyomtáv elöl/hátul: 1583/1585 mm Tengelytáv: 2737 mm. Tömeg: 1539 kg. Terhelhetőség: 561 kg. Csomagtartó térfogata: 545 liter. Üzemanyagtartály térfogata: 73 l.
Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás (0-100 km/óra): 10,1 mp. Végsebesség: 206 km/óra. Átlagfogyasztás: 8,0 liter/100 km. Tesztfogyasztás: 11,2 liter/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 188 g/km.