|
Az első TT-t még 1998-ban mutatták be és azóta nem sok mindent változtattak az Audi sportautóján, ami elképesztően hosszú modellciklusnak számít ebben a szegmensben. Ennek oka meglehetősen egyszerű: a TT-t és annak nyitott tetős változatát, a Roadstert így is vették, mint a cukrot, nem számított a kezdeti mizéria sem a kis légterelővel, a gyönyörű forma vitt mindent.
Szerencsére a TT legújabb generációja megőrizte az előd vonalait, úgy, hogy közben még laposabb, sportosabb és karakteresebb lett a külseje. Az új modell 137 mm-rel lett hosszabb (4178 mm) és 78 mm-rel szélesebb (1842 mm), a karosszéria pedig az Audi által kifejlesztett "Space Frame" technikán alapul, amelynek lényege, hogy alumíniumot és acélt vegyesen használnak fel, 69-31 százalékban a könnyűfém javára.
A beltér maradt 2+2 üléses elrendezésű, ám a hátsó két hely továbbra is csak gyerekeknek kínál kényelmes utazási alternatívát. Egy sportautónál nem túl fontos szempont, de érdemes megemlíteni, hogy az alapból 290 literes csomagtér 700 literessé bővíthető a hátsó ülések támláinak lehajtásával.
A motorválaszték két benzines erőforrásból áll: a kisebbik a VW-konszern számos egyéb sportos modelljéből ismert 2 literes, turbófeltöltős motor kerek 200 lóerővel. A nagyobbik erőforrás már egy V6-os, 3,2 literes darab 250 lóerővel, amelynek ereje mind a négy kerékre eljut, míg a kisebb motorral szerelt TT fronthajtású. A 2 literes változat 6,4 másodperc alatt gyorsul 100 km/órás sebességre, míg az összkerekes csúcsmodellnek ehhez mindössze 5,7 másodpercre van szüksége. A végsebesség 240, illetve (elektronikusan leszabályzott) 250 km/órában alakul. Az elődmodell körül kialakult botrányt megelőzendő, most már egy automatikusan kihajló hátsó légterelővel oldják meg a stabilitást nagy sebességnél, így nem rontja el semmi az autó vonalait álló helyzetben.

[origo]
|