Stanley Steamer 735 B - Teljes gőzzel előre!

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a motorizáció a gőzhajtású járművekkel kezdődött. Sőt! Egykor mindenki úgy gondolta, hogy a csöndes és mégis erőteljes gőzautóké a jövő. Aztán minden másként történt, még a legnagyobb gyártó, az amerikai Stanley is feladta a belső égésű motorok ellen folytatott hiábavaló küzdelmet. Peter Mergelkuhl összegezi a gőzautók hátrányait. Fotó: Marina Block.

Képzeljük magunkat egy amerikai kisvárosba a múlt század fordulóján. Még sokat mesélnek a kocsmákban a környék egykor volt legendás útonállóiról, az indiánok véres támadásairól, arról, hogy a városszéli bárokban esténként lövöldözésbe torkollott a whiskyzés, és minden ötödik évben befut Buffalo Bill híres vadnyugati show-jával. A környékbeli farmok lakói vasárnaponként bekocsiznak vásárolni, és templomba menni.

Nagy ritkán már ló nélküli jármű is megjelenik a poros utakon, egy Winton Phaeton vagy egy Oldsmobile Curved Dash, amelyek feketére lakkozott, íves sárvédőin jól láthatók a közeli kanyon szikláival való találkozások nyomai. Amikor az automobilok megállnak valamelyik kézi pumpás közkút előtt a hűtőket feltölteni, hamar érdeklődő tömeg állja körül őket, és aztán sokáig beszédtéma a motoros jármű.

A Stanley fivérek nem tartoztak a gőzautó-építés úttörői közé, gyártmányuk sem számított a kor legkiválóbb konstrukciójának. Mégis, miközben a későbbi generációk a "Stanley Steamert" a gőzkocsi szinonimájaként emlegették, addig a konkurens márkákat, például a White-ot, elfelejtették. Az ikrek, Francis Edgar és Freelan Oscar Stanley nemcsak tehetséges technikusok voltak, hanem egyúttal kellő kereskedői érzékkel is rendelkeztek.