Légies kényelem - Citroën SM

Korának leggyorsabb elsőkerék-hajtású járműve volt, mégsem csupán emiatt érdekes a Citroën SM. A két vitathatatlanul karakteres márka, a Citroën és a Maserati nászából született, szédületesen izgalmas autó sikere ellenére is kisszériás különlegesség maradt.

A kocsi valósággal tapad az úthoz, kanyarban érezhető igazán, mire képes a futómű

Egészen elképesztő érzés, amikor jobb lábunkkal egy Maserati motort táplálunk: vészes hang, nyers erő, lenyűgöző dinamika. Mindehhez remekül passzolnak a talpig olasz felépítmények - de vajon mennyit módosul az összhatás, ha jellegzetes francia ruhába bújtatjuk a talján szörnyeteget? Eufórikus tudathasadás: ilyen karakterű erőforrást sohasem építettek a franciák. Az SM-be ülve az ember első benyomása: ez pazar! A második: hova lett a fékpedál? A kuplung- és a gázpedál között restelkedő, Palma gumimatrac-pumpához hasonlító labda eszünkbe juttatja; egy bizony igazi, hamisítatlan DS-származék. Sajátos logika szerint, de minden kezelőszerv jól elérhető, az összes kijelző kiválóan látható, hiszen valamennyi a vezető felé fordul.

Fantasztikusan precíz a váltómű

Az olasz GT-k stílusában konzol választja el az első két ülést, abból emelkedik ki az elegáns váltókulissza. Az első ablaktörlők kapcsolója mellett van a dohányrészleg, a kézifékkel párhuzamosan pedig hatalmas, opcióként rendelhető Continental Edison rádió nyújtózik hosszanti irányban - ezt túlságosan hátra építették be a kényelmes használathoz. Az ülések formája, akár a korabeli tanulmányautóké, mellesleg pedig csodásan követik a test vonalát. Állítható a magasságuk, a dőlésszögük, s a fejtámaszuk is. Igazítható magasságú és dőlésű a kormány, kis átmérője miatt kellemes a fogása. Előre csodás a panoráma a magas és széles szélvédőn át, de hátrafelé és oldalirányban már igencsak korlátozott a kilátás.

Ma is kivételesen igényesnek mondunk egy olyan szellőzőberendezést, amelynél a ventilátor sebességét reosztát szabályozza, a fűtését pedig független termosztatikus rendszer állítja - hát még bő harminc évvel ezelőtt. Az autó minden porcikáján érezni, megkettőzött energiát fektettek abba, hogy már az első pillanattól luxust és kifinomultságot sugározzon. Csak egy apró részlet: mindegyik SM-be három hangszórót építettek a gyárban, függetlenül attól, hogy szerepelt-e a rádió a megrendelt extrák listáján, vagy sem.

Érdekesen működik ez a V6-os. Mintha folyamatosan köszörülné a torkát, annyira nyers a hangja. Egyszerű ennek magyarázata: ahhoz, hogy egy V8-as motor kiegyensúlyozottan járjon, a hengerek szögét 90°-ra kell venni, ugyanez a paraméter a V6-osoknál 60°-on ideális. Ám az a Maserati erőforrás, amelyből az SM-ét előállították, eredetileg nyolchengeres volt. De az a kocsival megcélzott adóosztályba nem fért be, mellékesen pedig a motortérbe is nagy volt, ezért egyszerűen levágtak belőle két hengert. Így állt elő a nem igazán jól kiegyensúlyozott, 90°-os hengerszögű V6-as - manapság az efféle, lapos hatosoknál kiegyensúlyozó tengely simítja a működést. Az SM-nél viszont örülhetünk a felesleges alkatrészekkel el nem csúfított, egyedi motorzenének, amelynek hangját kettős kipufogó is fokozza.

A világ egyik legszebbje
A képeinken látható 1971-es példány a Citroën Pásztor Szentmihályi úti szalonjának ékköve. Pásztor Tamás 2003-ban vásárolta egy hollandiai gyűjteményből az eredetileg olasz kivitelre épített kocsit. Különlegességét csak fokozza az eredeti szín, amely csupán egy évig szerepelt a kínálatban, ráadásul az ilyen fényezéssel ellátott modellek szinte mindegyike bőrbelsőt kapott, Pásztor Tamáséban viszont plüsskárpit van. Igazi értéke azonban mégsem ez, hanem teljesen eredeti állapota: sosem volt felújítva, olyan, mint ha most gördült volna ki a szalonból. A nyitott ajtók mögött, a sárvédők belső felén még látni a gyári zsírt. A magyar gazdának csupán a generátor-ékszíjat és a kuplung-munkahenger karmantyúit kellett kicserélnie. Pásztor Tamás szerint az SM nagyon megbízható jármű, ha megfelelően karbantartják. Bizonyíték erre, hogy az övé három év alatt egyszer sem hibásodott meg, pedig 2004-ben részt vett vele az interlakkeni Citroën-világtalálkozón, tavaly pedig a Chronoswiss Classicon.

A felújításban komoly jártasságot szerzett tulajdonos azt vallja, hogy roncsot nem szabad venni, az alkatrészek utáni kutatás ugyanis nem sok sikerrel kecsegtet. Az Egyesült Államokban valamelyest olcsóbban lehet SM-et kapni, mint Európában, de a jó állapotú kocsiért arrafelé is igen szép pénzt kérnek, ráadásul számolni kell a tengerentúlról származó autók szokásos problémáival: tetemesek a szállítási költségek, illetve ellenőrizhetetlen az autó állapota. Egy SM felújítása az alkatrészek utáni hajszánál is nagyobb tortúrát jelent, Pásztor Tamás szerint háromszor annyi időbe telik, mint egy átlagos veteránt restaurálni. Ez a tény pedig még inkább felértékeli a szép példányokat, főleg azt a néhányat, amely ehhez hasonló gyári állapotban pompázik.