<?xml version="1.0" encoding="ISO-8859-2" ?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="http://origo.hu/p/origo_rss.css"?>
<rss version="2.0">
   <channel>
      <title>[origo] Filmklub / Kritika blog</title>
      <description>[origo] Filmklub / Kritika blog</description>
         <copyright>@ 2005 [origo]</copyright>
   <link>http://www.origo.hu/filmklub/blog/kritika</link>
   <language>hu</language>
   <image>
      <title>[origo]</title>
    <url>http://www.origo.hu/p/cimlap2004/origo_logo.gif</url>
      <link>http://www.origo.hu</link>
      <width>131</width>
      <height>44</height>
   </image>
<item>
      <title>Az anya, aki nem szerette a gyerekét</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20120210-kritika-lynne-ramsay-beszelnunk-kell-kevinrol-cimu-filmjerol-tilda-swinton.html</link>
      <description>A Beszélnünk kell Kevinről félelmetes film, mert az anyasággal kapcsolatos legnagyobb tabukat piszkálja meg érzékenyen és hatásosan. A főszerepet játszó Tilda Swinton megint zseniális.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Fri, 10 Feb 2012 15:27:34 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Háborúba ment a lovam</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20120208-haboruba-ment-a-lovam-hadak-utjan-kritika-steven-spielberg.html</link>
      <description>Steven Spielberg lankadatlanul rendez, de tevékenységét már régóta nem kísérik remekművek. Most a Hadak útjánban gondolt egy merészet, és egy lovat tett meg főszereplőnek. Könnyű lenne ezt a filmet a porig alázni, de az annyira lenne elegáns, mint ha berontanánk egy óvodába, és azt kiabálnánk, hogy nincs is Mikulás.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Thu, 9 Feb 2012 12:20:27 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Szépreményű rendező témát keres</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20120206-szepremenyu-rendezo-temat-keres-jpcode-kritika-fancsikai-peter-kretakor.html</link>
      <description>Amilyen érthetetlen a cím (jp.co.de), olyan összefüggéstelen és zavaros a film egésze. Fancsikai Péter első filmjéből ugyan süt a tehetség, de hogy mit kezdjen vele, azt egyelőre ő maga sem tudja.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Mon, 6 Feb 2012 18:26:51 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Margaret Thatcher egészen emberi</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20120203-margaret-thatcher-egeszen-emberi-a-vaslady-kritika-meryl-streep.html</link>
      <description>A Mamma Mia!-t rendező Phyllida Lloyd a most is zseniális Meryl Streep közreműködésével egy nagyon női, megható, ám kissé szétszórt és felszínes életrajzi filmet csinált a Vasladyről. Nem érdekelték őket a vitatott politikai döntések, a 20. század brit konfliktusai, a szamárlétra, amin Anglia első és eddig egyedüli női miniszterelnökének meg kellett másznia. Helyette egy zavarodott öregasszony gyászára és hallucinációira koncentráltak.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Fri, 3 Feb 2012 19:04:42 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Harry Potter, az meg ki?</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20120130-harry-potter-az-meg-ki-sherlock-holmes-neveben-kritika.html</link>
      <description>Bernáth Zsolt és csapata kitalálta, hogy hosszú évek után megint legyen magyar ifjúsági kalandfilm. Volt egy könyvük, összegyűjtöttek hozzá húsz millió forintot, és megcsinálták a Sherlock Holmes nevébent a rendező szülővárosában. A hozzáállás példás, de nem csak azt lehet dicsérni. Sikerült olyan mozit összehozniuk, amire bátran elmehet az egész család: a gyerekek biztos élvezni fogják, és a felnőttek sem fognak unatkozni közben.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Tue, 31 Jan 2012 11:36:24 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Aktákat tologatunk, kémek vagyunk</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20120129-aktakat-tologatunk-kemek-vagyunk-suszter-szabo-baka-kem-kritika.html</link>
      <description>Aki világkörüli kalandozást, sportkocsikat és gyorsan vetkőző modellcsajokat szeretne látni, az várja meg a következő James Bond-filmet. A Suszter, szabó, baka, kém kíméletlen, realista képet fest a kémek piszkos játszmáiról. John le Carré rideg  kémsztoriját svéd rendező vitte vászonra, valószerűtlenül erős színészválogatottal és gondosan megkomponált látványvilággal. Az eredmény bonyolult, lehengerlő kémfilm, amely, ha egyszer megérted, mély nyomokat hagy benned.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Sun, 29 Jan 2012 13:04:50 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Sokat akar a bolha</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20120127-kritika-bibo-bergeron-a-parizsi-mumus-cimu-3d-s-animacios.html</link>
      <description>John Lennon fia, Sean kölcsönözte a hangját A párizsi mumus című 3D-s francia rajzfilm bizarr külsejű főhősének, de ezzel nem sokat segített rajta. Csodás az ének, de egy fehér Zorrónak öltözött sanzonsztár óriásbolhát marha nehéz megkedvelni. Ennek ellenére A párizsi mumusnak minden esélye megvan rá, hogy sztárokkal és ütős betétdalokkal megtámogatva a Belleville-i randevú után a következő nagy francia animációs siker legyen.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Fri, 27 Jan 2012 13:37:09 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Mocskos játszmák George Clooney háta mögött</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20120126-kritika-george-clooney-a-hatalom-arnyekaban-the-ides-of-march.html</link>
      <description>A hatalom árnyékában című filmben minden klappol. George Clooney színészisteneket terelt össze, akikkel eleve nyert ügye volt, és arra is rájött, hogyan kell végig izgalomban tartani minket.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Fri, 27 Jan 2012 08:32:14 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Jószándékkal közepes</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20120120-joszandekkal-kozepes-legjobb-szandek-kritika-adrian-sitaru.html</link>
      <description>Közönséges helyzetekben vergődő hétköznapi emberek mindennapi gesztusaik, beszédfordulataik és viselkedéseik révén megnyílnak a kamera előtt - végeredményben ez az új román film bombabiztos receptje. A különböző rendezők saját habitusuk szerint variálják ezt évek óta, változó, de szinte mindig magas színvonalon. Adrian Sitaru, a Legjobb szándék (Din dragoste cu cele mai bune intentii) rendezője ennek az új hullámnak inkább a második vonalába tartozik mind a kronológiát, mind a minőséget tekintve.A harmincöt körüli Alex beijed anyja kórházba szállításának hírére, és azonnal hazautazik a vidéki kisvárosba, hogy segítsen idős szüleinek a helyzet menedzselésében és a minél jobb döntések meghozatalában. A filmet nézve a legfontosabb kérdésnek az tűnik, hogy mire és főleg kire vonatkozik a címben emlegetett legjobb szándék, illetve az eredetiben egy kurrens román szófordulatot megidéző "szeretetből, a legjobb szándékkal".Az érdekes az, hogy erre a sztori végére érve sem találunk egyértelmű választ, hiszen valójában a kelet-európai szívességek átláthatatlan hálózatáról, a rokoni, ismerősi, diák-tanár, főnök-beosztott, orvos-páciens viszonyok történetén alapuló bonyolult rendszerről van szó. Arról, amelynek köszönhetően az eme hálózatok csomópontjain található személynek, ha az bajba kerül, nagyon sokan akarnak a "legjobb szándékkal" segíteni, még akkor is, ha időnként egymásnak tesznek keresztbe, vagy éppen akadályozzák az illetőt.A főszereplő a fővárosból hazatérve visszacsöppen ezeknek a kapcsolatoknak a kibogozhatatlan hálójába, és torkig van azzal, hogy nem képes elérni, hogy racionális, szakértelmen, illetékességen (és nem szívélyességen) alapuló döntések szülessenek. Azonban közben nem veszi észre, hogy anyja iránti aggodalmával, a közösségen kívüli  ismerőseinek bevonásával, "szeretetből, legjobb szándékkal" pontosan ugyanazt teszi, mint a többiek.  Sitaru több filmen áthúzódó innovációja a szó legszorosabb értelmében vett szubjektív kamera szinte állandó alkalmazása. Filmjeiben (a korábbi Sporthorgászat-ban például kizárólag) a kamerát mindig egyik szereplő fejénél helyezi el, és minden eszközzel azon van, hogy azt az illúziót keltse: a kamera révén mi magunk is részesei vagyunk a történetnek. Ráadásul egyetlen jeleneten belül is többször változtatja a szemszöget, vagyis nem állandóan egy szereplő perspektívájából látjuk a történteket, hanem a film során mindegyik fontosabb figura bőrébe belebújunk. Vizuálisan érdekes (bár persze nem forradalmi) megoldás, azonban indokolt csak akkor lehetne, ha a történetben találnánk valami fogódzót arra vonatkozóan, hogy mivel visz közelebb a megértéshez ez a megközelítés, vagy miként járul hozzá egy átfogóbb, komplexebb értelmezés kialakulásához. Sajnos Sitaru ezzel az indoklással adós marad, ráadásul a Legjobb szándék-ban sokszor helyezi semleges, szereplőn kívüli pozícióba a kamerát, így téve végképp inkoherenssé ezt a kifejezőeszközt.A román filmekben általában az a legjobb, ahogy elkezdődnek - az Ünnepek után kezdőjeleneténél átélhetőbbet nem tudom, láttam-e valaha -, és a Legjobb szándék élettársi civódásról szóló nyitójelenetének keresetlen közvetlensége, fesztelen mindennapisága ugyancsak magával ragadó. Ebben a sztoriban azonban sajnos nem volt benne egy teljes játékfilmnyi anyag, az utolsó félórában már csak a korábban bejárt a köröket futjuk újra és újra. A Legjobb szándék nem szolgál revelációval, de néhány igazán emberi és néhány kedvesen humoros pillanatáért érdemes megnézni - és hát boldog az a filmszakma, amelynek ilyen egy haloványabbra sikerült alkotása.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Fri, 20 Jan 2012 19:05:22 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Most megkapták a magukét a szemét férfiak</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20120119-kritika-david-fincher-a-tetovalt-lany-cimu-filmjerol-rooney-mara.html</link>
      <description>David Fincher gyönyörű kivitelezésű, pazar krimit csinált A tetovált lány című sikerregényből. Lisbeth Salandere földhöz vág és beég az agyunkba.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Thu, 19 Jan 2012 22:00:46 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Ezek félnek a farkastól</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20120114-kritika-roman-polanski-az-oldokles-istene-cimu-filmjerol-kate-winslet.html</link>
      <description>Roman Polanski még a házi őrizetből is profitált. Írt közben egy olyan forgatókönyvet, amiben megint új oldalát domboríthatta ki, ezúttal bölcs humorát. És mikor kiengedték, bezárt maga helyett négy olyan nagykaliberű színészt a lakásba, mint Kate Winslet, Jodie Foster, John C. Reilly és Christoph Waltz. Egymásra ugrasztotta őket, és kajánul gyönyörködött a harcukban.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Sat, 14 Jan 2012 15:21:05 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Ne a szekta mondja meg, hogy ki vagy</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20120113-kritika-sean-durkin-martha-marcy-may-marlene-cimu-filmjerol.html</link>
      <description>A héten debütál a mozikban a megjegyezhetetlen című Martha Marcy May Marlene, ami gondolatébresztőnek szánt, keservesen nyomasztó utazás egy szekta bizarr mindennapjaiba és egy onnan elmenekülő lány zavart lelkivilágába. Múlt évben versenyt rajongtak ezért az filmért előbb a Sundance fesztiválon, majd Cannes-ban. Mi is arra jutottunk, hogy tényleg van miért lelkesedni.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Fri, 13 Jan 2012 11:53:34 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Ellenállhatatlan cukiság - kritika a Muppets című filmről</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20120110-kritika-a-muppets-cimu-filmrol-jason-segel-amy-adams-chris.html</link>
      <description>A Muppets olyan jó szándékú és kedves film, hogy még a kérges szívű felnőtteket is ráveszi, hogy félretegyék a cinizmusukat és átadják magukat a gyerekes mókázásnak.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Tue, 10 Jan 2012 12:43:39 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Sherlock Holmestól már csak melegviccekre futja</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20120105-kritika-guy-ritchie-sherlock-holmes-2-arnyjatek-cimu-filmjerol-robert.html</link>
      <description>A viszonylag szórakoztató Sherlock Holmes folytatásában Guy Ritchie otrombán eltúlzott mindent, ami az első filmben működött, így annak a laposabb és ízléstelenebb változatát csinálta meg. (A héten ezzel az egy premierfilmmel kell beérnünk a magyar mozikban.)</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Thu, 5 Jan 2012 11:57:02 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>A legsötétebb másfél óra</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20111230-a-legsotetebb-ora-kritika-emile-hirsch-timur-bekmambetov-olivia.html</link>
      <description>Az idegenek csak nem hagynak fel a Föld elfoglalásával. Akárhányszor vertük is már vissza őket a mozi története során, ők újból és újból megpróbálják. Az ilyen típusú katasztrófafilmek legtöbbször a totális idiotizmusba torkollnak, és éppen ezért roppantmód szórakoztatóak. A legsötétebb óra azonban kivétel, mivel annyira unalmas és szürke, hogy még röhögni sem lehet rajta.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Fri, 30 Dec 2011 16:43:20 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Liszt Ferencet nem sikerült feltámasztani</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20111228-kritika-gyongyossy-bence-utolso-rapszodia-cimu-filmjerol.html</link>
      <description>Az Utolsó rapszódia című film az öreg Liszt Ferenc és hamvas tanítványa szerelméről szólna, de sajnos se a művészben, se a múzsájában nincs egy csepp élet sem. Hiába a szép kosztüm, ha a színészek csak felmondják a szövegüket.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Wed, 28 Dec 2011 12:57:33 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>A panelproletariátus a luxusba megy</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20111220-elena-kritika-andrej-zvjagincev.html</link>
      <description>Letisztult, feszesen szerkesztett film a Jelena, acélkék, hideg képeken, pontos, csendes mondatokon keresztül megy előre a történet. Tarkovszkij képei és Dosztojevszkij dilemmái a kritikuskedvenc Andrej Zvjagincev új művében.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Tue, 20 Dec 2011 17:14:18 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>A közönség sem hülye - az S.O.S. Love! kritikája</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20111216-a-kozonseg-sem-hulye-sos-love-kritika-sas.html</link>
      <description>Úttörő alkotás Sas Tamás S.O.S. Love!-ja. Megszületett a film, amelyet már nem a mozinézők, hanem kizárólag a szponzorok kedvéért vittek vászonra. A mű meghökkentően bátor is: eddig még soha senki nem merte ennyire hülyének nézni a közönségét.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Fri, 16 Dec 2011 13:33:20 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>A világegyetem és Brad Pitt - Az élet fája kritikája</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20111214-a-vilag-es-a-brad-pitt-az-elet-faja.html</link>
      <description>Hollywood ügyeletes férfisztárja az élet nagy kérdéseit feszegető művészfilmben vállal szerepet, ahol ráadásul kellemetlen, már-már zsarnoki apát alakít. Brad Pitt-től nem várna ilyesmit az ember, de Terrence Malick rendező kedvéért érdemes volt. Az élet fája maradandó és egyedülálló élmény, amit nem véletlenül hasonlítottak többen Tarkovszkij filmjeihez. Popcorn-mozihívők kerüljék.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Thu, 15 Dec 2011 11:30:48 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Leizzadtam, annyira jó - kritika a Mission: Impossible - Fantom protokoll című filmről</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20111214-leizzadtam-annyira-jo-kritika-a-mission-impossible-fantom.html</link>
      <description>A Mission: Impossible - Fantom protokoll egy döbbenetes, zsigerileg ható akciójelenettel és néhány jól elhelyezett poénnal simán leveszi a lábáról a nézőt. Cserébe még a film bénázásait is megbocsátjuk.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Wed, 14 Dec 2011 13:39:14 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Brad Pitt: Nem csak egy jó test</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20111210-brad-pitt-legjobb-filmszerepei-harcosok-klubja-egeto-bizonyitek-penzcsinalo.html</link>
      <description>Mindenki tudja hány gyereket fogadott örökbe, hol jelenik meg étteremmegnyitón és milyen márkákat reklámoz előszeretettel. Brad Pitt azonban nem tudná két évtizede ilyen stabilan tartani magát Hollywood csúcsán, ha nem a legnagyobb rendezőkkel dolgozna, és ha nem fejlődött volna szépfiúból komoly színésszé. Úgy tűnik, idén végre az Oscar-díjat is elnyerheti, a magyar mozikba pedig szinte egyszerre érkezik két új filmje, így a Pénzcsináló és Az élet fája ürügyén áttekintjük Brad Pitt tíz legemlékezetesebb filmszerepét.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Sat, 10 Dec 2011 14:08:15 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Brad Pitt kis satyóban hajt az Oscarért</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20111209-moneyball-kritika-brad-pitt-aaron-sorkin-philip-seymour-hoffman.html</link>
      <description>A sportfilm - minden megszokott kliséje ellenére - megunhatatlanul népszerű zsáner Hollywoodban. Titka egyszerű: a műfaj nem más, mint a férfiak számára is fogyaszthatóvá tett Hamupipőke-történet. A kudarcok után felragyog a siker, rendszerint egy csodabogár edzőzseninek vagy válságon túljutott sportolónak köszönhetően. Most Brad Pitt is belekóstolt a műfajba: baseballütővel, fején sildes sapkával indul harcba az Oscarért. Hiába azonban a nagyágyúkkal teletömött alkotógárda, a Pénzcsináló pontosan ugyanazokba a csapdákba esik bele, mint társai.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Fri, 9 Dec 2011 16:33:51 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Kopaszkutyából nem lesz szalonna</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20111207-kopaszkutya-ketto-kritika-hobo-deak-bill-gyula-szomjas-gyorgy.html</link>
      <description>Szomjas György harminc évvel a Kopaszkutya után leforgatta Hobóékkal a folytatást Kopaszkutya Kettő címmel. Vagyis 2011-ben három őszes rockzenész szépen körbedicséri egymást, majd elköszönnek. Az időskori rockernosztalgia a negyven év felettieknek kevés egy filmhez, negyven alatt meg szánalmas. </description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Wed, 7 Dec 2011 13:20:40 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Húzzák a bőrt a macskáról</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20111201-csizmas-a-kandur-kritika-shrek-enyveskezuek-bandaja.html</link>
      <description>Shrekről minimum négy bőrt húztak le az elmúlt tíz évben, de vagány sarkantyús haverja sem menekült végül. A Csizmás, a kandúr alkotóinak nem volt túl sok ötletük az újabb filmhez, hacsak annyi nem, hogy kéne valamit kezdeni ezzel a figurával. Energiájukból már csak a pofátlan lopásra futotta. </description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Thu, 1 Dec 2011 18:29:01 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Így lett alkoholista Johnny Deppből - kritika a Rumnapló című filmről</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20111130-igy-lett-alkoholista-johnny-deppbol-kritika-a-rumnaplo-cimu-filmrol.html</link>
      <description>A Rumnaplóban Johnny Depp még próbál határt szabni az ivásnak és az őrületnek, de már benne van a csírája a Félelem és reszketés Las Vegasban totál szétesett főhősének.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Wed, 30 Nov 2011 13:24:55 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Be van fejezve a nagy mű - Az ember tragédiája kritikája</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20111129-az-ember-tragediaja-kritika-jankovics-marcell-madach-imre-.html</link>
      <description>Vizuális költészet és filozófia teszi még komplexebbé és rejtelmesebbé Madách monumentális színdarabját Jankovics Marcell nagy ívű adaptációjában - összeállt a korábban már részeiben itt-ott bemutatott nagy mű. Pazar képek, elgondolkodtató interpretációk láthatóak az életmű megkoronázásának szánt alkotásban. De - miként a tragédiában Lucifer szelleme - ott kísért folyamatosan a kérdés: megérte?</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Tue, 29 Nov 2011 12:38:51 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Szemkápráztató mítoszok</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20111126-szemkapraztato-mitoszok-csillaghajsza-kritika-makoto-shinkai-anilogue.html</link>
      <description>Lenyűgöző helyszínek, vörös szemű alvilági csontvázak, kapuőrzőkké vedlett ősi istenek elevenednek meg az utóbbi időszak egyik legmegkapóbb animéjében, a japán Csillaghajszá-ban. A nyugati nézőt is magával ragadó történet sikere abban rejlik, hogy Makoto Shinkai elképesztő könnyedséggel ötvözi különböző civilizációk mitológiáit és a mindennapi élettapasztalatokat - nem véletlenül szokták őt Miyazakihoz hasonlítgatni. Legújabb filmje végeredményben egy távol-keleti köntösbe és hitvilágba öltöztetett Orfeusz történet, amelynek középpontjában a japán animék narratívájának megfelelően egy a mitologikus léptékű történethez csak oldalágon csatlakozó alak, Asuna áll. Magányos életformája miatt a kislány szinte véletlenül keveredik az ősi istenek, az alvilág lakói és a szeretett feleségét a halálból visszahozni szándékozó férfi konfliktusának közepébe.A filmet minden percében áthagyja a sintoizmus szellemisége, így nem csak a történet, de a képek szintjén is egyenrangúan jelenik meg az emberek, az állatok és a tárgyak világa. Bármerre haladnak hőseink, bármennyire drámai helyzetben legyenek éppen, Shinkai mindig szakít időt arra, hogy megmutasson egy a vízfelszínt éppen felszántó szitakötőt, egy virágba boruló cseresznyefát, egy napfényben felforrósodó sínpárt vagy éppen a felhőkkel borított eget.Bár Shinkai filmjének fordulatokkal, metaforákkal és életbölcsességekkel teli bonyolult története önmagában is kifejezetten izgalmas, igazi különlegességét a gyönyörű, kulturális és művészeti utalásokkal teli képi világ adja. A japán animátoroktól megszokott féktelen vizuális fantázia valamint a szépség és a borzalom leírhatatlan keverékéből összeálló túl- és alvilági lények mellett a festői gyakorlatot is folytató és így képzőművészeti ismeretekkel is rendelkező Shinkai saját festményein kívül (ég- és felhőábrázolásai közvetlenül onnan származnak), a nyugati festészet ikonikus festőit, Giorgio de Chiricót és Magritte-ot is megidézi.http://www.youtube.com/v/T37GhIqsO28?version=3&amp;amp;hl=hu_HUA Csillaghajsza előzeteseA Csillaghajsza azonban talán azért igazán fontos alkotás, mert mindezen kifinomult utalások nélkül is tökéletesen élvezhető, hiszen nincs benne másról szó, mint az elmúlás el nem fogadásának egyetemesen emberi, minden kultúrkörben létező fájdalmáról, a veszteség feldolgozásának lehetetlenségéről.- - - - - - - - - - -A Csillaghajsza című filmet szombat este még meg lehet tekinteni az Anilogue fesztiválon.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Sat, 26 Nov 2011 17:18:06 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Ateista macska zsidó akar lenni</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20111125-ateista-macska-zsido-akar-lenni-a-rabbi-macskaja-kritika.html</link>
      <description>A rabbi macskája kacskaringós vonalakkal megrajzolt, gyönyörű 3D-s rajzfilm, aminek legüdítőbb vonása, hogy annyira nem amerikai. Egy vérbeli francia anti-Disney-remeklést látunk, aminek képi világa kecses és művészi, humora szurkálódóan szarkasztikus, persze tanulság nincs, és a karakterek véletlenül sem édi-bédik. A címszereplő például önző, hazudós és makacs - ezzel együtt ellenállhatatlan vicces is. A 3D-s hatást a francia stáb láthatóan nem a látványos akciójelenetek kedvéért alkalmazta, hanem mintha nagyobb csinnadratta nélkül pusztán az lett volna a szándékuk, hogy minél szebbé varázsolják az azonos című, pár éve megjelent képregényt.A rabbi macskájá-t ugyanis a francia Joann Sfar rendezte saját képregényéből. A képregényes alap meg is látszik a filmen, főleg a dramaturgiáján: Sfar meghagyta a külön füzetekben megjelent történetek közötti cezúrákat, a lekerekítetlenséget (a film a franciául öt füzetben megjelent sorozat első, második és ötödik részét dolgozza fel). A döccenőket lehet érezni (pl. egy konfliktus megoldatlanul elenyészik, jön a következő kaland stb.), de egyik sem idegesítő. Őszintén szólva a kifinomult, míves rajz, a zene és az imádnivaló humor elviszi a hátán az egészet, a sztori csak arra kell, hogy legyen miben kavarogniuk a szereplőknek.Igen, a sztori. Az 1920-as évek békés Algírjában egy nyüzüge macska lenyel egy papagájt, amitől csodával határos módon hirtelen beszélni kezd. Rögtön rá is akarja venni gazdáját, a rabbit, hogy rendezzenek neki bármicvót (a vallásos zsidó kamaszfiúk ünnepélyes felnőtté avatási szertartása). Persze nem hitbéli indíttatásból vágyik erre, hiszen világfelfogása szigorúan materiális. Nem, nem, ő csupán a rabbi ringó csípejű, csodaszép lányához akar így közeledni, akit természetesen apja aggályosan óv mindenféle káros behatástól, például egy ateista beszélő macskától. Aztán érkezik egy oroszlánszelídítő rokon, később egy orosz menekült kerül elő a ládából, végül a fél társaság afrikai szafarira indul a fekete bőrű zsidók előkerítése céljából.http://www.youtube.com/v/nX7I2YLt73w?version=3&amp;amp;hl=hu_HUA rabbi macskája előzeteseA rabbi macskája sokban emlékeztet a Persepolis (kritikánk) című animációs filmre. Ott is maga a képregényrajzoló (Marjene Satrapi) vitte vászonra saját történetét, és a filmnek sikerült is megőriznie a sztori eredeti képi világát, humorát és szellemiségét. A rabbi macskájá-hoz szintén csak hozzátenni tudott a filmes műfaj: az eredetileg statikus, buborékos képek vásznon zajongó, összevissza színes mesévé olvadtak össze. De ha valaki kíváncsi, hogy néznek ki a fiatal francia képregényes generáció egyik legtehetségesebbjének tartott Sfar rajzai papíron, akkor csekkolhatja: a sorozatból az első kötet megjelent hat éve magyarul is a Vándorkő kiadónál. Sfar készítette el A kis herceg képregényes adaptációját, ami két éve jelent meg magyarul a Vad Virágok Könyvműhelynél.Olvasnivaló: Macska sábeszdeklivel - kritikánk az eredeti képregényről- - - - - - - - - -A rabbi macskája című filmet vasárnap délután négykor meg lehet még nézni az Anilogue filmfesztiválon.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Sat, 26 Nov 2011 16:15:36 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Hitler pénzsóvár utódjai</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20111125-hitler-penzsovar-utodjai-temetesre-varva-kritika-phil-mulloy.html</link>
      <description>Jó adag őrület kell ahhoz, hogy valaki Hitler elkötött ondóvezetékű fiáról készítsen animációs filmet - Phil Mulloynak azonban nemrég ez is sikerült. A kísérleti rajzfilmek rajongói közt kultstátuszra emelkedett brit animátor évtizedek óta fabrikálja kegyetlenül szókimondó, maró gúnnyal átitatott és a politikai korrektséget még hírből sem ismerően tabudöntögető filmecskéit - a '90-es évek végén egyébként a győri Mediawave-nek is rendszeres vendége volt.http://videa.hu/flvplayer.swf?v=3SBYtkgnh21fLxupRészletek a Temetésre várva című filmből (1:04-től) + beszélgetés a rendezővelÚj sorozata, melynek első darabja (Viszlát Mr. Christie) a tavalyi Anilogue-on volt látható, új, a korábbiaknál is leegyszerűsítettebb képi világgal és a koherens narratíva tudatos lerombolásával tüntet. Miután hősünk, Mr. Christie élő tévéközvetítésből értesül arról, hogy egy Ramon nevű francia tengerész a feleségével közösül, bánatában Ausztráliáig tartó alagutat próbál ásni, mely kísérlete kudarccal (saját halálával) végződik, bár közben azért sikerül agyoncsapnia a pók formájában megjelenő Istent. Az Anilogue idei kiadásán immár versenyprogramba került második rész, a Temetésre várva (Dead But Not Buried) az ő végrendelete, a híres "Tesco-gyűjtemény",  és Hitler vér szerinti fiai és leányai körül forog, valamint megpróbál értelmet adni a cápákkal való találkozás során összes végtagját elvesztő újságírónő "puszta kézzel ölöm meg" mondatának.A film története, fordulatai, a szereplők gesztusai és képei a végletekig lebutítottak - a film nagy részében a hátteret például kockás füzetlap képezi, a figurák, akiknek szinte csak a fejét látjuk, a legprimitívebb számítógépes grafika stílusában animálódnak. Phil Mulloynál a hangsúly ugyanis a konstrukción van: míg azonban korai munkáit kegyetlen társadalomkritika, a képmutatás és a hatalmi intézmények kigúnyolása, pellengérre állítása jellemezte, újabb agymenéseiből mintha a lázadás értelmébe vetett hit is eltűnt volna. A Mr. Christie-sorozat két darabja az abszurdnak és a groteszknek olyan súlyos keverékét hozza létre, amivel racionálisan nagyon nehéz bármit kezdeni. Úgyhogy inkább csak hagyjuk magunkat elragadtatni a kultúrát, politikát, egyházat és úgy általában az emberi viselkedést becsmérlő fricskák, valamint a végtelenül vicces akcentusok kifacsart humorától.---------------A Temetésre várva című filmet az Anilogue fesztiválon lehet megtekinteni.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Fri, 25 Nov 2011 13:16:18 +0100</pubDate>
   </item>
<item>
      <title>Akcióhőst csináltak a Mikulásból</title>
      <link>http://www.origo.hu/filmklub/20111125-kritika-a-karacsony-artur-cimu-animacios-filmrol.html</link>
      <description>A Karácsony Artúr egy kedves karácsonyi rajzfilm, ami akár briliáns is lehetett volna, ha az alkotók nem erőltetik annyira az akcióözönt.</description>
      <category>News</category>
      <pubDate>Fri, 25 Nov 2011 12:25:34 +0100</pubDate>
   </item></channel>
</rss>

