hirdetés
szoftverképszerkesztő

Pixia: kicsi és ingyenes képszerkesztő

2006.09.12. 13:12

Apró képszerkesztő szoftver rétegkezeléssel és maszkolással? Az ilyen varázsszavak többnyire csak a nagynevű és drága fotómanipulálók nevei mellett olvashatók. A Pixia nevű szoftver ezzel szemben kicsi és ingyenes. Vajon mennyiben ér fel a "titánokhoz"?

Mit tegyen a fényképezőgép-tulajdonos, ha némi elhivatottságot érez fotói szerkesztgetésére? Egy kis színmódosítás, kontrasztállítás, a szélek laza vágása, esetleg egy ízléses keret hozzáadása sokszor feldobja a fotót. Az esetek nagy részében ilyenkor az Adobe Photoshop a legjobban használható szoftver.

Igen ám, de a méltán elhíresült termék ára könnyedén romba döntheti az egyszeri fotós családjának éves költségvetését. Szerencsére azonban az ingyenes megoldásokból is bőséges a választék. Itt van például a japán Seagrand cég Pixia nevű szerkesztője. A telepítő fájl mérete nem egészen négy megabájt, a fejlesztést támogató cégek nevei között pedig olyan régi ismerősök tűnnek fel, mint a Wacom, vagy az I-O Data. Az ajánlólevél tehát kitűnő.

A telepítés gyors és problémamentes. A felhasználót semmilyen figyelmeztetés, önreklám, vagy rejtélyes szériaszám lekérés nem zaklatja fel: már indulhat is az ismerkedés a szoftverrel.

Forrás: [origo]

A kezelőfelületet - enyhén szólva - szokni kell. Legutóbb talán a 90-es évek elejének DOS-korszakában borzolta a kedélyeket az ehhez hasonló grafikus menü. Azóta főleg csupán japán programokban találkozni hasonló hangulattal, tehát a külső akár tradicionálisan keletinek is mondható. A kezelőfelület első látásra meglehetősen csúnya, ez viszont még nem jelentene problémát. A gond akkor kezdődik, ha valaki használni is szeretné a programot, mégpedig arra, amire szánták, vagyis képszerkesztésre. Az első órák és talán napok a tétova kattintgatással fognak eltelni, aminek a vége rosszabb esetben csalódott kiábrándulás, jobb esetben a megszokás lehet.

Forrás: [origo]

Pedig az elrendezés a megszokott sémát követi. Felül egy menü-, és egy ikonsor található, megszokottnak mondható sémával: új dokumentum készítése, megnyitás, mentés és nyomtatás, majd a visszavonás, másolás és beillesztés ikonjai. Ezután következik a kijelölés ikoncsoportja, amit igen fontosnak tartottak a készítők, hiszen 11 lehetőség kis jeleit helyezték el itt, például a szabadkézi-, négyszöges-, ellipszis-, poligon-, és Bezier-görbés kijelölés eszközeit.

A következő ikoncsoport a kijelölt területek színnel, vagy mintázattal való feltöltésére (Fill), illetve a körvonal kihúzására szolgál (Line). Magányosan árválkodik az úgynevezett Tone Filter ikon, amivel az átmenetes tónusok (kitöltések, ecsetek) és tulajdonságaik állíthatók be egy külön ablakban. Az utolsó két ikon a kép nézetének nagyítására és kicsinyítésére szolgál, melyek a képablak alján lévő menüsorról is kiválaszthatók (10-1000%-os nagyításig).

Forrás: [origo]

Az ikonsor személyre is szabható az File/Customize Tool Bar menüpont alatt. Az említett ikonok kiiktathatók a sorból, de néhány új ikon is behozható, mint a szövegbevitel, a nagyító, vagy a szűrők, illetve ki és bekapcsolhatók a kiegészítő beállítások ablakai.

A Filter és a Supplementary Settings ablakok a Pixia alapbeállítása szerint mindvégig láthatók a munkafelületen. Az előbbi segítségével különféle szűrők alkalmazhatók a képre, mint például az élesítés, az elmosás, vagy az árnyék. Sajnos nincs belőlük túl sok, és az ablak Settings gombjával előhívható opcióik sem túl részletesek. Az élesítésnél például nem állítható az erősség, csupán két bejelölhető tulajdonság közül választhat a felhasználó.

Ezzel szemben bekerült néhány olyan szűrő is, amelyekre alapból semmi szükség egy képszerkesztőben. Ilyen a Biorythm Graph, amely a életkor és az aktuális dátum megadása után elkészíti az illető havi bioritmus-grafikonját. Nagyszerű, de minek ez egy képszerkesztőbe?

A Supplementary Settings, azaz kiegészítő beállítások ablakban az ecsetek, a színmaszk, a kijelölés-történet és a digitális rajztábla néhány tulajdonsága állítható be, ugyanis ez utóbbit is támogatja a Pixia.

A kissé bonyolult felületet még tovább bonyolítja a jobb oldali palettasor. A paletták feletti kis gombok a be és kikapcsolásukra, valamint a munkafelületen való elhelyezésükre szolgálnak. Egy kattintással áthelyezhető például a bal oldalra a teljes palettacsoport. A felső paletta az ecsetek fő jellemzőjének és színének beállítására használható. Különféle szín, radír, maszatoló, elmosó, klónozó ecsetek közül lehet választani, ezek alatt pedig előre összeállított, gyári színtáblázatok kérhetők, vagy a színátmenet határozható meg egy kaotikus és zsúfolt felületen. A második paletta a főszín és a színmódok (RGB, CMYK, stb), a harmadik pedig az ecsetminta és méret beállítására szolgál kevésbé érthetetlen, de felhasználóbarátnak azért nem nevezhető működéssel.

A legalsó paletta a már említett rétegkezelést igazgatja. Ez adja a képszerkesztés sava-borsát. Egy fél órás próbálkozás után azért megfelelően "beidomítható" ez a nagyon fontos szekció. A rétegek törölhetők, duplázhatók, méretezhetők, összevonhatók, sőt akár tízféle összhatásmód és az átlátszóság is beállítható. Rendelhető melléjük rétegmaszk is, amellyel komolyabb szerkesztési feladatok is megoldhatók. Minden mint a nagyokban.

A nem túl felhasználóbarát kezelőfelület mellett a szoftver nagy hátránya az időközönként bekövetkező fagyás is, amely nem túl megbízható program képét vázolja fel. Akár egy egyszerű, hétköznapi művelet során is előjöhet a megmagyarázhatatlan szoftverhalál. Ha a kezelőfelület a türelmesebb felhasználók számára meg is szokható, ez a hiba már a bátrabbakat is elijesztheti, hiszen nincs annál idegesítőbb, amikor a hosszú percekig szerkesztett fotóval együtt "dől be" a képszerkesztő alkalmazás.

Forrás: [origo]

A képszerkesztő funkciók közt olyanok találhatók a Pixiában, mint színek, kontraszt, színegyensúly és tónus beállítása, vagy a színcsatornák cseréje, de a szerkesztésben kevésbé járatosak kérhetnek automata beállítást is. A további finomságok közé tartozik a PixExp nevű beépített képkezelő (amivel Mac képfájlok is behívhatók), a külső TWAIN eszközök (pl. szkenner) kezelése, illetve a segédrács és vonalzó behívása. 

A Pixia v3.3 azt képes nyújtani, amit már telepítése előtt is tudhatunk róla. Nem foglal sok helyet, haladó funkciókat is kínál (mint például maszkolás és rétegkezelés) és ingyenes. Előnyeinek sora itt azonban ki is fújt, a hátrányai pedig sokakat biztosan elrettentenek a használatától.
 
Akik viszont nem ijednek meg az efféle hiányosságoktól, azoknak érdemes lesz legközelebb is benézni, hiszen a következő alkalommal néhány képszerkesztési lépést mutatunk be a Pixia közreműködésével.

B.P.
(www.digiretus.hu)

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra
hirdetés
hirdetés
Ajánlat
Ajánlat
hirdetés
hirdetés
hirdetés
youmetry