hirdetés
teszttükörreflexes gépCanonNikon

Nikon D60: a második legkisebb testvér

2008.06.29. 12:32

A Nikon új, belépő szintű tükörreflexes gépe járt szerkesztőségünkben, ahol alapos tesztelésnek vetettük alá. A gép a legalacsonyabb árkategóriába tartozik, a váz 113 ezer forint és szettben is csak 125 ezer forintot kell leszámolni érte a kasszánál. Az [origo] Digifotó utánanézett, hogy ennyi pénzért mi kerül a dobozba.

Külsőségek

A gép hajszálnyival súlyosabb, mint a D40, mérete pedig a bridge kamerákkal vetekszik. A gép egyébként külsőségekben alig-alig különbözik elődjétől. Féloldalas kialakítású, azaz a jobb kézre eső markolat miatt kissé asszimetrikus. A relatív kis méret előnyös is lehet, hiszen kompakt és jól tárolható a gép, de nagyobb kézben bizony elveszik az egyébként jól eltalált markolat.

A féloldalas kialakításnak köszönhetően a gép tetejének csak a jobb oldalán vannak kezelőszervek. A vezérlőtárcsa, a módválasztó, az AE/AF rögzítő, és a többi gomb a Nikontól jól megszokott, kényelmesen elérhető pontokon helyezkednek el, viszont felső kijelző erre a típusra sem jutott. Cserébe az objektív mellé került egy menüből programozható funkciógomb, amelyhez a leggyakrabban használt funkciót lehet rendelni.

A hátlapot impozáns kijelző uralja, mellette a joystick és a könnyen értelmezhető funkciógombok helyezkednek el. A szemkagyló dioptria-korrigálási lehetőséggel van felszerelve, így a szemüveget félretéve is lehet használni a gépet. A Nikon D60 kinézete az egyszerűséget, könnyű használhatóságot sugallja. A szettben árult 18-55 milliméteres optikával felszerelve a gép továbbra sem néz ki túl félelmetesen, de már avatatlan szemnek is nyilvánvalóvá válik: itt egy komolyabb fényképezőgéppel állunk szemben.

Használhatóság

A teszt első lépésében tapasztalatainkra hallgatva az ismertető tanulmányozása nélkül kezdtünk munkához, és így is könnyen elboldogultunk. Tesztelőnk néhány próbálkozás után otthonosan mozgott a menürendszerben. A rövid leírás egyébként az alapvető dolgokat jól érthetően, részletezve taglalja, hasznos segítség az abszolút kezdőknek.

Forrás: [origo]

Az expozíció-korrekció, vakuvezérlés, a tónuskorrekció kivételével egyéb állítási lehetőség szinte nincs is külön gombhoz rendelve, minden mást, érzékenységet, fénymérési módot, sorozatfelvételt a menüből kell állítani. A gép egyébként menüjében hasonlít leginkább a kompakt kategória tagjaira, egyes pontjai, funkciói ikonokkal, kiemelésekkel és gyakran mintaképekkel vannak ellátva.

Annak, akit zavar az animált, színes-szagos menü, visszatérhet az egyszerűbb verzióhoz is. A kijelző képe ebben a típusban már elfordul a portrézáshoz a géppel együtt.  Az automata program módban könnyen használható gépet a többi módban is nagyon egyszerűen kezelhető. A megszokott tájkép-sport-portré módok a módválasztó tárcsával közvetlenül kapcsolhatóak. A manuális, és félautomata módok mellé egy rendkívül hasznos tizenkettedik is helyett kapott a tárcsán: vaku nélküli automata, ahol az érzékenység a maximálisig növekszik.

Forrás: [origo]

A kijelző feletti érzékelő figyeli, hogy az optikai kereső használatban van-e. Ha a fotós a géphez hajol, az kikapcsolja a kijelzőt, ezzel energiát takarít meg, és a fény sem zavarja meg a komponálást. A kényesebb helyzetekben minden paramétert automatikusan beállítva, széles fényviszony-határok közt is értékelhető képeket készít, de szükség esetén minden beállítást lehet rajta módosítani. A leginkább fájdalmas spórolás az optikai keresőnél található: azt nem igazán kellemes használni, ráadásul élességállítási pontból is csak három jutott, vízszintes elrendezésben.

A gép azonban mégiscsak Nikon, így kipróbáltuk nagyobb objektívvel, rendszervakuval is (optikákból csak az AF-S és az  AF-I jelzésűekkel kompatibilis). A D60 megállta a helyét, minden funkciója tökéletesen működött. Ennek ellenére mérete és a profi kategóriához mérten lassú reagálása, lassú élességállítása, körülményes beállíthatósága miatt félprofi, profi felhasználóknak csak másodgépnek ajánljuk. Annak viszont kompatibilitásával és alacsony árával ideális választás.

A gép érdekességként a terjedőben lévő, akár minden bekapcsoláskor aktivizálódó ultrahangos szenzortisztító funkciót is megkapta. Ez sok bosszúságtól, utómunkától kímélheti meg a gép tulajdonosát. Újdonság viszont az aktív D-Lighting funkció (a D40-ben csak utólagos, passzív volt), ami a túlontúl nagy kontrasztokat hivatott csökkenteni.

Forrás: [origo]

A tesztképünk két fele azonos fényviszonyok közt készült, egyedüli különbség a D-Lighting bekapcsolása volt. A fejlesztés ereje abban rejlik, hogy a számolást közvetlenül a fényképezés után végzi a gép a nyers képanyagból, így mentésre már a módosított felvétel kerül. A teszt előtt nem értettük, hogy miért nem állandóan működő alapfunkció a D-Lighting, hiszen megakadályozza a kiégett, bebukott képek készítését. Az első kocka után azonban világossá vált: az egyébként nagyon hasznos funkcióval egy kép elmentésének ideje sokszorosára növekszik. 

Képminőség

A tesztben különböző szituációkban tettük próbára a gép tudását. A 10 megapixeles lapkával szerelt gép nem okozott különösebb meglepetéseket. Száztól nyolcszáz ASÁ-ig terjedő tartományban szépen dolgozik, finoman növekvő zajosodással. 1600 ASÁ-nál már látható az erősítés, a "HI" üzemmódot már abszolút csak vészhelyzet esetén ajánljuk.

Forrás: [origo]

A zajcsökkentő metódus egy kicsit segít a képminőségen, de ez csak erős nagyításban látszik, a tesztek során gyakorlati hasznát nem tapasztaltuk. A gép JPG tömörítési eljárásai közti különbséget ábránk szemlélteti, a Normal és Fine beállítás közt nüansznyi különbségek vannak.

Forrás: [origo]

A gép természetesen nyers RAW formátumban is tud képeket elmenteni, tetszés szerint kiegészítve JPG nézőképpel is. A RAW formátum előnye az, hogy minden, a képérzékelő lapkáról kiolvasott információt eltárol, így utólag lehet gyakorlatilag kidolgozni a felvétel. Hátránya a nagy file-méret és a hosszadalmas utómunka. A gép elődjéhez hasonlóan számos beépített utólagos képmódosító lehetőséget kínál, többek közt a vörösszem-hatás csökkentését vagy a csillageffektet is beleértve. 

Forrás: [origo]

Összefoglalás

A Nikon D60 egy szinte profi fényképezőgép, amatőröknek szánt köntösben. A folyamatos fejlesztési lázban dolgozó nagy gyárak innovatív technikáikat egyre rövidebb idő alatt a legalsó kategóriákig elviszik, így a D60 most a két-három évvel ezelőtti felsőkategóriás modellek színvonalát hozza. Az egyszerű kezelés és a kis méret ideális belépőgéppé teszi - mindemellett az ára is felveszi a versenyt akár még a bonyolultabb kompaktokkal is. A tükörreflexes kialakítás még a későbbi bővítés ígéretét is magában hordozza. A D60 hamarosan a Canon új gépével, a hasonló árfekvésű EOS 1000D-el száll ringbe. Ha megérkezik az új Canon, azonnal kipróbáljuk!

Bere Mario
Tesztfotók: Erdélyi Renáta és Bere Mario

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra
hirdetés
hirdetés
Ajánlat
Ajánlat
hirdetés
hirdetés
hirdetés
youmetry