hirdetés

Mikor jeleznek komolyabb bajt az ízületi fájdalmak?

2010.12.14. 19:43

A heveny köszvényes roham hirtelen alakul ki, súlyos fájdalommal kezdődik egy vagy több ízületben, típusosan éjszaka jelentkezik. Az érintett ízületek megduzzadnak, érintésre fájdalmassá vállnak, felettük a bőr vörös, fényes, meleg tapintatú. Az első roham jelentkezésekor általában csak egy ízület érintett, a fájdalom néhány nap alatt fokozatosan megszűnik, a tünetek elmúlnak, és a beteg a következő rohamig tünetmentes.

A köszvény ismétlődő rohamokban jelentkező, fájdalmas ízületi gyulladás (ún. arthritis), melynek oka a nátrium-urát kristályok lerakódása. A kristályok akkor halmozódnak fel az ízületben, ha a vérben viszonylag kis mennyiségben jelenlévő húgysav szintje megemelkedik. Általában középkorú férfiakat és változó kor után lévő nőket érint. Súlyosabb formái 30 éves kor alatt kezdődnek, az esetek zömében ilyenkor az enzimrendszer valamely örökletes betegsége áll a háttérben. A betegség hosszabb fennállása után a folyamat idültté válhat, és ízületi torzulást okozhat. A köszvényes betegek 10-20%-ánál vesekövek is kialakulhatnak.

A húgysav élettani körülmények között is jelen van a szervezetben, többek között a vérben. Túlnyomó része a sejtek lebomlásának egyik melléktermékeként, kisebb hányada a táplálkozás során kerül a szervezetbe. Ha a vesék valamilyen oknál fogva nem tudják eltávolítani a felesleges mennyiségű húgysavat a szervezetből, vagy olyan betegség áll fenn, melyben felgyorsult a sejtek pusztulása (pl. vérképzőrendszeri betegségek, daganatos betegségek), megemelkedik a vérben mérhető szintje, ún. hiperurikémia alakul ki. Emelkedett húgysavszint kialakulhat az enzimrendszer bizonyos örökletes betegségei, valamint olyan gyógyszerek szedése esetén is, melyek csökkentik a vese kiválasztó funkcióját.

A köszvény kialakulása és tünetei

A heveny köszvényes roham hirtelen alakul ki, súlyos fájdalommal kezdődik egy vagy több ízületben, típusosan éjszaka jelentkezik. Az érintett ízületek megduzzadnak, érintésre fájdalmassá vállnak, felettük a bőr vörös, fényes, meleg tapintatú. A gyulladást követően e területek hámlanak és viszketnek. Általános panaszok is felléphetnek, például láz (mely elérheti a 39°C-t), hidegrázás, általános rossz közérzet. A leggyakoribb előfordulási helye a nagylábujj (öregujj) alapízülete, de ugyancsak gyakran érinti a boka, a térd, a csukló és a könyök ízületét is. Ritkán lesz köszvényes a gerinc, a csípő és a váll. Ennek oka, hogy a húgysav sója, az urát alacsonyabb hőmérsékleten, így a perifériásabb helyzetű ízületekben könnyebben kristályosodik. A rohamot kiválthatja fáradtság, stressz, nagy mennyiségű alkohol fogyasztása, fehérjedús étrend, valamint sérülés, műtét. Az első roham jelentkezésekor általában csak egy ízület érintett, a fájdalom néhány nap alatt fokozatosan megszűnik, a tünetek elmúlnak, és a beteg a következő rohamig tünetmentes. A kezdeti roham után általában hónapokig, évekig tartó panaszmentes időszak következik.

Kezeletlen betegben a betegség előrehaladtával a rohamok gyakoribbá vállnak, több ízületet érintenek, és tovább tartanak. Súlyosan elhanyagolt esetben az érintett ízületek maradandóan károsodhatnak, ezt nevezzük idült köszvénynek. A lerakódott kristályok ilyenkor már oly mértékben károsítják az ízületet, hogy a mozgás korlátozottá válhat. A bőr alatt kemény csomók (ún. tofusok) formájában lerakódhat az urát kristály. Csomók képződhetnek a fül bőre alatt, a porcban, a könyök körül, valamint a belső szervekben is, elsősorban a vesében. Kezeletlen betegben a bőr alatti csomók felszakadhatnak, és a kristály fehéres massza formájában távozik.

A köszvény diagnózisát az ízületek vizsgálata, a jellemző tünetek megléte, valamint a vérben mért magasabb húgysavszint alapján lehet felállítani. Az esetek egy részében még a roham alatt sem emelkedik meg jelentősen a vérben a húgysavszint, ezért egy negatív lelet nem zárja ki a köszvény meglétét. Roham alatt azonban általában megemelkedik a vérsüllyedés és a fehérvérsejt-szám. A diagnózist egyértelművé teheti az ízületi folyadékból injekciós tűvel vett minta, melyben mikroszkóppal felismerhetőek a tű alakú urát kristályok. A röntgenfelvétel kezdetben nem mutat eltérést, előrehaladott esetben a csontelváltozások és a közelükben lerakódott lágyszöveti kemény csomók jól láthatók.

Kezelése, megelőzése

A kezelés elsődleges célja a fájdalom mérséklése és a gyulladás csökkentése. A betegség speciális gyógyszere a kolchicin, mely fél-egy nap alatt csökkenti a panaszokat. Ez a gyógyszer szájon át szedhető, szükség, például gyomorpanaszok esetén injekciós formában is beadható. A fájdalom csökkentésére gyakran más típusú gyógyszereket, pl. nem-szteroid típusú gyulladáscsökkentőket, vagy kortikoszteroidot is használnak. Ha a folyamat csak egy-két ízületet érint, létezik olyan eljárás, melynek során a mintavételre szolgáló injekciós tűn keresztül mikrokristályos kortikoszteroidot jutatnak az ízületbe, mely nagyon jól mérsékli a helyi gyulladást. Szükség esetén átmenetileg sínben rögzítik a gyulladt ízületet a fájdalom mérséklése céljából. Nagyon fontos az ágynyugalom, mert a korai mozgás a roham visszatérését okozhatja. Az ízület felpolcolása és a hideg vagy meleg borogatás csak ritka esetben mérsékli a fájdalmat.

Az akut gyulladás megszűnése után a kezelés másik fontos célja a további rohamok, és ezzel együtt a krónikussá válás megelőzése. Az esetek egy részében elegendő az életmód rendezése. Sok, naponta legalább 3 liter folyadékot kell fogyasztani, kerülni kell az alkoholfogyasztást, fontos a testsúly mérséklése, kevesebb fehérjében gazdag étel fogyasztása (célszerű kerülni a belsőségeket, vörös húsokat, halakat). Azon esetekben, amikor a rohamok súlyosak és halmozottan fordulnak elő, tartós gyógyszeres kezelés válhat szükségessé, melyet a rohamok között is folytatni kell. Erre alkalmasak a fent említett gyógyszerek, valamint léteznek olyan szerek, melyek fokozzák a húgysav kiürülését a vizelettel. Ezáltal csökken a vérben mérhető húgysav szintje, így a kristályok kialakulásának veszélye is. Más gyógyszerek a húgysav termelődését gátolják a szervezetben. A megfelelő gyógyszer kiválasztása az egyedi eset gondos mérlegelése után mindig belgyógyász szakorvos feladata. A bőr alatti csomók egy része a kezelés során lassan eltűnik, a kozmetikai problémákat okozó csomókat sebészetileg lehet eltávolítani.

Kezelés nélkül a heveny roham több hétig is eltarthat, míg megfelelő kezelés hatására gyorsan megszűnik. Az első roham után több hónapos tünetmentes szakasz következik, de a betegség előrehaladtával a tünetmentes időszakok tartama lerövidül. Krónikus köszvény általában csak nem megfelelő kezelés esetén alakul ki, az ízületi elváltozások miatt lép fel súlyosabb mozgáskorlátozottság. Minél fiatalabb korban kezdődik azonban a betegség, annál súlyosabb elváltozásokkal kell számolnunk. Ezek főleg örökletes anyagcsere betegségek miatt alakulnak ki. Amennyiben az első roham 50 éves kor felett jelentkezik, roncsoló ízületi elváltozással nem kell számolni. Köszvényes betegek esetén gyakrabban fordul elő: magas vérnyomás, vesebetegségek, cukorbetegség, magasabb vérzsírszint.

Köszvényes hajlam esetén a fehérjében szegény táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás elkerülése, a testsúly mérséklése, valamint a naponta legalább 2-3 liter folyadék fogyasztása segíthet az újabb roham kialakulásának megelőzésében. Gyakori és sűrűsödő roham jelentkezés esetén nem lehet elkerülni a megfelelő megelőző gyógyszeres kezelés beállítását.

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat