Magas koleszterin- és vérzsírszintek

2010.11.13. 19:09

A zsírok a szervezet alapvető építőelemei. Közéjük tartoznak az úgynevezett trigliceridek és a koleszterinmolekulák is.

A koleszterin hivatalos elnevezése számos idegen nyelven a cholesterol (koleszterol). A koleszterint egyrészt a máj termeli, ez az úgynevezett endogén termelés. Másrészt az elfogyasztott táplálékkal kerül a szervezetünkbe, ez jelenti az exogén felvételt. Ha a táplálékkal felvett koleszterin mennyisége kisebb, akkor a máj többet termel, ha többet fogyasztunk, akkor kevesebbet. Ezek a források határozzák meg a vérkoleszterinszintjét. Egészséges emberekben, akikben jól működik a bonyolult kiválasztó-szabályozó rendszer és az étrend sem tartalmaz nagy mennyiségű koleszterint, a vérzsírszintek a normál értékhatáron belül maradnak.

A koleszterin fontos építőanyaga a szervezet sejthártyáinak, bizonyos hormonok, vitaminok alkotórésze, ezen kívül megtalálható az epesavakban is. Az idegsejtek koleszterinben gazdag burokba ágyazódnak, amit a vér juttat el a sejtekhez. Ez a vegyület tehát létfontosságú a szervezet optimális működéséhez.

A koleszterin csak meghatározott mennyiségben hasznos. Nagyon fontos, hogy mindig a megfelelő mennyiségben és a megfelelő helyen legyen jelen. Amennyiben a vér koleszterinszintje meghaladja a normál értéket, illetve kórosan magas, különböző elváltozások jönnek létre, ami betegségek kialakulásához vezet. Magyarországon a magas koleszterinszint az egyik legjellemzőbb rizikófaktor.

Háromféle koleszterin van, két "káros" és egy "jó". A káros koleszterinek: LDL; VLDL, a jó pedig a HDL. Laboratóriumi vizsgálattal számszerűleg külön-külön is meg lehet határozni az egyes összetevőket. A magas összkoleszterin-szint (TC) és ezen belül az alacsony HDL- (védő) szint a magas vérnyomással, magas vércukorszinttel és a dohányzással együtt, de önmagában is az érelmeszesedéssel járó betegségek kialakulásának fő kockázati tényezője. Felhalmozódik a vérben, a felesleg lerakódik az érfalon, az ér keresztmetszet egyre jobban beszűkül. A sejtek nem kapják meg a működésükhöz szükséges oxigént. Súlyos esetekben teljesen elzárja a vér útját az erekben. Így játszik szerepet az érelmeszesedés kialakulásában (a szívkoszorúér-elmeszesedésének következménye az infarktus, az agyi erek meszesedése agykárosodáshoz vezet, a végtagi erek meszesedése következtében megszűnik a kezek és lábak vérellátása). A koleszterin egy része a vékonybélből visszakerül a keringésbe, a többi az epefolyadékkal együtt a széklettel kiürül a szervezetből. Azért van jelentősége a rostdús táplálkozásnak, mert a rostok magukba szívják a koleszterinben gazdag epesavakat is, ez segíti a kiürülésüket.

A vér koleszterintartalmát 12-14 órás koplalás után kell meghatározni, az értéket az étkezés is befolyásolja. A vizsgálatot két alkalommal végzik, két pozitív eredmény után lehet csak felállítani a magas vérzsírszint (hiperlipoproteinémia) diagnózisát. Amennyiben az összes koleszterin (TC) szintje a vérszérumban normális, nincs szükség az alkotóelemek részletes meghatározására. Magas koleszterinértékre utal, ha a szem alatt vagy a szemhéjon kisebb-nagyobb sárgás foltok láthatók, ezek apró koleszterinlerakódások. Az érelmeszesedés szempontjából a legveszélyesebb az LDL koleszterin. Normál összes érték: 3,6-5,2 mmol/l. Egyes tanulmányok szerint ennél is kevesebb, 4,5 mmol/l.

Triglicerid

Szintén a táplálékkal felvett zsírok alkotóeleme, de a szervezet zsírszövetei is legnagyobb részben trigliceridekből állnak. Tartalék energiaforrást jelentenek a szervezet számára. Nemcsak közvetlenül az ételeikkel, italokkal jutunk hozzá, mert a szervezet más típusú tápanyagokból (főként túlzott szénhidrátbevitel esetén) is szintetizálja. A koleszterin- és a trigliceridérték megemelkedése a vérben jelentkezhet külön-külön is, de mindkettő lehet magas. Ennek következménye, hogy megnő az érelmeszesedés kialakulásának veszélye és ezzel az infarktus rizikója. Normálértéke a vérben 0,8-2,3 mmol/l.

Már fiatal korban is lehet magas a vér koleszterin- és trigliceridszintje, főleg túlsúlyos egyénekben. Húsz éves kortól öt évenként, harminc éves kor felett évente javasolt elvégeztetni a vérzsírszintek vizsgálatát. Nagyobb a kockázat azokban, akiknek a családjában előfordult korai érbetegség, 50 éves kor alatt infarktus. Vizsgálatot kell végeztetni akkor is, ha magas vércukorszint és magas vérnyomás jelentkezik, illetve ha valaki túlsúlyos vagy dohányzik.

HDL (High Density Lipoprotein)

Ez az úgynevezett védőfaktor, a "jó" koleszterin a vérben. Normál értéke 0,9-1,4 mmol/l felett van. Ez a koleszterin az LDL lerakódását akadályozza meg, illetve képes eltávolítani az érfalból a koleszterint. A jó az, ha a koleszterin és a HDL egymáshoz viszonyított aránya 5:1. Például, ha valakinek 6 mmol/l a koleszterinszintje, akkor a HDL szintnek 1,2-1,4 körüli értéke csökkenti a kockázatot. A HDL mennyiségét a szervezetben növeli az egészséges táplálkozás, az optimális testsúly, de legfőképpen a rendszeres testmozgás.
A lassan kialakuló magas vércukorszinthez, cukorbetegséghez hasonlóan a magas koleszterinszintet is nevezhetjük néma kórnak, mert önmagában nem jár fájdalommal, nem okoz tüneteket. Közvetve vált ki bajt, a hosszú évek során kialakuló érszűkület, szív- és érrendszeri betegségek formájában.

A magas vérzsírszintek kialakulhatnak bizonyos betegségek kísérőtüneteként is, például pajzsmirigy-alulműködés, cukorbetegség, a máj elzsírosodása, okozhatja bizonyos gyógyszerek hosszú távú szedése is. Az alapbetegség gyógyítása után általában a koleszterinszint is rendeződik. A táplálkozási eredetű magas vérzsírszintek helyes étrenddel jól befolyásolhatók. A belső (endogén) koleszterinelválasztás zavara esetén a diéta mellett gyógyszeres kezelésre is szükség van.

Most
Top 12 óra