"Vicc, hogy milyen kevesen várnak itthon tüdőre"

Míg átültethető vesére, májra, szívre vagy csontvelőre sokszor hosszú éveket kell várnia a hazai betegeknek, tüdő esetében a donorszerv-kínálat nagyságrendekkel nagyobb, mint a kereslet. Miközben Nyugat-Európában a hatalmas igény miatt akár a láncdohányos is lehet tüdődonor, nálunk kiváló minőségű szervek sem találnak gazdára.

Kevés a beültethető tüdő Nagy-Britanniában, a szervátültetésre várók listája pedig olyan hosszú, hogy az egészségbiztosító akár láncdohányostól vagy nagyon idős embertől származó tüdőt is befogad. A szervre várók száma eléri a nyolcezret, így a kórházak kénytelenek nagy rizikófaktorú donorok szerveit is beültetni. Ez utóbbi kategóriába tartoznak például a nagyon idősek, a drogfogyasztók, vagy a daganatos betegségben szenvedők.

Nem így nálunk. Magyarországon a donorjelentések alapján évente 30-40 kiváló minőségű, beültetésre alkalmas tüdő áll rendelkezésre, de egy évben csak 8-12 átültetés történik. Jelenleg a tüdőtranszplantációs várólistán ketten vannak. A műtéteket nem is itthon, hanem a Bécsi Egyetemen végzik, ahol a tüdőtranszplantációs csapatban magyar mellkassebészek is dolgoznak.

"Vicc, hogy milyen kevesen várnak itthon tüdőre. A háttérben az állhat, hogy itthon még nem ismert,  milyen kiváló eredmények érhetők el az eljárással: a transzplantáción átesettek ötéves túlélési aránya meghaladja a 75 százalékot" - mondta el dr. Rényi-Vámos Ferenc, az Országos Onkológiai Intézet mellkassebésze, aki a Bécsi Egyetem mellkassebészeti tanszékén tüdőtranszplantációkat is végez.

Bécsben végzik az átültetést, de a magyar egészségbiztosító állja a költségeket

A tüdőtranszplantációra potenciálisan alkalmas betegek azonban nemcsak a műtétig nem jutnak el, de a transzplantációs bizottság elé is kevesen kerülnek. "Évente körülbelül harminc tüdőbeteget mutatnak be az orvoskollégák a Várólista Bizottság ülésein, melyeket havonta egyszer tartunk a Semmelweis Egyetem Tüdőklinikáján. Itt a leletek alapos áttekintése történik, keressük a kizáró társbetegségeket. De kizáró tényező többek között a dohányzás is" - mondja dr. Czebe Krisztina, a Tüdőtranszplantációs Várólista Bizottság elnöke, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet főorvosa.

A tüdőgyógyász szerint az átültetések kis száma több okkal is magyarázható. Egyrészt, mivel a műtéteket egyelőre Ausztriában végzik, sokan félnek a távolságtól, az esetleges költségektől, pedig a műtét és később a kilökődést gátló gyógyszerek is ingyenesek a beteg számára, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fedezi ezek költségét. Másrészt a légzőszervi betegek a legtöbb esetben későn, a betegség előrehaladott stádiumában fordulnak orvoshoz, amikorra már esetleg más szervi betegségeik is vannak, vagy már nincs annyi "testi tartalékuk", hogy egy ilyen nagy műtéti beavatkozásra alkalmasak legyenek. 
 
Czebe Krisztina szerint ugyancsak probléma, hogy a túlterhelt magyar tüdőgyógyászok hétköznapi rutinjukba egyelőre nem tudják bevenni a kifinomultabb, újabb eljárásokat. "Pedig ha a kezelőorvosban csak felmerül ennek a terápiának a lehetősége, akkor a Várólista Bizottság már segít elbírálni, hogy az adott beteg alkalmas-e egyáltalán a műtétre, és a kivizsgálás megszervezésében is segítséget nyújt" - mondja a tüdőgyógyász.

A tüdőtranszplantáció iránti érdeklődés annak ellenére csekély, hogy az átültetés számos tüdőbetegség esetén jelentősen javíthatná a beteg túlélési esélyeit és életminőségét. "A főleg dohányzás miatt kialakuló, tüdőtágulattal és a légutak állandó gyulladásával járó légúti betegség, a COPD esetében kiváló gyógymód lehetne az átültetés" - mondja Rényi-Vámos. Ugyancsak megoldást jelenthet ismeretlen eredetű tüdőfibrózisban, öröklött cisztás fibrózisban vagy egy különleges vérnyomásproblémában (primer pulmonalis hypertonia) szenvedők számára is. Daganatos betegségben szenvedőknek viszont nem ajánlják a transzplantációt, pontosabban az csak legalább öt éve gyógyultnak minősített betegeknél jöhet szóba.

A transzplantáltak 90 százaléka túléli a műtétet követő első évet

"Tudni kell azonban, hogy a tüdőátültetés nem olyan, mint egy vakbélműtét. Mivel a műtét után folyamatosan fennáll a beültetett szerv kilökődésének veszélye, a betegnek élete végéig az immunrendszer működését elnyomó (immunszupresszív) gyógyszereket kell szednie, melyeknek számos mellékhatása lehet. A legfontosabb ezek közül, hogy a szervezet nehezebben küzd meg a fertőzésekkel. Ahhoz, hogy a komplikációkat időben észrevegyük és orvosoljuk, rendszeres orvosi kontrollra is szükség van" - magyarázza a transzplantációs bizottság elnöke.

Mindezek ellenére a statisztikák nagyon biztatók: tíz betegből kilenc túléli a transzplantáció utáni első év végét. "1996 óta végeznek magyar betegeken Bécsben tüdőátültetést, közel száz beteg esett át a műtéten. A statisztikák szerint több mint 70 százalékuk ma is él" - mondja Czebe.

Szakemberből nem lenne hiány itthon

"Korábban szakemberhiány miatt nem lehetett itthon tüdőtranszplantációt végezni, mostanra azonban kialakult egy olyan szakembergárda, amely lehetővé tenné egy hazai program teljes felállítását" - érvel a hazai transzplantáció mellett Rényi-Vámos.

A műtét előtti teljes kivizsgálás és a transzplantációt követő gondozás egyébként már évek óta Magyarországon történik. A betegek csupán a transzplantáció elvégzésére utaznak Bécsbe és az azt követő, intenzív osztályos ellátás idejét töltik ott. Ez ideális esetben 2-4 hét, de ennél lehet jóval hosszabb is.

Az átültetésre váró betegek száma viszont valóban elenyésző, ami meglepő annak ismeretében, hogy milyen magas hazánkban a dohányosok, tüdőbetegek aránya. "Prágában már végeznek tüdőátültetést, az első évben ott is csak 5-10 operációt hajtottak végre, de az igény fokozatosan nő" - mondja Czebe.

A légzési rokkantak országa vagyunk

Magyarországon évente körülbelül 7500  beteg hal meg tüdőrákban, amelynek hátterében 85 százalékban a dohányzás áll. Régen a szakirodalomban ritkaság volt a 40 év alatti tüdőrákos, az elmúlt 15 évben már nem az.

Az obstruktív, azaz hörgőszűkülettel járó tüdőbetegségeknek két nagy csoportja ismert: az asztma és az ún. COPD, azaz krónikus obstruktív légúti betegség. Mindkettő hörgőszűkülettel jár, de kialakulásuk jelentősen eltér: az előbbi hátterében az esetek nagy részében allergia áll, az utóbbi 80-90 százalékban a dohányzás következménye.

A statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy a magyarok nagy része hiába hörög, köhög, lélegzik nehezen, nem fordul orvoshoz, vagy túl későn teszi. Statisztikák szerint Magyarországon körülbelül 460 ezer embert kellene a tüdőgyógyászoknak asztmával kezelniük, ehhez képest 250 ezret kezelnek, azaz csupán a betegek 55 százalékánál diagnosztizálták a betegséget. A COPD esetében még rosszabb a helyzet: becslések szerint a betegeknek csupán 20 százalékát kezelik.