Tízmillió napnyi betegséget okoz évente a passzív dohányzás

Világszerte száz halálesetből körülbelül egy a passzív dohányzás következménye - derül ki az Egészségügyi Világszervezet genfi kutatócsoportjának tanulmányából, amelyet a Lancet brit orvosi lap közöl. A számítások szerint évente több mint 600 ezren vesztik életüket a dohányfüstnek való kitettség miatt, közülük 165 ezer a gyerek.

A dr. Anette Prüss Ustün vezette kutatócsoport 192 ország 2004-ben gyűjtött adatait elemezte. Nemcsak a passzív dohányzás halálos áldozatainak számát becsülték meg, megkísérelték azt is felmérni, hogy a dohányfüst mennyivel csökkentette a világ népességének egészségen töltött napjainak számát.

Eredményeik szerint világszerte a gyerekek 40, a nemdohányzó férfiak 33, a nemdohányzó nőknek pedig 35 százaléka volt kitéve a dohányfüstnek. A passzív dohányzás 379 ezer esetben koszorúérbetegség, 165 ezer embernél alsó légúti fertőzés, 36 900-nál asztma, 21 400 esetben pedig tüdőrák kialakulása miatt bizonyult halálosnak.

Évente világszerte 603 ezer ember halálát okozza a passzív dohányzás, ez egy százaléka a globális halálozásnak. A passzív dohányzásban elhunytak 47 százaléka nő, 28 százaléka gyerek, 26 százaléka pedig férfi volt. A passzívan beszívott dohányfüst világszerte 10,9 millió napnyi betegséget okozott a Föld lakóinak 2004-ben.

A világon 1,2 milliárd ember dohányzik, közülük évente 5,1 millióan vesztik életüket a káros szokás miatt. A dohányzás passzív és aktív halálos áldozatainak száma tehát több mint 5,7 millió volt 2004-ben. 

A világ lakosságának csupán 7,4 százaléka él olyan országban, ahol életbe léptettek dohányzást korlátozó jogszabályokat. Ezeknek a törvényeknek elsősorban a passzív dohányosok élvezik előnyét: dohányfüstnek való általános kitettségük ugyanis 60 százalékkal csökkent, de a bárokban, éttermekben csaknem 90 százalékkal kevesebb dohányfüstöt kell beszívniuk. Magyarországon 1999 óta szintén törvény védi a nemdohányzókat.