Több D-vitamint és kalciumot kell fogyasztani egy új ajánlás szerint

A korábbi ajánlásoknál több D-vitamint és kalciumot kell bevinni az emberi szervezetbe egy átfogó vizsgálat szerint, amelyet az amerikai és a kanadai kormány rendelt meg. Ezekre a tápanyagokra a csontok és izmok fejlődése, egészségük megőrzése miatt van szükség. Az amerikai ajánlás figyelmeztetés a magyarok számára is, akik a kutatások szerint sem D-vitaminból, sem kalciumból nem fogyasztunk eleget.

Az elmúlt tíz évben olyan sok egymásnak ellentmondó eredmény jelent meg a D-vitamin- és kalciumbevitellel kapcsolatban, hogy az amerikai és a kanadai kormány felkérte az amerikai Orvostudományi Intézetet (Institute of Medicine, IOM): vizsgálja felül a lakosság napi szükségletét. Az intézet kedden ismertetett tanulmányában megállapítja: a korábbi kutatási eredmények alapján minden kétséget kizáróan továbbra is csak az jelenthető ki, hogy a D-vitamin és a kalcium a csontok és izmok fejlődése, működése, egészségük megőrzése szempontjából kulcsfontosságú.

Mindkét tápanyag hiánya szerepet játszik a csontritkulásban és időseknél az izomerő csökkenésében, és az ezzel összefüggő esések, törések bekövetkeztében.

Az elmúlt években számos olyan tanulmány született, amelyek a D-vitamin-bevitel növelését javasolták, mivel ezt hasznosnak vélték a daganatos betegségek megelőzésében, valamint a magasvérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az immunbetegségek kockázatának csökkentésében, továbbá az idegrendszer egészségének megőrzése szempontjából. Bár ezek a vizsgálatok a D-vitamin sokkal szélesebb szerepére utalnak az egészségmegőrzésben, eredményeiket még meg kell erősíteni.

Az új kalciumbeviteli ajánlás

Az IOM az 1-3 éves gyerekek számára javasolt napi kalciumbeviteli értéket az eddigi 500 milligramm helyett 700 milligrammra növelte, 4-8 éves gyerekek esetében pedig 800 milligrammról 1000 milligrammra.

Kamaszoknak az eddigi napi 1100 milligramm helyett 1300-at javasol az intézet, felnőtteknek pedig a korábbi 800 helyett napi 1000 milligrammot.

51 év feletti nőknek mostantól a napi 1000 milligramm helyett már 1200 milligramm kalcium fogyasztását ajánlja az intézet, de 71 év felett a férfiaknak is javasolt 1200 milligrammot fogyasztani az ásványi anyagból. Ennek hátterében az áll, hogy a kalciumfelszívódás az életkorral csökken: gyermekek még a táplálék kalciumtartalmának 75, a felnőttek 60, míg az idősek már csak 30 százalékát tudják hasznosítani.

A kalciumbevitel biztonságos felső határát gyerekeknél 2500, kamaszoknál 3000, felnőtteknél 2500, időseknél pedig 2000 milligrammban határozták meg.

Miben található kalcium?

Egy felnőtt ember szervezete mintegy 1-1,5 kilogramm kalciumot tartalmaz, ennek 99 százaléka a csontokban található. A kalcium legjobb forrása közismerten a tej, egy pohár (2dl) mintegy 240 milligrammot tartalmaz. Aki nem kedveli a tejet, illetve a tejtermékeket (sajtot, joghurtot), fogyasszon zöldségeket, például brokkolit, amelynek 10 dekagrammjában mintegy 90 mg kalcium van. A tofu is jó forrás, valamint a mandula (10 dkg mandula 238 mg kalciumot tartalmaz) és a mogyorófélék is viszonylag sok kalciumot tartalmaznak.

Bizonyos zöldségeket ugyanakkor nem érdemes együtt fogyasztani kalciumban gazdag élelmiszerekkel, mert rontják felszívódásukat. A sóskában és spenótban található oxálsav például reagál a kalciummal, és ugyanolyan vegyületet alakítanak ki, mint amelyből a vesekövek is felépülnek, így a kalcium nem hasznosul, viszont vesekő esetén komoly fájdalmat okozhat. Ugyancsak a kalciumfelszívódás ellen hat a koffein is.

Az új D-vitamin ajánlás

A D-vitamin-bevitel ajánlott mennyiségének meghatározása bonyolultabb folyamat, hiszen nemcsak táplálékon keresztül vesszük fel, hanem napsugárzás hatására is keletkezik a bőrben. Mivel az, hogy ki mennyi napfényhez jut, életvitele és lakóhelye földrajzi szélességének kérdése, az intézet minimális napsugárzást feltételezve határozta meg a napi ajánlott D-vitamin-bevitelt.

Felnőtt embernek napi 600 Nemzetközi Egység (600 NE, ez 15 mikrogrammnak felel meg) bevitelt ajánlanak, szemben a korábbi 400 NE-vel (10 mikrogramm). 71 év felett viszont az új ajánlás napi 800 NE (20 mikrogramm).

A D-vitamin-bevitel biztonságos felső határa 1 és 3 éves kor között 2500 NE (62,5 mikrogramm), 4 és 8 év között 3000 NE (75 mikrogramm), a többi korosztály esetében pedig 4000 NE (100 mikrogramm) naponta.

Miben található D-vitamin?

Élelmiszereink közül a tengeri halakban, a tojásban, a májban, a halolajban és a tejtermékekben található meg a D-vitamin egyik típusa, a D3-vitamin. Sajnos, mi magyarok amúgy is keveset eszünk halból, tengerihal-fogyasztásunk pedig végképp elenyésző, így nem csoda, hogy a vitaminból sokan kevesebbet fogyasztanak a szükséges mennyiségnél. Ahhoz ugyanis, hogy tojásból fedezzük napi D-vitamin szükségletünket, legalább 16-18-at kéne naponta megenni belőle, viszont a túl sok tojás fogyasztása a koleszterinbevitel szempontjából nem előnyös.

Nyáron még nem is olyan nagy probléma, ha táplálékunk nem fedezi a szükséges bevitelt, hiszen napozással könnyen pótolhatjuk a szükséges D-vitamint. A D3 vitamin ugyanis a bőrben lévő előanyagokból napsugárzás hatására is keletkezik. Télen azonban nincs elegendő napsugárzás, a szolárium pedig nem alkalmas a D-vitaminképzés serkentésére, így maradnak a tabletták, a táplálékkiegészítők, és a vitaminnal dúsított tejek, gyümölcslevek, lisztek, kenyerek, margarinok - amelyek nyugaton már széles körben elterjedtek, nálunk viszont egyelőre csak szűk körben érhetők el.

Az átlag magyar D-vitaminból és kalciumból sem fogyaszt eleget

"Most dolgozzuk fel a harmadik Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Vizsgálat eredményeit, amelyben arra kértük az embereket, hogy három napon keresztül jegyezzék fel, hogy mit esznek. Ami már most látszik, hogy a táplálékon keresztüli átlagos D-vitamin bevitel nem változott az előző, 2003-2004-es felméréshez képest: továbbra is 2,2 mikrogramm (88 NE) körül van" - mondja dr. Martos Éva, az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója.

Az OÉTI D-vitamin ajánlása, amely összhangban van a többi európai országéval: napi 5 mikrogramm (200 NE) - ez fele a korábbi amerikai ajánlásnak, és csupán harmada az új értéknek.

Ám még ezt az értéket is alig érik el az európai országok, az északi, sok halat fogyasztó népek kivételével. "10 dekagramm szardíniában 11 mikrogramm (440 NE) D-vitamin van. Mi magyarok azonban évente 3 kiló halat fogyasztunk, így nem csoda, hogy a D-vitamint illetően elmaradunk az ajánlástól. Azt szoktuk tanácsolni az embereknek, hetente kétszer fogyasszanak halat" - magyarázza az OÉTI főigazgató asszonya.

A magyar ajánlás kalcium esetében felnőtteknél 800 milligramm, várandós nőknél és gyerekeknél viszont 1000 milligramm naponta - azaz megegyezik a korábbi amerikai ajánlással, és némiképp elmarad az új értékektől.

A táplálkozási felmérés szerint kalciumból is az ajánlott mennyiségnél kevesebbet, átlagosan napi 740 milligrammot fogyasztunk csak. "Ne feledjük azonban, hogy ez alapján nem jelenthetjük ki, hogy a magyar társadalom kalciumhiányos, hiszen az átlag abból alakul ki, hogy a lakosság nagy része magához veszi a szükséges mennyiséget, 62 százalék azonban az ajánlások alatt marad."

A D-vitamin két formája

A D-vitamin kétféle forrásból származik: a felvett táplálékból és a napsugárzás hatására. A növényi eredetű táplálékkal bevitt molekula neve D2-vitamin vagy ergoszterol.  A másik forma, a D3-vitamin vagy kolekalciferol, amelynek fő forrása a máj, a tejtermékek, a halolaj és a máj. A D3-vitamin a bőrben is keletkezik napsugárzás hatására (egy előanyagból, a 7-dehidrokoleszterinből). Aki testfelületének legalább 20 százalékát naponta 10-15 percre napoztatja, nem szenved D-vitamin-hiánytól.

Önmagában azonban mind a D2-, mind a D3-vitamin szinte hatástalan: ahhoz, hogy aktívvá váljanak, előbb a májban, majd a vesében enzimek segítségével át kell alakulniuk. Így jön létre végül a valóban hatékony D-vitamin.

Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy nyáron a sok növényi táplálékon keresztül bevitt D2 vitamin és a napsugárzás segítségével képződő D3 vitamin miatt nagy valószínűséggel nem szenvedünk D-vitamin-hiányban. Télen azonban csökken a növényi eredetű táplálékfogyasztásunk, és kevesebb a napfény is. Emiatt ilyenkor inkább érdemes májból, halból, halolajból, tejtermékekből többet fogyasztanunk, illetve megkérdezhetjük háziorvosunkat a vitaminpótlás lehetőségeiről.