Az életmódváltás meglepően hatékonyan védi a szívet

2011.01.26. 12:02

Egy már itthon is elérhető, tudományosan igazolt életmódprogrammal jelentősen javítható a szívbetegek állapota. Emellett kedvezően alakul a koleszterinszintjük, a vérnyomásuk, jobb lesz a testtömeg-indexük és a derék-körfogatuk - azaz csökkennek a betegség kockázati tényezői.

Magyarországon az összes halálozás több mint felét a szív- és érbetegségek okozzák. A szív- és érbetegségek több mint 90 százaléka megváltoztatható (elsősorban életmódbeli) tényezőkre vezethető vissza. Még panaszmentes állapotban folytatott egészséges életmóddal tehát drasztikusan csökkenthetjük egy ilyen betegség kialakulásának kockázatát (erről tengernyi irodalom érhető el a weben), de mennyit ér az életmódváltás, ha valakinek már rendszeres szívpanaszai vannak, esetleg már átesett egy szívinfarktuson?

Meglepően sokat. A betegeknél természetesen első a gyógyszeres, illetve sebészi kezelés, de kevesen tudják, hogy átfogó életmódváltással is megállítható a súlyos koszorúér-betegség előrehaladása, sőt javulás érhető el.

Az életmódváltás ereje a szívpanaszoknál

Az ezt alátámasztó első eredményeket már több mint harminc évvel ezelőtt közölte dr. Dean Ornish (University of California, San Francisco). Ornish komplex életmódprogramot dolgozott ki, melynek fő elemei a diétaváltás (10 kalóriaszázalék zsír, növényi alapú étrend), mérsékelt fizikai aktivitás (3 óra/hét) és napi gyakoriságú stresszoldás, illetve bizonyos időnként támogató csoportban való részvétel (a programról a részleteket lásd itt).

Az Ornish-életmódprogramnak a szív- és érbetegségekre gyakorolt hatását vizsgáló kutatás eredményeit az American Journal of Cardiology közölte 2008-ban. 757 férfit és 395 nőt vizsgáltak, akik szívkoszorúér-betegségben szenvedtek. Az átlagéletkor 62 év volt. 12 hét alatt a betegek 74%-a lett anginamentes (megszűntek a szorító mellkasi fájdalmak), és további 9%-nál is csak enyhébb anginás panaszok jelentkeztek.

A klinikai állapot javulása mellett a betegek zöménél javult a koleszterinszint, a vérnyomás, jobb lett a testtömeg-indexük és a derék-körfogatuk - azaz csökkentek a betegség kockázati tényezői.

Életmód, immunrendszer és szívbetegségek kapcsolata

A 2008-as cikk nemcsak emiatt érdekes. Egyik szerzője az az Elisabeth Blackburn, aki a 2009-es orvosi-élettani Nobel-díjat a telomerázkutatásért kapta.

Néhány éve kiderült, hogy a tartós stressz hatására a sejtek gyorsabban öregednek. Ennek oka az, hogy gyorsabban "elkopnak" a sejtek genetikai anyagát, a kromoszómákat (DNS-molekulákat) védő szakaszok, az úgynevezett telomérák (más néven telomerek). A gyorsabb kopás oka pedig az, hogy a telomérákat megújító enzim, az úgynevezett telomeráz aktivitása csökken a tartós stresszhelyzetben élőknél.

Ha ez az immunrendszer sejtjeiben következik be, akkor az immunválasz elerőtlenedéséhez vezet például a szív- és érbetegségek esetében. Ornish módszere akkor kapott igazán nagy figyelmet a nyugati típusú, bizonyítékokon alapuló orvostudományban, amikor klinikai vizsgálatokkal sikerült igazolni, hogy a telomeráz enzim aktivitását is növeli. Vagyis az életmódváltás hat a sejtek, a gének szintjén is, ami végül a beteg állapotának javulásához vezethet, vagy legalábbis megállhat állapotának rosszabbodása. (Részletesen lásd korábbi cikkünkben: Az első bizonyíték arra, hogy a stressz csökkentése javítja a géneket.)

Ennek is köszönhető, hogy az Ornish által kidolgozott életmódváltó programot (Spectrum néven) a közelmúltban a Medicare - az amerikai kormány által finanszírozott egészségbiztosítási rendszer - a támogatott ellátások sorába emelte. Korábban a Medicare ilyen jellegű programokhoz nem nyújtott támogatást.

Egyelőre keveseknek

Magyarországon még messze vagyunk ettől, egyelőre keveseknek érhető el ez a konkrét életmódváltó módszer. Ennek főleg anyagi okai vannak, mert kevesen engedhetik meg maguknak, hogy részt vegyenek a Szívbarát Programban, amelyet itthon a Quintess Healthy Aging Club kínál.

A Szívbarát Programba a koszorúér-betegség szempontjából magas rizikójú (veszélyeztetett) betegeket, a terhelésre jelentkező mellkasi anginás panaszokkal küzdő (stabil állapotú) betegeket és a szívizom infarktuson átesett betegeket várnak (koszorúér-tágítás vagy szívműtét után az akut esemény vagy beavatkozás után hat hónappal vagy később). A Quintess szívprogramját dr. Tahy Ádám főorvos, kardiológus, a balatonfüredi szívkórház volt igazgatója vezeti, aki jelenleg többek között az Ornish-program magyarországi adaptálásán dolgozik.

A táplálkozás, mozgás, a dohányzás elhagyása terén azonban mindenki azonnal elkezdheti a saját szívbarát-programját, amelyhez számos szakembertől kérhet tanácsokat. Gyermekeiket pedig már neveljük úgy, hogy az ő életmód-kultúrájuk magasabb legyen a mai átlagnál.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra