Az első bizonyíték arra, hogy a stressz csökkentése javítja a géneket

Néhány éve kiderült, hogy a tartós stressz hatására a sejtek gyorsabban öregednek. A folyamat azonban gátolható: nemrég először sikerült bizonyítani, hogy az életmódváltás jótékony hatása a sejtek, a gének szintjén is tetten érhető. A módszer már Magyarországon is elérhető, igaz, egyelőre keveseknek.

Egyre többen vannak, akik hajlandók tenni valamit az egészségükért: leszoknak a cigiről, mértékletesebben isznak alkoholt, próbálnak egészségesebben enni, természetes alapanyagú élelmiszereket vásárolni (amennyire a pénztárcájuk engedi), próbálnak mozogni (amennyire idejük engedi a munka és a család mellett). Ez csupa jó dolog, és segítséget is kapunk hozzá: az internetről tömegesen tölthetők le különféle étrendek (javasoljuk a Magyar Dietetikusok Szövetségének tanácsait), edzéstervek (a terhelést beszéljük meg háziorvosunkkal). Abban pedig például a Tudatos Vásárlók Egyesülete segít, hogy kevesebb mérget együnk.

A következő nagy lépés a stresszoldó technikák elterjedése lenne, illetve az, ha ezeket a technikákat rendszeresen és együtt alkalmaznák az emberek az egészségesebb étrenddel és mozgással. Miért fontos annyira a stressz csökkentése?

A tartós stressz mérhető módon öregíti a sejteket

Tudományos vizsgálatok eredményei egyértelműen igazolják, hogy a krónikus stressz fontos szerepet játszik a krónikus betegségek kialakulásában. A megnövekedett krónikus stressz igazoltan összefüggést mutat a szív- és érrendszeri betegségekkel, különböző mentális megbetegedésekkel és a depresszióval - olvasható a Selye János Lelki Egészség Program honlapján. De mi a biológiai kapcsolat a stressz és az egészségromlás között?

Néhány éve kiderült, hogy a tartós stressz hatására a sejtek gyorsabban öregednek. Ennek oka az, hogy gyorsabban "elkopnak" a sejtek genetikai anyagát, a kromoszómákat (DNS-molekulákat) védő szakaszok, az úgynevezett telomérák (más néven telomerek). A gyorsabb kopás oka pedig az, hogy a telomérákat megújító enzim, az úgynevezett telomeráz aktivitása csökken a tartós stresszhelyzetben élőknél.

Ennek bizonyítására nézzünk egy példát. Elisabeth Blackburn, aki a 2009-es orvosi-élettani Nobel-díjat a telomerázkutatásért kapta, a díj átvételekor tartott előadásában hivatkozott Selye János stresszelméletének biológiai hatásaira. Blackburn és kollégái a California Egyetem (San Francisco) Pszichiátriai Klinikájával együttműködve krónikus beteg, illetve egészséges gyermekek édesanyjai körében vizsgálták, hogyan jut a stressz a "bőr alá". Az Orvosi Hetilap cikke így ír az eredményekről: "Az édesanyák minden más szempontból egymás úgynevezett szociális ikerpárjai voltak, ugyanakkor az egyik csoport nyilvánvalóan igen súlyos, éveken át tartó stresszhelyzetben élt, hiszen egy édesanya számára a beteg gyermek ellátása, ennek a helyzetnek a feldolgozási nehézsége folyamatos súlyos adaptációs többletterhet jelent. A vizsgálat eredményeként azt állapították meg, hogy a beteg gyermekek édesanyjainál szignifikánsan (statisztikailag kimutatható módon) alacsonyabb telomerázaktivitás és szignifikáns telomerarövidülés volt kimutatható, ami 9-17 évvel idősebb sejtszintű öregedésnek felelt meg az egészséges gyermekek édesanyjaihoz hasonlítva. Igen érdekes azonban, hogy a sejtszintű öregedés értéke igen nagy szórást mutatott közöttük is, és ennek mértéke az észlelt stressz szintjével volt kapcsolatban. Azok az édesanyák, akik helyzetüket folyamatosan kínzónak minősítették, sokkal gyorsabban öregedtek, mint akik el tudták fogadni ezt az igen nehéz élethelyzetet is."

Stresszcsökkentés nem romboló módon

Mit lehet tenni a tartós stressz ellen? Magát a stresszhelyzetet sokszor nem lehet megszüntetni, így marad az ezzel való megküzdés. Az emberek többsége ma még a könnyebb utat választja, olyan tevékenységeket, amelyek rövid távon oldják a feszültséget: ezek főképp a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és táplálkozás. A kör ezzel bezárul, mert ezek hosszú távon további egészségkárosító hatást fejtenek ki. Mindez alapvető szerepet játszik abban, hogy hazánkban a középkorú népesség idő előtti megbetegedési és halálozási aránya rendkívül magas.

Ezért is szükség lenne a stresszoldó módszerek, technikák terjedésére, szélesebb körű alkalmazására. "A beavatkozási lehetőségek tárháza mind egyéni, mind közösségi, mind társadalmi szinten szerencsére elég széleskörű. Olyan magatartásorvoslási alapokon, hazai és külföldi kutatási eredményeken nyugvó megelőző programok állnak rendelkezésre, amelyek jelentős támogatást képesek nyújtani a testi és lelki egészség megőrzésére, a krónikus stressz kockázatainak csökkentésére" - olvashatjuk a Selye János Lelki Egészség Program honlapján.

Az életmód visszahat génjeinkre is

A sok jó program között is figyelmet érdemel az a módszer, amelyet Dean Ornish, a San Franciscóban működő Kaliforniai Egyetem (University of California, San Francisco) orvosprofesszora dolgozott ki, és amely Ornish-módszerként vált ismertté. Ez személyre szabott táplálkozási és mozgási ajánlásokat tartalmaz, de alapvető része a hatékony stresszkezelő technikák elsajátítása is, amelyek egy része csoportfoglalkozások keretében történik. Már több mint harminc évvel ezelőtt sikerült igazolni, hogy ezzel a kombinációval akár a súlyos koszorúér-megbetegedés is visszafordítható.

Ornish módszere azonban akkor kapott igazán nagy figyelmet a nyugati típusú, bizonyítékokon alapuló orvostudományban, amikor klinikai vizsgálatokkal sikerült igazolni, hogy a fent említett telomeráz enzim aktivitását is növeli. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy az életmódváltás hatása a sejtek, a gének szintjén is tetten érhető.

Falus András, a Semmelweis Egyetem biológusa a kutatást azért tartja szakmailag nagyon megalapozottnak, mivel annak a munkacsoportnak, amelyben Dean Ornish dolgozik, tagja a Nobel-díjjal jutalmazott Elizabeth Blackburn is. "Ez annyit jelent ugyanis, hogy egy, az életmódváltás hatásait vizsgáló kutatás mögött egy, a legmagasabb szinten elismert tudományos kutatás áll. Ez pedig azért nagyon fontos, mert számtalan különböző életmód-programról, diétáról és edzésmódszerről hallhatunk nap mint nap, azonban ez az első olyan eset, amikor az életmódváltás és a tudomány szorosan összekapcsolható" - mondja Falus.

Ennek is köszönhető, hogy az Ornish által kidolgozott életmódváltó programot (Spectrum néven) a közelmúltban a Medicare - az amerikai kormány által finanszírozott egészségbiztosítási rendszer - a támogatott ellátások sorába emelte. Korábban a Medicare ilyen jellegű programokhoz nem nyújtott támogatást.

Egyelőre keveseknek

Magyarországon még messze vagyunk ettől, egyelőre keveseknek érhető el ez az életmódváltó módszer. Ennek főleg anyagi okai vannak, mert kevesen engedhetik meg maguknak, hogy részt vegyenek a programban, amelyet itthon a Quintess Healthy Aging Club kínál "azoknak a 30 év feletti, tudatos férfiaknak és nőknek, akik nagy szellemi és lelki leterheltséget jelentő munkájuk mellett/miatt odafigyelnek egészségük megőrzésére" - olvasható a cég honlapján.

Az egészségügyi vállalkozás tudományos alapon szerveződött: létrehozói megbíztak egy szakértői gárdát azzal, hogy gyűjtsék össze a hiteles, bizonyított információkat az egészségmegőrzés lehetőségeiről, és rendezzék ezeket a gyakorlatban alkalmazható, személyre szabható programokba. E programok fontos része a stressz csökkentése, amelyben segít, ha csoportban végzik.

A cég információi szerint eddig nem sokan jelentkeztek a 8 hetes, körülbelül kétszázezer forintba kerülő "életmódváltó" programra, de azt remélik, hogy idővel az életmód-kultúra is kialakul Magyarországon, a borkultúrához hasonlóan. Addig is: minden olyan tevékenység jó a szervezetnek, amely csökkenti a tartós stresszt - és ez már tudományosan is bizonyított.