Infrázzuk vagy ne infrázzuk a gyereket?

Sok kisgyerekes anyuka rémálma a szűnni nem akaró arcüreggyulladás vagy a makacsul visszatérő középfülgyulladás. Az egyik orvostól a másikig való rohangálás közben előbb-utóbb felmerül az infralámpa vásárlásának gondolata is. Fontos azonban tudni, hogy az infralámpa nem gyógyít, hanem a szervezet öngyógyító képességét aktivizálja.

A nátha jelentősége az életkorral fordítottan arányos: míg egy felnőtt vagy nagyobb gyernek esetében többnyire könnyen gyógyuló betegség, kisgyerekeknél, csecsemőknél akár súlyos formát is ölhet. A kicsiknél az el nem távolított, pangó, fertőző orrváladék nagyon könnyen az orrmelléküregekbe és a középfülbe jut, és ott gyulladást okoz. Sok anyuka tapasztalta már, hogy bölcsődés, óvodás korú gyermek esetében a nátha nagyon gyakran egyenlő az arcüreggyulladással.

Az infralámpa nem csodaszer, de kifejezetten hasznos eszköz feji, nyaki vagy visszatérő középfül-gyulladással küzdők esetében. "Ne feltétlenül ettől várjuk, hogy a gyerek meggyógyul, de a gyógyszeres, antibiotikumos kezeléseknek jó kiegészítője az infralámpa" - mondja dr. Katona Gábor, a Heim Pál Gyerekkórház Fül-orr-gégészeti és Bronchológiai Osztályának vezető főorvosa. Érdemes az infralámpát már a gyulladás első jeleinél bevetni. Persze ha a gyerek állapota rosszabbodik, láza felszökik, forduljunk azonnal orvoshoz.

Csak láztalan gyereket infrázzunk

"Nagyon fontos, hogy lázas gyereket ne infrázzunk" - mondja a fül-orr-gégész főorvos. Az infralámpa alapelve ugyanis az, hogy felmelegíti a szöveteket, a lázas gyereket viszont nem ajánlatos még tovább melegíteni.

A lokális melegítés hatására a szövetek vérkeringése fokozódik, ami segíti az ellenanyagok eljutását a helyszínre, és ezáltal a kórokozók, baktériumok leküzdését. A helyi melegítés nem a XX. század találmánya, már az ókorban is gyógyítottak ily módon, de hasonló elven működik az ősi magyar gyógyászatból is ismert köpölyözés.

A felsőlégúti betegségek szövődményeinek infralámpával való kezelése elsősorban az óvodás, kisiskolás korosztálynál ajánlott. "Csecsemők számára nem javasolom: egyrészt nekik még olyan kicsi az arcüregük, hogy csak elvétve fordul elő náluk arcüreggyulladás, másrészt az ő esetükben a felmelegítés sem igazán ajánlott" - mondja dr. Katona Gábor.

Akut gyulladás esetén érdemes napi 2-3 alkalommal 5-10 percet infralámpázni az érintett területeket. Tévedés, hogy minél nagyobb teljesítményű egy infralámpa, annál gyorsabban hat a terápia. Gyermekek számára általában a 150 Watt teljesítményű izzók használatát szokták javasolni.

Az infravörös tartomány 760 nanométer hullámhossz felett kezdődik, a készülékek általában a 800-900 nm-es tartományban működnek. Maga az infravörös sugárzás nem látható, ezért a legtöbb készülékbe látható vörös fényt is szerelnek.

Védjük a szemet kezelés közben

A legjobb 60-70 centiméterről lámpázni a gyereket, de a szülő mindenképpen tesztelje a hőfokot: tegye ő is oda a kezét az érintett területhez, ellenőrizze, hogy nem túl erős, nem túl meleg-e a sugárzás. Az infralámpázást ugyanis túlzásba is lehet vinni, és nem megfelelő használat esetén a páciens akár égési sérüléseket is szenvedhet.

A kezelés alatt mind a gyerek, mind a lámpát kezelő felnőtt szemét védeni kell, lehetőleg védőszemüveggel. Ha a gyereknek nem kellemes a kezelés, ne erőltessük. Nyugtalan, izgő-mozgó, makacs fülgyulladásban szenvedő gyereknél meg lehet próbálni a kezelést alvás közben is, ilyen esetekben a fej hátulsó oldala felől irányítsuk a fülre a lámpa fényét.

Infralámpa fájdalomcsillapításra

Az infralámpa használata ugyancsak használatos izom- és ízületi fájdalmak csillapítására is. Ebben az esetben is igaz azonban, hogy az infrasugárzás nem gyógyítja meg a fájó területet, hanem a fájdalomérző idegek működését befolyásolva átmenetileg megszünteti a fájdalomérzetet. A fájdalom 2-3 héten belül visszatérhet, és újabb kezelésre lehet szükség.