Nem mindegy, milyen táplálékból fedezzük vasszükségletünket

A vérszegénység népbetegség, a Föld lakosságának mintegy ötöde szenved tőle. Hátterében az esetek felében vashiány áll. A vasbevitel azért okoz nehézséget, mert a növényi és állati eredetű táplálékból származó ásványi anyag nem egyforma hatékonysággal szívódik fel és hasznosul szervezetünkben - áll a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének legfrissebb hírlevelében.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 1,3 milliárd ember, azaz a Föld lakosságának mintegy 20 százaléka szenved vérszegénységben. Az orvosi néven anémiának nevezett állapot -amely nem betegség, hanem tünet - gyakran többféle okból ered, de a felmérések szerint 500-600 millió ember vérszegénységét a vashiány okozza, és ez 80 százalékban a női nemet érinti.

Gyakran nem is tudunk róla, hogy súlyos vérszegénységünk van

A vérszegénység többnyire lassan, fokozatosan alakul ki, és súlyos anémia is fennállhat anélkül, hogy az panaszt okozna.

A hosszú ideig egyoldalúan táplálkozó, drasztikus fogyókúrát tartó vagy vegán étrenden élő emberek körében gyakrabban kialakulhat a vérszegénység.

A vashiányos vérszegénység szempontjából leginkább veszélyeztettek a csecsemők, a kisgyermekek, a serdülők, a terhesek, azok az aktív korban lévő nők, akiknek erős a havi vérzése, valamint - a vas rosszabb felszívódása, hasznosulása miatt - az idősek és a vegetáriánusok. Anyatejjel táplált csecsemőknél vashiánnyal 4-6 hónapos korig nem kell számolni, hiszen az anyatejből a vas rendkivül jó hatásfokkal felszívódik.

A húsokból, belsőségekből jobban hasznosul a vas

A növényekben lévő vasvegyületek kémiai szerkezete eltér az állati eredetű vasétól, ugyanis a növényekben úgynevezett nem-hem vas formájában van jelen, míg a májban, vörös húsokban (marha, sertés, vad), halban, tojásban, szárnyasokban úgynevezett hem kötésben található meg.

Utóbbinak körülbelül 15 százaléka szívódik fel, míg a növényekből körülbelül 3-5 százalék. A nem-hem vas felszivódása javítható, ha valamilyen hem vasat tartalmazó húsfélével, vagy C-vitamin- tartalmú élelmiszerrel együtt fogyasztjuk.

A spenótban, sóskának viszonylag nagy: 4-4,6 mg/100 g a vastartalma, mégis - e zöldségek nagy oxálsav tartalma miatt - rosszabb a hasznosulása.

Étrendi tanácsok a vasszükségletünk fedezésére

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége a vashiány elkerülésére az alábbiakat tanácsolja:

- Lehetőleg minden főétkezés tartalmazzon húst, belsőséget vagy húskészítményt.

- Minden étkezés tartalmazzon C-vitamint, mely a legtöbb gyümölcsben, főként a citrusfélékben (narancsban, citromban, limeban, grapefruitban) megtalálható, de nagyon magas a paprika C-vitamin-tartalma is. A C-vitamin ugyanis elősegíti a vas felszívódását.

- Gátolja a vas felszívódását a nagyobb mennyiségű kávé és tea fogyasztása.

- Ugyancsak akadályozza a vas felszívódását a túlzott rostbevitel, és a nagy fitát-tartalmú ételek (gabonafélék, olajos magvak, hüvelyesek, korpa).

- Gátolják a vas felszívódását egyes fehérjék (a tehéntejben található kazein, az albumin, a szójafehérje) és egyes ásványi anyagok (réz, cink, mangán, foszfor és a kalcium).

- Ugyancsak ajánlott az E 385-ös tartósítószer (etilén-diamin-tetraacetát, EDTA) elkerülése.

Mivel a máj raktározza a vasat, ezért a belőlel készült ételekben található a legtöbb és legjobban felszívódó vas, ennek ellenére a dietetikusok azt ajánlják, heti egy alkalomnál többször ne fogyasszunk májat.