Stresszkezeléssel felére csökkenthető az infarktus veszélye

2011.02.01. 8:39

A dohányzás, a cukorbaj, a magas vérnyomás, valamint a koleszterinszint és a mozgáshiány mellett a stressz is a szívinfarktus egyik fő kiváltó oka lehet. Svéd kutatók szerint azonban antistressztréning révén jelentősen, 41 százalékkal csökkenhet egy újbóli szívroham veszélye.

Az Uppsalai Egyetemi Klinika kutatói az Archives of Internal Medicine című tudományos folyóiratban számoltak be az ezzel kapcsolatos vizsgálataikról. A szakemberek összesen 362 olyan nő és férfi bevonásával végezték kutatásaikat, akiket akut szívgondok - különösen infarktus vagy angina pectoris - után engedtek ki a kórházból.

A betegeket véletlenszerűen két csoportra osztották, 170-en a bevett gyógyszeres utókezelésben részesültek a vérnyomás és a koleszterin csökkentésére, valamint a véralvadás meggátolására. A másik csoport - a fennmaradó 192 emberrel - a gyógyszeres kezelésen túl antistressztréningen is részt vett, húsz alkalommal hallgattak kétórás előadásokat. Ennek során megtanulták, hogyan kezeljék a stresszes helyzeteket.

A páciensek követése 94 hónapig tartott, és a két csoport között jelentős eltérések mutatkoztak. Az antistressz-tréningen résztvevőknél 41 százalékkal csökkent egy újabb akut szívinfarktus veszélye, a szívrohamok gyakorisága összességében 45 százalékkal esett vissza. A kutatók mindazonáltal óvtak az eredmények felnagyításától, mert további vizsgálatok kellenek azok alátámasztására.

Néhány éve kiderült, hogy a tartós stressz hatására a sejtek gyorsabban öregednek. Ennek oka az, hogy gyorsabban "elkopnak" a sejtek genetikai anyagát, a kromoszómákat (DNS-molekulákat) védő szakaszok, az úgynevezett telomérák (más néven telomerek). A gyorsabb kopás oka pedig az, hogy a telomérákat megújító enzim, az úgynevezett telomeráz aktivitása csökken a tartós stresszhelyzetben élőknél. Emiatt az immunrendszer működése is gyengül.

Ezért is szükség lenne a stresszoldó módszerek, technikák terjedésére, szélesebb körű alkalmazására. "A beavatkozási lehetőségek tárháza mind egyéni, mind közösségi, mind társadalmi szinten szerencsére elég széleskörű. Olyan magatartásorvoslási alapokon, hazai és külföldi kutatási eredményeken nyugvó megelőző programok állnak rendelkezésre, amelyek jelentős támogatást képesek nyújtani a testi és lelki egészség megőrzésére, a krónikus stressz kockázatainak csökkentésére" - olvashatjuk a Selye János Lelki Egészség Program honlapján.

A sok jó program között is figyelmet érdemel az a módszer, amelyet Dean Ornish, a San Franciscóban működő Kaliforniai Egyetem (University of California, San Francisco) orvosprofesszora dolgozott ki, és amely Ornish-módszerként vált ismertté. Ez személyre szabott táplálkozási és mozgási ajánlásokat tartalmaz, de alapvető része a hatékony stresszkezelő technikák elsajátítása is, amelyek egy része csoportfoglalkozások keretében történik (a stressz és az immunrendszer kapcsolatát részletesebben lásd korábbi cikkünkben).

Ezzel a már itthon is elérhető, tudományosan igazolt életmódprogrammal jelentősen javítható a szívbetegek állapota. Emellett kedvezően alakul a koleszterinszintjük, a vérnyomásuk, jobb lesz a testtömeg-indexük és a derék-körfogatuk - azaz csökkennek a betegség kockázati tényezői (részletesebben lásd korábbi cikkünkben).

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra