Sok hazudozás után az agyunk is hazudni kezd

2011.02.11. 03:41

Agyunk eredendően jobb az igazmondásban mint a hazugságban, ám ismételt hazudozással felülírhatjuk az igazmondásra való hajlamunkat, és egyre könnyebben fogunk hazudni - állítja egy belga kutatócsoport.

Korábbi vizsgálatokban agyi képalkotó eljárások segítségével igazolták, hogy az emberek agya (különösen a homloklebeny elülső része, az úgynevezett prefrontális kéreg) lényegesen nagyobb aktivitást mutat, ha éppen hazudnak, mint igazmondás közben. Hazudni továbbá mérhetően több időt vesz igénybe, mint igazat mondani. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a hazugsághoz fokozott tudatos ellenőrzés és az igazmondás aktív gátlása szükséges.
     
Bruno Verschuere, a belgiumi Ghenti Egyetem pszichológusa és kollégái arra voltak kíváncsiak, megváltoztatható-e az "igazság-válasz" agyi dominanciája.  Egyetemi hallgatókkal végzett kísérleteikről a Consciousness and Cognition című, a gondolkodás, a tudatosság és az akaratlagos viselkedések tudományos vizsgálatával foglalkozó szaklapban számoltak be (DOI: 10.1016/j.concog.2010.10.023).

A diákokat három csoportra osztották, és először arra kérték őket, hogy írjanak beszámolót mindennapi tevékenységeikről. Ezután minden diáknak kérdéseket tettek fel ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatban, vagy azzal az instrukcióval, hogy hazudjanak, vagy azzal, hogy igaz választ adjanak. Ezek közé a kérdések közé egy másik témával kapcsolatos "töltelék" kérdéseket is kevertek. Az egyik csoportot arra kérték, hogy mindig igazat válaszoljanak a töltelék kérdésekre, a második csoportnak mindig hazudni kellett, a harmadik csoport tagjait pedig arra kérték, hogy a kérdésekre hol igaz, hol hamis válaszokat adjanak, fele-fele arányban.

A kutatók azt találták, hogy akiknek gyakran kellett hamis választ adniuk, egyre ügyesebbé váltak a hazudozásban: eltűnt a különbség az igazmondáshoz, illetve a hazugsághoz szükséges reakcióidő közt.
       
Az eredmények alapján elképzelhető, hogy olyan emberekben, akik a való életben sokat hazudnak, meggyengült vagy eltűnt az igazmondás agyi dominanciája. Egyes szakértőkben felmerült, hogy ilyen esetekben a hazugságvizsgáló módszerek egy része sem hatékony - holott ezeket a módszereket leginkább bűncselekmények gyanúsítottjainak vizsgálatára használják, akik közt viszonylag nagy arányban fordulnak elő pszichopata személyiségjegyek, kényszeres hazudozás.

A szerzők szerint a hazugságvizsgáló tesztek megbízhatóságát növelni lehetne, ha a tesztkérdések közé olyan kérdéseket is kevernének, amelyekre a megkérdezett nagy valószínűsggel igaz választ ad. Ez megerősítené az agy igazmondó mechanizmusát,  megnehezítve a későbbiekben a hazudozást.  

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra