Vágólapra másolva!
Az alkoholizmus nagyon nehezen leküzdhető függőség, és csak nagyon keveseknek sikerül tartósan leszokni az ivásról. Ám holland és német pszichológusok egy olyan rövid távú programot dolgoztak ki, amely segíthet a tartós józanságban. Közleményük a Psychological Science című szaklapban jelent meg.
Vágólapra másolva!

A súlyos alkoholisták általában impulzívan viselkednek, ha kísértésnek vannak kitéve. Ugyanakkor tudatos vagy kontrollált válaszreakcióik - amelyek segítenének ellenállni az ivás utáni vágynak - általában gyengék.

A legtöbb terápia elsődlegesen a tudatos válaszokra próbál hatni, és a józanságra való akaratlagos törekvést erősíteni. Reinout W. Wiers, az Amszterdami Egyetem pszichológusa és munkatársai azonban egy olyan módszert alkalmaztak, amely az impulzív válaszokra hat. A kognitív elfogultság módosítása (cognitive-bias modification, CBM) néven ismert módszert korábban sikeresen alkalmazták szorongásos betegségek és depresszió kezelésére.

Eltávolítják a betegtől az alkoholt

Wiers és kollégái videojátékhoz hasonló feladatokat alkalmaztak: a résztvevőknek egy joystickot kellett eltolni vagy meghúzni a képernyőn megjelenő képekre válaszolva. A kar meghúzásával rá lehetett zoomolni a képre, mintha a "játékos" közeledne felé, a kart eltolva viszont a kép távolodott.

A kutatók korábbi vizsgálatukban azt találták, hogy a súlyos alkoholisták, ha alkoholos italok vagy üdítők képeit mutatták nekik, gyorsabban húzták meg a kart az alkohol láttán, mint a kevesebbet ivók. Ezt az úgynevezett kognitív elfogultságot, vagyis a közelítő stratégiát lehet az új módszerrel átalakítani távolítóvá.

Összetett terápia az elvonón

Wiers és munkatársai 214, alkoholelvonó kúrán részt vevő embert vontak be vizsgálatukba. Három héttel a kúra kezdete után megvizsgálták a résztvevők alkohol iránti vágyát, valamint az alkoholos italok vonzerejét, amelyre a joystickos feladatból és szó-asszociációs tesztekből következtettek.

A résztvevők egyik csoportjában ezután a CBM-stratégiát alkalmazták: arra trenírozták őket, hogy az alkoholos italok képeit tolják el maguktól. A kontroll csoport nem kapott ilyen képzést. A tréning négy 15 perces foglalkozásból állt, négy egymást követő napon.

Amikor egy héttel később ismét megvizsgálták a résztvevőket, azt tapasztalták, hogy CBM-stratégiát alkalmazók "alkoholközelítő" stratégiája távolítóvá változott, több különböző teszt tanúsága szerint. A kontroll csoportban nem mutattak ki hasonló változást.

Ezután valamennyi résztvevőt kognitív viselkedésterápiában részesítették, amely segít azonosítani és megváltoztatni azokat a gondolatokat, amelyek fenntartják az önpusztító viselkedést. A kezelés három hónapig tartott. Egy évvel később a kutatók felmérték, sikerült-e a vizsgálat résztvevőinek absztinensnek maradni.

Sokan közülük újra inni kezdtek inni - ám a CBM-tréningen részt vetteknek csupán 46 százaléka, szemben a kontroll csoport 59 százalékával. Bár nincs rá egyértelmű bizonyíték, hogy a különbség a tréningnek köszönhető, a joystickos és szó-asszociációs tesztek alapján a kutatók ezt igen valószínűnek tartják.

Éles helyzetben is működik

Az egyik sikeresen leszokó beteg beszámolója jól illusztrálja, hogyan működhet ez a stratégia. A férfi egy összejövetelen kólát keresve kinyitotta a hűtőt, ám az sörrel volt tele. Ösztönösen a tréningen gyakorolt távolító mozdulatot tett: becsukta a hűtő ajtaját.

Wiers szerint a CBM- stratégia azért működik, mert a pillanat hevében segít, amikor a legerősebb a kísértés. Az emberek így még azelőtt meg tudják tenni a helyes lépést, mielőtt tudatosan végiggondolnák, hogy valóban akarnak-e inni.