Mikor kell vörös szemnél kötőhártya-gyulladásra gondolni?

A kötőhártya a szem elülső felszínét borító vékony nyálkahártyaréteg. Gyulladása az egyik legelterjedtebb szemészeti betegség, világszerte valamennyi korcsoportot érinti. A kötőhártya-gyulladást leggyakrabban baktériumok, vírusok vagy allergiás megbetegedések okozzák. Legtöbb formája nem súlyos lefolyású, azonban a betegnek komoly kellemetlenséget okozhatnak. Kezelés nélkül akár a szem épségét veszélyeztető szövődmények is felléphetnek.

Kialakulása, okai

A kötőhártya egy vékony, átlátszó nyálkahártyaréteg, amely a szem fehér részét, az ún. ínhártyát és a szemhéjak belső, szem felőli felszínét borítja. A kötőhártyának fontos szerepe van a szem mechanikai védelmében, nyáktermelő sejtjei révén pedig megelőzi a szem kiszáradását.

A kötőhártya gyulladását többféle tényező kiválthatja. Leggyakrabban baktériumok, vírusok és más típusú kórokozók által okozott fertőzések játszanak szerepet. Ilyenkor a betegség fertőző, a beteg szem váladékával szennyezett kézzel, a szem dörzsölésével, kontaktlencse, illetve közösen használt törülköző útján terjed. Néhány típus szexuális úton, valamint uszoda vizével is átvihető. A kötőhártya-gyulladás további gyakori okai az allergiás megbetegedések, a szemszárazság és a szemet érő fizikai (pl. mechanikai sérülés, UV-sugárzás), illetve kémiai (pl. oltott mész) ártalmak.

Tünetei, felismerés

A kötőhártyát sűrűn szövik át erek, normális esetben azonban ezek "zárva" vannak, szabad szemmel nem láthatók. A gyulladásos reakciók közös jellemzője, hogy a kötőhártya erei úgymond megnyílnak, kitágulnak. Az így kialakuló vérbőség a szem kivörösödéséhez vezet. A szem váladékozása is minden kötőhártya-gyulladás velejárója, a kiváltó ok függvényében a váladék víztiszta, nyákos, illetve gennyes lehet. A gyulladás következtében a kötőhártya területén immunsejtek szaporodhatnak fel, továbbá duzzanat, vizesedés (ún. ödéma) alakulhat ki. A tünetek egyben a szemhéjat is érinthetik, kezelés hiányában a szaruhártyára is átterjedhetnek. Utóbbi szövődményt nagyon komolyan kell venni, mert a látás romlásához vezethet.

Az objektív, látható tüneteken kívül égető, szúró, idegentest érzés, viszketés, fájdalom vagy fényérzékenység szerepelhet még a beteg panaszai között.

A gyulladás kiváltó oka döntően befolyásolja a tünetek jellegét, súlyosságát, időtartamát (heveny vagy idült gyulladás). A legtöbb tünet a kötőhártya-gyulladás valamennyi típusára jellemző, ezért mindenképpen orvosi vizsgálatra van szükség a kiváltó ok felderítéséhez és a megfelelő kezelés megkezdéséhez. A kötőhártya-gyulladás felismerése általában nem okoz nehézséget. A szemész szakorvos már a tünetek és a panaszok alapján valószínűsíti a kiváltó okot is. A teljes kivizsgáláshoz a szem megtekintése, az alsó szemhéj lehúzása, esetleg a felső kifordítása, valamint a réslámpás vizsgálat is hozzátartozik. Ritkán, amennyiben szükség van a kórokozó pontos meghatározására, vattatampon segítségével kenetvétel történik a kötőhártyáról.

Kezelése

Bakteriális eredetű kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya gyulladását számos baktérium okozhatja. Leggyakoribb jellemzője a váladékozás. A sárgás színű, gennyes váladék alvás közben összegyűlik, és a szempillákra, a szem belső zugára ragad (ébredéskor "csipás a szem"). Gyakran a szem kivörösödik, és szúró, idegentest érzés, könnyezés tapasztalható. A betegség általában mindkét szemet érinti. Jóllehet a folyamat magától is javulhat, a gyorsabb és biztosabb gyógyulás érdekében az orvos antibiotikumos szemcseppet vagy szemkenőcsöt rendel. A szem alapos tisztítása, a váladék rendszeres eltávolítása, valamint a dörzsölés kerülése szintén elősegítik a fertőzés megszűnését. Régebben a szem kamillás borogatását is javasolták, de mivel a kamilla allergiát - és így önmagában is kötőhártya-gyulladást - okozhat, ma már ritkábban alkalmazzák. Az összes fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladás esetén nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, amit legegyszerűbben a személyes higiéne gondos betartásával lehet biztosítani.

Vírusos kötőhártya-gyulladás

Ez a forma (néhány kivételtől, pl. a herpesvírustól eltekintve) enyhébb lefolyású. A vírusfertőzés a szemmel egyidejűleg gyakran más szervrendszerünket is érinti, legtöbbször felső légúti hurut formájában. Ilyenkor láz, izomfájdalom, torokfájás és nyirokcsomó megnagyobbodás is fellép. A szem érintettségére utal a vörös szem, a bő, tiszta, vizes váladék, könnyezés, égő, szúró érzés és a fényérzékenység. Sokszor a kötőhártyán kívül a szemhéj is érintett. A vírusos fertőzés kezdetben általában csak az egyik szemet érinti, majd 1-2 nap elteltével terjed át a másik szemre is. Létezik járványos forma is, amely az őszi-téli időszakban néha tömeges megbetegedéseket okoz. A vírusok ellen oki kezelés nem áll rendelkezésre; a tünetek enyhítésére hideg borogatás, érösszehúzók és műkönny-szemcseppek használhatók. A bakteriális felülfertőződés megelőzése érdekében néha antibiotikumos szemcsepp adása jön szóba.

Szexuális úton terjedő betegségek kórokozói

Egyes szexuális úton terjedő betegségek kórokozói külön említést érdemelnek, amelyek a nemi szerveken kívül gyakran a szemet is megbetegítik. Ilyen a gonorrhoeát okozó baktérium és a Chlamydia nevű kórokozó. Felnőttek a nemi szervek váladékával szennyezett kezükkel juttatják a fertőzést a szemükbe, újszülöttek pedig a fertőzött anya hüvelyváladékától fertőződhetnek szülés közben. A Chlamydia rosszul kezelt uszodák vizében is előfordulhat, ahol a víz alatt nyitott szemmel úszók ki vannak téve a fertőzés veszélyének. Mindkét baktérium által okozott gyulladás esetében fontos a korai felismerés és a megfelelő antibiotikus kezelés mielőbbi megkezdése. Egyidejűleg a nemi szervek betegségét és a szexuális partnert is kezelni kell.

Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás

Allergiáról akkor beszélünk, ha a szervezet valamilyen idegen anyagra túlzott védekezési reakcióval válaszol. Az ekcémában, asztmában vagy egyéb allergiás megbetegedésben szenvedőket gyakrabban sújtja allergiás kötőhártya-gyulladás. Az allergiás reakció kiváltó okai növényi pollenek, állati szőr vagy toll, egyes gombák, por, atkák, kozmetikumok lehetnek. A tünetek évszakhoz kötötten, vagy egész évben jelentkeznek a kiváltó ok jelenlététől függően. A beteg mindkét szeme egyaránt érintett, legjellemzőbb tünetei a viszketés, a könnyezés és a duzzanat. Általában a betegség a szemhéjakat is érinti. A szemtünetekhez gyakran orrfolyás, tüsszögés illetve a torok viszketése is társul. Minden allergiás megbetegedés kezelésében a megelőzésnek van a legfontosabb szerepe, ami az ismert kiváltó ok kerülését jelenti. Amennyiben a tünetek mégis kialakulnak, hideg borogatás, gyakori lemosás és műkönny-szemcseppek javíthatnak a beteg panaszain. Az orvos tüneti kezelésként allergiaellenes szerek, érösszehúzók, és gyulladáscsökkentők szembe cseppentését javasolja, illetve súlyosabb gyulladás esetén ezeket tabletta formában is előírhatja.