Amir M. Ghaemmaghami és immunológus kollégái laboratóriumi egérkísérletekben igazolták, hogy egy korábban is ismert molekula kulcsszerepet játszik a macskaszőr kiváltotta allergiás válaszban. A Journal of Biological Chemistry című lapban közölt felfedezés fontos adalék az allergénekkel és az általuk kiváltott reakcióval kapcsolatos tudásunkhoz, és ígéretes új célpontot kínál a macskaszőr-allergia elleni terápiák számára.
Az allergia az immunrendszer fokozott reakciója a szervezetbe jutott, nem allergiás ember számára ártalmatlan molekulákkal, úgynevezett antigénekkel szemben. A veszélyesnek vélt antigén (allergén) ellen az immunrendszer egyes sejtjei E-típusú immunglobulint (IgE-t) termelnek, amelynek hatására gyulladásos folyamat indul el, és többféle szövetben egy hisztamin nevű anyag szabadul fel - ez okozza az allergia legtöbb klasszikus tünetét, az orrfolyást, a szemviszketést, a tüsszögést és a köhögést.
A szervezetbe jutó antigént az úgynevezett antigénbemutató sejtek veszik fel, dolgozzák fel, és mutatják be a többi immunsejtnek. A nottinghami kutatók a közelmúltban kimutatták, hogy az antigénbemutató sejtek közé tartozó dendritikus sejtek egyik receptortípusa, a mannózreceptor számos különböző allergént képes megkötni, és fontos szerepet játszik többek között a háziporatka-allergiában.
Mostani vizsgálatukban a kutatók a mannózreceptorok szerepét a macskaszőr egyik fő allergénje, a Fel d1 kiváltotta allergiában vizsgálták. Sikerült igazolniuk, hogy a mannózreceptorokra szükség van ahhoz, hogy a szervezet felismerje a Fel d1-et mint pontenciálisan veszélyes antigént, és IgE-t termeljen ellene.
Az új eredmény különösen jó hír az asztmás betegek számára, akiknek állapotát gyakran súlyosbítja a macskaszőr (illetve a macska hámrétegéről leváló mikroszkopikus darabkák) vagy a háziporatka kiváltotta allergiás reakció. Egyes vizsgálatok szerint az asztmás gyermekek közel 40 százaléka allergiás a macskára.