hirdetés

Mikor kell orvoshoz fordulni a kivörösödött szem miatt?

2011.03.27. 9:36

A kötőhártya a szem elülső felszínét borító vékony nyálkahártyaréteg. Gyulladása az egyik legelterjedtebb szemészeti betegség, világszerte valamennyi korcsoportot érinti. A kötőhártya-gyulladást leggyakrabban baktériumok, vírusok vagy allergiás megbetegedések okozzák. Legtöbb formája nem súlyos lefolyású, azonban a betegnek komoly kellemetlenséget okozhatnak. Kezelés nélkül akár a szem épségét veszélyeztető szövődmények is felléphetnek.

Kialakulása, okai

A kötőhártya egy vékony, átlátszó nyálkahártyaréteg, amely a szem fehér részét, az ún. ínhártyát, és a szemhéjak belső, szem felőli felszínét borítja. A kötőhártyának fontos szerepe van a szem mechanikai védelmében, nyáktermelő sejtjei révén pedig megelőzi a szem kiszáradását.

A kötőhártya gyulladását többféle tényező kiválthatja. Leggyakrabban baktériumok, vírusok és más típusú kórokozók által okozott fertőzések játszanak szerepet. Ilyenkor a betegség fertőző, a beteg szem váladékával szennyezett kézzel, a szem dörzsölésével, kontaktlencse, illetve közösen használt törülköző útján terjed. Néhány típus szexuális úton, valamint uszoda vizével is átvihető. A kötőhártya-gyulladás további gyakori okai az allergiás megbetegedések, a szemszárazság és a szemet érő fizikai (pl. mechanikai sérülés, UV-sugárzás), illetve kémiai (pl. oltott mész) ártalmak.

Tünetei, felismerés

A kötőhártyát sűrűn szövik át erek, normális esetben azonban ezek "zárva" vannak, szabad szemmel nem láthatók. A gyulladásos reakciók közös jellemzője, hogy a kötőhártya erei úgymond megnyílnak, kitágulnak. Az így kialakuló vérbőség a szem kivörösödéséhez vezet. A szem váladékozása is minden kötőhártya-gyulladás velejárója, a kiváltó ok függvényében a váladék víztiszta, nyákos, illetve gennyes lehet. A gyulladás következtében a kötőhártya területén immunsejtek szaporodhatnak fel, továbbá duzzanat, vizesedés (ún. ödéma) alakulhat ki. A tünetek egyben a szemhéjat is érinthetik, kezelés hiányában a szaruhártyára is átterjedhetnek. Utóbbi szövődményt nagyon komolyan kell venni, mert a látás romlásához vezethet.

Az objektív, látható tüneteken kívül égető, szúró, idegentest érzés, viszketés, fájdalom vagy fényérzékenység szerepelhet még a beteg panaszai között.

A gyulladás kiváltó oka döntően befolyásolja a tünetek jellegét, súlyosságát, időtartamát (heveny vagy idült gyulladás). A legtöbb tünet a kötőhártya-gyulladás valamennyi típusára jellemző, ezért mindenképpen orvosi vizsgálatra van szükség a kiváltó ok felderítéséhez és a megfelelő kezelés megkezdéséhez. A kötőhártya-gyulladás felismerése általában nem okoz nehézséget. A szemész szakorvos már a tünetek és a panaszok alapján valószínűsíti a kiváltó okot is. A teljes kivizsgáláshoz a szem megtekintése, az alsó szemhéj lehúzása, esetleg a felső kifordítása, valamint a réslámpás vizsgálat is hozzátartozik. Ritkán, amennyiben szükség van a kórokozó pontos meghatározására, vattatampon segítségével kenetvétel történik a kötőhártyáról.

Kezelése

Bakteriális eredetű kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya gyulladását számos baktérium okozhatja. Leggyakoribb jellemzője a váladékozás. A sárgás színű, gennyes váladék alvás közben összegyűlik, és a szempillákra, a szem belső zugára ragad (ébredéskor "csipás a szem"). Gyakran a szem kivörösödik, és szúró, idegentest érzés, könnyezés tapasztalható. A betegség általában mindkét szemet érinti. Jóllehet a folyamat magától is javulhat, a gyorsabb és biztosabb gyógyulás érdekében az orvos antibiotikumos szemcseppet vagy szemkenőcsöt rendel. A szem alapos tisztítása, a váladék rendszeres eltávolítása, valamint a dörzsölés kerülése szintén elősegítik a fertőzés megszűnését. Régebben a szem kamillás borogatását is javasolták, de mivel a kamilla allergiát - és így önmagában is kötőhártya-gyulladást - okozhat, ma már ritkábban alkalmazzák. Az összes fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladás esetén nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, amit legegyszerűbben a személyes higiéne gondos betartásával lehet biztosítani.

Vírusos kötőhártya-gyulladás

Ez a forma (néhány kivételtől, pl. a herpesvírustól eltekintve) enyhébb lefolyású. A vírusfertőzés a szemmel egyidejűleg gyakran más szervrendszerünket is érinti, legtöbbször felső légúti hurut formájában. Ilyenkor láz, izomfájdalom, torokfájás és nyirokcsomó megnagyobbodás is fellép. A szem érintettségére utal a vörös szem, a bő, tiszta, vizes váladék, könnyezés, égő, szúró érzés és a fényérzékenység. Sokszor a kötőhártyán kívül a szemhéj is érintett. A vírusos fertőzés kezdetben általában csak az egyik szemet érinti, majd 1-2 nap elteltével terjed át a másik szemre is. Létezik járványos forma is, amely az őszi-téli időszakban néha tömeges megbetegedéseket okoz. A vírusok ellen oki kezelés nem áll rendelkezésre; a tünetek enyhítésére hideg borogatás, érösszehúzók és műkönny-szemcseppek használhatók. A bakteriális felülfertőződés megelőzése érdekében néha antibiotikumos szemcsepp adása jön szóba.

Szexuális úton terjedő betegségek kórokozói

Egyes szexuális úton terjedő betegségek kórokozói külön említést érdemelnek, amelyek a nemi szerveken kívül gyakran a szemet is megbetegítik. Ilyen a gonorrhoeát okozó baktérium és a Chlamydia nevű kórokozó. Felnőttek a nemi szervek váladékával szennyezett kezükkel juttatják a fertőzést a szemükbe, újszülöttek pedig a fertőzött anya hüvelyváladékától fertőződhetnek szülés közben. A Chlamydia rosszul kezelt uszodák vizében is előfordulhat, ahol a víz alatt nyitott szemmel úszók ki vannak téve a fertőzés veszélyének. Mindkét baktérium által okozott gyulladás esetében fontos a korai felismerés és a megfelelő antibiotikus kezelés mielőbbi megkezdése. Egyidejűleg a nemi szervek betegségét és a szexuális partnert is kezelni kell.

Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás

Allergiáról akkor beszélünk, ha a szervezet valamilyen idegen anyagra túlzott védekezési reakcióval válaszol. Az ekcémában, asztmában vagy egyéb allergiás megbetegedésben szenvedőket gyakrabban sújtja allergiás kötőhártya-gyulladás. Az allergiás reakció kiváltó okai növényi pollenek, állati szőr vagy toll, egyes gombák, por, atkák, kozmetikumok lehetnek. A tünetek évszakhoz kötötten, vagy egész évben jelentkeznek a kiváltó ok jelenlététől függően. A beteg mindkét szeme egyaránt érintett, legjellemzőbb tünetei a viszketés, a könnyezés és a duzzanat. Általában a betegség a szemhéjakat is érinti. A szemtünetekhez gyakran orrfolyás, tüsszögés illetve a torok viszketése is társul. Minden allergiás megbetegedés kezelésében a megelőzésnek van a legfontosabb szerepe, ami az ismert kiváltó ok kerülését jelenti. Amennyiben a tünetek mégis kialakulnak, hideg borogatás, gyakori lemosás és műkönny-szemcseppek javíthatnak a beteg panaszain. Az orvos tüneti kezelésként allergiaellenes szerek, érösszehúzók, és gyulladáscsökkentők szembe cseppentését javasolja, illetve súlyosabb gyulladás esetén ezeket tabletta formában is előírhatja.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat