Szervezetünk szerteágazó módon válaszol az idegen behatolók, kórokozók által őt ért támadásra. A kórokozók már a szervezetbe való bejutás közben találkoznak az immunrendszer folyamatosan - és főleg a környezetnek leginkább kitett felszínek közelében - járőröző sejtjeivel, amelyek nem késlekednek riadót fújni: olyan jelmolekulákat bocsátanak ki, amelyek a támadás helyszínére vonzzák az immunrendszer többi szereplőit, egyebek között a kórokozók bekebelezésére és elpusztítására képes falósejteket.
A kezdeti riadó hamar óriási "csatazajjá" változik, amelybe mind a megtámadott szövet sejtjei, mind az újonnan a helyszínre érkező szereplők belevegyítik a maguk jelzőmolekuláit. Ennek a folyamatnak a helyi megnyilvánulása a gyulladás, amelynek közönséges tüneteit: a bőrpírt, a melegséget, a duzzanatot és a fájdalmat mind a kibocsátott vegyi anyagok váltják ki az érfalak áteresztőképességének növelése és a fájdalomérző idegvégződések ingerlése útján. A helyi gyulladásos reakció célja a fertőzés terjedésének megállítása és a támadó mielőbbi teljes elpusztítása.
Agyunk feljebbre tekeri a termosztát alap beállítását
Azonban a gyulladásos jelzőmolekulák a vérárammal a szervezet távolabbi zugaiba, így az agyba, azon belül a hipotalamuszhoz is eljutnak. A hipotalamuszban - sok más létfontosságú központ mellett - a testhőmérséklet szabályozásáért felelős idegsejtcsoportokat találjuk. Ezek az idegmagvak egyfajta termosztátként működnek: itt állítódik be a test kívánt hőmérséklete, melyet a hipotalamusz különböző szervekre hatva tart fenn.
Ha a hipotalamusz azt érzékeli, hogy az aktuális hőmérséklet alacsonyabb a beállítottnál, a bőr ereit összehúzva csökkenti a test hőveszteségét, ugyanakkor az izomműködést serkentve - izomösszehúzódást, remegést, didergést előidézve - fokozott hőtermelésre késztet. Ha pedig az aktuális hőmérséklet magasabb a kívántnál, a bőr erei kitágulnak, és izzadás indul meg, elősegítve a minél gyorsabb hőleadást.
A gyulladásos jelzőmolekulák nem tesznek mást, mint magasabbra tekerik a hipotalamusz termosztátjának beállítási pontját - és máris fázunk, didergünk: megy fel a lázunk. A didergés el is múlik, amint a láz eléri tetőpontját, a lázas állapot enyhülésekor pedig kipirulunk és izzadunk. Vagyis a láz élettani reakció, amely a szervezet normális hőtermelő és hőleadó mechanizmusait felhasználva állítja ideiglenesen magasabbra a testhőmérsékletet.
A láz segít a kórokozók leküzdésében
Mire jó mindez? Folyik némi vita e körül tudományos berkekben is, de általánosan elfogadott az a nézet, hogy a láz segít bizonyos fertőző betegségek leküzdésében. Korlátozza azoknak a kórokozóknak a szaporodását, amelyek a normális testhőmérsékleten érzik a legjobban magukat, miközben serkenti a fehérvérsejtek osztódását és a kórokozókat pusztító működésüket. Ennek megfelelően a nem túlzottan magas láz csillapítása a betegség gyógyulása szempontjából nem indokolt.
Tény azonban, hogy ugyanazok a jelmolekulák, amelyek a gyulladásos folyamatért és a lázért is felelősek, egyéb agyi területekre hatva inaktivitást, koncentrációképtelenséget, rossz közérzetet, hányingert, a tapintási ingerekre való fokozott érzékenységet váltanak ki - vagyis szinte mindazt, ami miatt kellemetlenül érezzük magunkat, amikor betegek vagyunk, még akkor is, ha konkrétan nem fáj valamink. A lázcsillapítás egyúttal ezeket a kényelmetlen tüneteket is enyhíti. De ha mérsékelten lázas gyermekünk játszik, jó közérzetű, vagy éppenséggel nyugodtan alszik, semmi okunk arra, hogy közbeavatkozzunk. Ilyenkor jóval fontosabb feladat a folyamatos folyadék- és sóutánpótlás, valamint a pihenés biztosítása.
Mikor kell a láz miatt orvoshoz fordulni?
Kétségtelen, hogy a láz nem mindig ártalmatlan és veszélytelen. Általánosan igaz, hogy a tartósan fennálló 41.5oC körüli láz már károsíthatja az idegrendszert, és bár az ilyen extrém magas láz egyes közönségesebb vírusos fertőzések (pl. rubeola, enterovírus) velejárója is lehet, a hátterében akár életveszélyes vérmérgezés, vagy eltérő megfontolást igénylő nem fertőző betegségek (pl. egyes autoimmun kórképek) is állhatnak. Ilyen magas láz esetén akár agresszív hűtéssel is 39.0oC alá kell levinni a hőmérsékletet, és az orvosi segítségkérés mindenképpen indokolt.
Ami a lázcsillapítás és az orvosi beavatkozás szükségszerűségét illeti, némileg más szabályok vonatkoznak a csecsemőkre, a nagyobb gyerekekre és a felnőttekre.
Lázcsillapítás két év alattiaknál
Csecsemők és 2 évnél fiatalabb kisgyerekek láza esetében akkor értesítsük az orvost, ha:
- a láz 38.3oC fölötti, és több mint egy napja tart;
- a lázas gyermek nem kér enni és inni;
- különösen nyűgös és ingerlékeny, vagy
- feltűnően levert, nem kommunikál (ebben az esetben felmerül az agyhártyagyulladás gyanúja is, ami különösen veszélyes lehet).
Megjegyzendő, hogy újszülöttek rendellenes módon a testhőmérséklet csökkenésével is reagálhatnak a fertőzésekre, tehát ennek észlelése esetén is forduljunk orvoshoz.
Lázcsökkentés nagyobb gyerekeknél
Nagyobb gyerekek esetében a lázcsillapítás (elsősorban ibuprofennel, másodsorban acetaminofennel [paracetamollal], szükség esetén váltogatva) 39 fokos láz fölött indokolt, és értesítsük az orvost, ha:
- a gyerek nyugtalan, ingerlékeny, ismételten hány, erős fej- vagy gyomorfájásra, illetve más tűrhetetlen kellemetlenségre panaszkodik;
- a láz több mint három napja tart, vagy újra meg újra visszatér.
A láz gyors emelkedése az erre érzékeny gyerekekben (fél és hat éves kor között) ún. lázrohamot, lázgörcsöt válthat ki. Ez az állapot elég ijesztő lehet: eszméletvesztéssel, izommerevséggel és -rángásokkal, akaratlan vizelet- és székletürítéssel, fokozott váladéktermeléssel (habzó szájjal) járhat. Az esetek többségében a lázgörcs mégis spontán elül, és nem hagy hátra semmilyen maradandó károsodást. A görcs ideje alatt célszerű a gyereket hason fekvő helyzetben tartani, végtagjait fogni, ruháját meglazítani, és minden éles tárgyat eltávolítani a környezetéből. A szájába semmit sem szabad tenni. A tíz percnél tovább fennálló lázgörcs esetén okvetlenül orvosi segítséget kell kérni.
A láz kezelése felnőttek esetében
Felnőttek esetében a lázcsillapítás és az orvosi segítségkérés tartósan fennálló 39.4oC-os láznál már mindenképpen indokolt, illetve ha a láz
- súlyos fejfájással;
- súlyos torokduzzanattal;
- szokatlan, esetleg gyorsan terjedő bőrkiütéssel;
- tarkómerevséggel;
- zavart tudatállapottal;
- tartós hányással;
- légzési nehézséggel, mellkasi fájdalommal;
- extrém nyugtalansággal, ingerlékenységgel;
- hasi vagy vizeléskor érzett fájdalommal;
- bármilyen más megmagyarázhatatlan tünettel társul.