Új, intenzív kezelés autista gyerekeknek itthon is

2011.04.02. 17:47

Már Magyarországon is elérhető az autista gyermekek kezelésére alkalmazott legsikeresebb amerikai módszer, az ABA-terápia. Ennek lényege, hogy a gyermekkel való foglalkozást a lehető leghamarabb érdemes elkezdeni, és nagyon intenzíven, lehetőleg heti negyven órában kell folytatni. Ez igen sokba kerül a szülőknek, egyelőre tizenhét gyermeket kezelnek.

 

Az ABA-terápia (Applied Behavior Analysis, magyarul alkalmazott viselkedéselemzés) alapelveit egy amerikai kutató, Ivar Lovaas fektette le az 1970-es években az Egyesült Államokban. 1987-ben arra az eredményre jutott, hogy a két évig tartó, heti negyvenórás terápia után a kutatásaiban résztvevő három-négy év alatti autista gyerekek 47 százaléka később normál iskolába mehetett, IQ-juk normál tartományba esett, az elsajátított viselkedés tehát a későbbiekben is fennmaradt.

Mivel korábban soha senki nem ért el hasonlóan magas eredményeket, a szakértők hitetlenkedve álltak Lovaas adatai előtt. Ám azóta mások is több száz olyan vizsgálat eredményeit közölték tudományos folyóiratokban, amelyek a terápia hatékonyságát bizonyították, így az mára az Egyesült Államokban az autizmus legismertebb terápiás lehetőségévé vált: a hivatalos állami egészségügyi szervek az ABA-terápiát javasolják autizmussal élők esetében.

Korai fejlesztés nagyon magas óraszámban

A sikeres fejlesztéshez elengedhetetlen a korai diagnózis. A terápiát minél hamarabb érdemes elkezdeni, és fontos, hogy nagyon magas óraszámban kell folytatni, több terapeutával, többféle helyzetben, időpontban, így a gyermek az ébren töltött órák legnagyobb részét tanulással tölti, és folyamatosan ismereteket szerez.

A módszer egyik legfontosabb alapelve, hogy a gyerek is élvezze a tanulást, a terapeutával való együttlétet, fontos, hogy a terápiás ülések nagyon játékosak legyenek. A terápia során a gyerekek olyan hiányzó készségeket sajátíthatnak el, mint az utánzás, a beszédértés, a játék, a nyelvi és kommunikációs készségek, valamint bonyolult kognitív készségek, amelyeket lépésről lépésre tanulnak meg. A módszer kulcsa pedig a megerősítésben rejlik. A jutalom lehet például dicséret, valamilyen játék, tárgy vagy a gyermek által kedvelt étel. Fontos továbbá az is, hogy a terápia során nem használnak büntetést, hiszen ily módon a módszer egyik legfontosabb előnye, a játékosság, az élvezet veszne el.

Autizmus tények

- Az autizmus olyan fejlődészavar, amely a szociális, kognitív és kommunikációs készségeket érinti. Kialakulásának oka még nem teljesen feltárt, de valószínűleg genetikai és az idegrendszert károsító hatások eredményeként alakul ki.

- A tünetek már kisgyerekkorban megmutatkoznak, és egész életre megmaradnak. Nem gyógyítható, de megfelelő fejlesztéssel a sérült idegrendszeri funkciók bizonyos fokig javíthatók, kompenzálhatók.

- Megjelenési formái az értelmi fogyatékossággal is társuló súlyos autizmustól az enyhe szociális zavarig terjednek.

- Fiúknál négyszer gyakoribb.

- A közhiedelemmel ellentétben nagyon ritka, hogy az autistának különleges képessége van valamihez.




Enyhíthető a tömegfóbia is

Az ABA-terápiában többféle tanítási módszert alkalmazhatnak, amellyel viselkedési formákat, beszédet vagy az autizmussal élők számára gyakran gondot okozó evést tanítják. A terápia folyhat asztal mellett, játszószőnyegen, a lakás bármely pontján, de akár a szabadban is rengeteg játékkal, bolondozással, nevetéssel összekötve. A terápia során a különböző ingerfeldolgozási problémákból adódó fóbiák, mint például a víz- vagy tömegfóbia enyhítésére is van lehetőség, a terapeuták általában valamilyen kellemes ingerrel párosítják a kellemetlen élményt, illetve fokozatosan szoktatják a félelmet keltő ingerhez a gyermeket.

A tanítás során például utasíthatják a gyermeket, hogy hozzon oda valamit, kérhetik, hogy nevezzen meg egy tárgyat, vagy egészítsen ki egy mondatot, utánozzon egy mozdulatot. A feladatok elvégzéséhez kezdetben sok segítséget adnak, de törekednek rá, hogy a gyerekek idővel önállóan is képesek legyenek elvégezni.

Nagyon kevés szakember jut a hazai hatvanezer autistára

A Magyarországon autizmussal élők számáról jelenleg kevés adattal rendelkeznek a szakemberek, de az európai gyakoriságokon alapuló becslések szerint körülbelül hatvanezer ember él együtt ezzel a fejlődészavarral. Ez a szám azonban a vizsgáló eljárások, diagnosztikai eszközök fejlődése következtében folyamatosan nő.

Óriási igény lenne tehát a megfelelően képzett szakemberek munkájára, ennek ellenére autizmussal élő emberek fejlesztésére specializálódott szakemberek egyetemi képzése csak 2009-ben kezdődött el Magyarországon. Korábban pusztán elhivatott gyógypedagógusoknak, pszichológusoknak volt köszönhető, hogy egyáltalán foglalkoztak ilyen irányú fejlesztéssel.

Forrás: AFP

Itthon egyelőre tizenhét gyerek vesz részt ABA-terápiában

Budapesten 2010-ben alakult az első ABA-központ. Jelenleg az országban csak itt alkalmazzák a terápiát intézményes keretek között. Szulyovszky Éva, a központ vezetője elmondta, hogy pillanatnyilag tizenhét gyerek vesz részt terápiában, de sokan vannak várólistán, egyre nagyobb az érdeklődés a munkájuk iránt. A magas óraszám miatt a terápia igen költséges szolgáltatás, és sok család, amelynek szüksége lenne rá, nem is engedheti meg magának.

Mint megtudtuk, a terápiában részt vevő gyerekeknek heti egy alkalommal kell két órát a központban tölteniük, ez jelenleg óránként hatezer forintba kerül. Az otthoni foglalkozások ezer-kétezer forintba kerülnek óránként, ezt betanított oktatók végzik (képzésüket vállalja a központ).

Szulyovszky elmondta: remélik, hogy a jövőben, a külföldi példákhoz hasonlóan Magyarországon is széles körben elterjed a terápia alkalmazása, és a hátrányos helyzetű gyermekek is hozzájuthatnak, ehhez azonban nagy szükség lenne állami támogatásra is. Az Egyesült Államokban jelenleg 24 állam egészségbiztosító pénztára finanszírozza a terápiát. Ezekben az államokban felismerték, hogy a sikeres terápia az állam későbbi költségeit is csökkentik, hiszen a részt vevő gyerekek nagy arányban jutnak normál iskolába, utána munkahelyet szereznek, és nem szorulnak rá az állami egészségügyi intézmények szolgáltatásaira.

Melyek az autizmus legfőbb tünetei?

Az autizmus tünetegyüttese három fő területet érint: a kommunikációt, a szociális és képzeleti működést, valamint a rugalmas gondolkodást. Gyakori jelenség a beszéd zavara, a beszűkült gondolkodás, a figyelem megosztásának problémája vagy összpontosításának hiánya, a csökkent fájdalomérzés, de megjelenhetnek bizonyos tünetek a mozgás területén is.

Az autizmussal élőknél általában máshogy zajlik az ingerek feldolgozása is. Sokan az erős hangokat, fényeket, tehát összességében az intenzív ingereket részesítik előnyben, ezért gyakran jelennek meg különböző sztereotip viselkedési formák, mint például a tárgyak ütögetése, villanykapcsoló kapcsolgatása, amelyek akadályozzák a gyermeket a tanulásban, a közösségbe való beilleszkedésben. Másoknál pedig éppen az ilyen intenzív ingerek okoznak frusztrációt, pánikba esnek nagy tömegben vagy hangos zaj hallatára.




Gyenge Zsuzsanna

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra