A meditáció erősebb fájdalomcsillapító lehet, mint a morfin

Első ízben mutatták ki amerikai idegtudósok, hogy a meditáció erőteljes fájdalomcsillapító hatást fejt ki az agyra.

A Journal of Neuroscience idegtudományi folyóirat legfrissebb számában ismertetett vizsgálatban egy négyszer húsz perces meditációs tréning drámaian csökkentette a fájdalomérzetet és a fájdalommal kapcsolatos agyi aktivációt. A hatás figyelemreméltó volt: körülbelül 40 százalékkal csökkent a fájdalom intenzitása, miközben morfin és más fájdalomcsillapító szerek alkalmazásával általában körülbelül 25 százalékos fájdalomcsökkentést lehet elérni.

Hőfájdalmat idéztek elő a résztvevőknél

Fadel Zeidan, az Észak-Karolina állambeli Wake Forest Baptista Orvosi Központ kutatója és munkatársai 15 egészséges, korábban sohasem meditáló önkéntest vontak be a vizsgálatba. A kísérleti személyek négy 20-20 perces órán vettek részt, hogy megtanulják a fókuszált figyelemként ismert meditációs technikát. A fókuszált figyelem egy olyan módszer, amelynek során a légzésre kell összpontosítani, és kizárni a zavaró gondolatokat és érzelmeket.

A meditációs tréning előtt és után a résztvevők agyi aktivitását a mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) egy speciális formájával (az úgynevezett megjelölt spin vagy ASL MRI-vel) vizsgálták, amellyel jobban követhetők hosszabb idejű agyi folyamatok, mint a hagyományos MRI-vel. A vizsgálatok ideje alatt egy felhevíthető eszközt helyeztek a résztvevők jobb lábára. Az eszköz bőrüknek egy kis területét 5 percen át 49°C-ra hevítette, amely a legtöbb ember számára fájdalmasan forró.

A meditáció hatékonyságának titka, hogy nem csak egy agyterületre hat

A felvételek azt mutatták, hogy a meditáció hatására minden résztvevőben csökkent a hőinger kiváltotta fájdalom. Jelentősen csökkent továbbá az MRI-vel kimutatott aktivitás az elsődleges érzőkéreg területén, amelynek kulcsszerepe van a fájdalmas inger helyének és intenzitásának érzékelésében, és ahol a meditáció előtt kiemelkedően magas aktivitást mutattak ki a hőingert követően.

Más területek aktivitását viszont fokozta a meditáció: elsősorban az elülső cingularis kéreg, az insula elülső része és az orbito-frontalis kéreg aktivitását. Ezeknek a területeknek fontos szerepe van abban, hogy milyen fájdalomélmény alakul ki a testből jövő idegi ingerületek alapján. Minél jobban aktiválódtak ezek a területek a meditáció hatására, annál inkább csökkent a fájdalom. A szerzők részben azzal magyarázzák a meditáció hatékonyságát, hogy nemcsak az agy egyetlen területére, hanem a feldolgozás több szintjére hat.