Mit tegyünk, hogy a születendő gyermek ne váljon allergiássá?

2011.05.11. 16:32

Becslések szerint minden harmadik embernek szembe kell néznie az allergia kockázatával. A genetikai hajlamot ugyan nem lehet módosítani, de a betegség kialakulásának kockázatát megfelelő táplálkozással lehet csökkenteni. Jó, ha a megelőzés már a fogantatás előtt elkezdődik, a csecsemők hozzátáplálásáról pedig az allergológusok új nézeteket vallanak.

"Ma Magyarországon az egy évben megszülető körülbelül 90 ezer gyerek harmadánál, azaz hozzávetőlegesen 30 ezer gyereknél előbb vagy utóbb jelentkezhetnek allergiás tünetek" - mondja dr. Réthy Lajos, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet allergia-megelőzéssel foglalkozó főorvosa. Ha azonban a szülők már a várandósság alatt, valamint csecsemőkorban tudatosan figyelnének az allergia megelőzésére, ez a szám mérsékelhető lenne.

A genetikai hajlamot nem lehet módosítani

"Természetesen a genetikai hajlamot nem lehet módosítani: ha a hajlam megvan a családban, az valószínűleg öröklődni fog, de a megelőzés terén sokat lehet tenni" - mondja dr. Réthy Lajos.

"A megelőzést pedig érdemes már a fogantatás előtt megkezdeni" - mondja Vadai Mónika természetgyógyász, orvosi gyógynövényszakértő. "Nem szerencsés, ha valaki akkor esik teherbe, amikor épp allergiás tünetekkel küzd, és az immunrendszere legyengült állapotban van. A fogantatás előtt az allergiát érdemes mindkét félnél kezelni, az immunrendszert pedig a szükséges vitaminokkal, ásványi anyagokkal, gyógynövényekkel helyreállítani. Az immunrendszer bástyája a béltraktus, így nagyon fontos, hogy az emésztés is rendben legyen" - teszi hozzá a természetgyógyász.

Változatos étrend a várandósság alatt

Az orvostudomány mai állása szerint a várandós kismama azzal nem csökkenti a gyermek allergiakockázatát, ha terhessége alatt kerüli a lehetséges allergén ételeket, mint például a tejtermékeket vagy a halat. "Sőt, mivel ezek a táplálékok gazdagok olyan telítetlen zsírsavakban, amelyek a magzati és csecsemőkori idegrendszer fejlődéséhez nélkülözhetetlenek, kihagyásuk árthat a gyereknek. Brit felmérések szerint a terhesség alatt korlátozott étrendet követő nők gyerekeinek iskolai teljesítőképessége rosszabb volt, mint a várandósság alatt változatosan étkezőké. Az anyai allergénkerülő diéta tehát hiányállapotokhoz vezethet" - mondja az allergológus. Persze ha a kismamának ismert, súlyos táplálékallergiája van, akkor ezt szem előtt kell tartani.

"A várandósság alatt együnk változatosan, mutassunk be mindent a magzatnak, kis mennyiségben ismertessük meg minél többféle táplálékkal" - tanácsolja a természetgyógyász is.

Egy nemrég publikált norvég vizsgálat szerint a gyermekallergia kockázatát csökkentik a várandósság utolsó harmadában és a szoptatás időszakában a kismama által fogyasztott probiotikumok, mivel befolyásolják a csecsemőkori bélflórában természetesen is jelen lévő hasznos baktériumok mennyiségét. A hasznos bélbaktériumokhoz nem csak gyógykészítményekből, hanem táplálékból, elsősorban élőflórás joghurtokból is hozzájuthatunk.

A születés módja is befolyásolja az allergia kockázatát

"Magyarországon a koraszülések aránya nagyon magas, hozzávetőlegesen 8-9 százalék körül van, ami majdnem duplája a nyugat-európai értékeknek. A koraszülés pedig sajnos sokszor együtt jár inkubátoros, antibiotikumos kezeléssel, ez utóbbi pedig tönkreteszi a csecsemő amúgy is éretlen bélflóráját. Pedig a hasznos bélbaktériumok az immunrendszer tanítói, ezért nagyon fontos a hasznos Bifidobaktériumok pótlása a koraszülött csecsemőknél is " - mondja Réthy Lajos.

A császármetszés ugyancsak csökkenti e baktériumok mennyiségét a csecsemőnél. "A baba a szülőcsatornában rengeteg hasznos baktériumok nyel be, császármetszésnél azonban ehhez nem jut hozzá" - magyarázza az allergológus.

Négy-hat hónap kizárólagos szoptatás felére csökkentheti az allergia kockázatát

Az allergia megelőzése szempontjából kulcsfontosságú a szoptatás: a szakemberek legalább 4, de inkább 6 hónapos kor körüli ideig tartó kizárólagos szoptatást ajánlanak. "Négy hónapnál rövidebb ideig történő szoptatás esetén az allergia elleni védelem nem alakul még ki" - mondja Réthy.

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet a Bécsi Egyetemmel közösen jelenleg kutatást folytat a kora csecsemőkori probiotikumok allergiamegelőző hatásának okairól. "Vizsgáljuk, hogy a kismamák probiotikum-fogyasztása milyen módon csökkenti a szoptatott gyermekek allergiakockázatát. Ami már látszik, hogy a kismamák által fogyasztott megfelelő, csecsemőkor-specifikus probiotikumok növelik az anyatej antioxidáns kapacitását, aminek szerepe lehet az allergiakockázat csökkentésében" - mondja Réthy.

Ha nincs lehetőség a szoptatásra, a szakember olyan tápszert ajánl a kockázat csökkentésére, amely tartalmazza az újszülött számára ideális csecsemőkori bifidusz-bélbaktériumokat is.

Forrás: MTI/Kollányi Péter

Új ajánlások a csecsemők hozzátáplálásáról

"Mára már megdőlt az az elmélet, hogy a tojás, a tejtermékek, a hal, és a további esetleges allergének minél későbbi, egyéves koron túli bevezetése csökkentené az allergiák kockázatát. Egy 2008-as metakutatás a korábbi évtizedek összes tudományos közleményét átnézte e téren, és arra jutott, hogy az egyéves koron túli, késleltetett bevezetés nem óv meg az allergiától" - mondja az allergológus. Ez sok szülő számára meglepően hangzik, hiszen a gyermekorvosok többsége nem ezt az álláspontot képviseli, és sokan közülük a tejet csak egyéves, a mogyorót hároméves kor után javasolja. Dr. Réthy szerint a savanyított, feldolgozott tejtermékek, mint a túró vagy a sajt már pár hónappal egy éves kor előtt is adhatók. A mogyoró adásával azonban a szakember szerint is jobb vigyázni, márcsak az apró magvak okozta fulladás veszély miatt is.

Az új szemléletmódra viszont jó példa a glutén korai bevezetésének ajánlása. "A glutén bevezetésének megkezdését az érvényes európai és hazai ajánlások mindenképpen legkésőbb a hetedik hónap előtt, legkorábban a negyedik hónaptól javasolják egészen kicsi adagban, a szoptatási szokások változatlan fenntartása mellett" - mondja az OGYEI szakembere. A korai bevezetéssel a lisztérzékenység és az 1. típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata csökkenthető.

"Hathónapos kor után először a kevésbé allergén ételekkel, körtével, répával, sütőtökkel kezdjük a hozzátáplálást, és hetente csak egy ételt vezessünk be, mert előfordulhat, hogy csak késleltetve, 3-4 nap múlva jelentkezik allergiás reakció" - teszi hozzá Vadai Mónika.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra