hirdetés

A rebarbara védi májunkat, enyhíti az aranyeres panaszokat

2011.05.20. 9:06

A rebarbaraszezon közepén járva érdemes egy kísérletet tennünk a savanykás ízű, frissítő zöldséggel, mert tápanyagokban rendkívül gazdag. A növény vastag, húsos szárát tehetjük süteménybe, lekvárba, de kompótot, mártást is készíthetünk belőle.

A rebarbara tökéletes választás a téli hónapokban kialakult vitamin- és ásványianyag-hiány pótlására. Energiatartalma rendkívül alacsony (17kcal/100g). Víztartalma viszont magas (94,6%): igazi gyors szomjúságoltó, ami magas savtartalmának köszönhető. Fehérje és zsír elhanyagolható mennyiségben található benne, és szénhidráttartalma sem magas (3,3g/100g).

Rengeteg tápanyag található benne

Vitaminjai közül említést érdemel a niacin (B3), a pantoténsav (B5), a karotin, a folsav (B9), a C-, a B1-, a B6-, az A-, a K- és az E-vitamin. Értékes ásványi anyagai a kalcium, a kálium, a cink, a vas, a mangán és a magnézium. A rebarbara továbbá gazdag élelmirost-forrás (4,4g/100g).

A zöldség kisebb mennyiségben likopint és flavonoidvegyületeket (lutein, zeaxanthin) is tartalmaz, melyek antioxidáns hatásúak, csökkentik a szervezetben felhalmozódott káros szabadgyökök mennyiségét, így az érelmeszesedés és a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. 

A levélnyelek nyersen fogyasztva oxálsav- és élelmirost-tartalmuk miatt fokozzák a bélmozgást, segítik a salakanyagok kiürülését.

Rebarbarakészítmények a patikákban máj- és epebetegeknek

A rebarbarából különféle kivonatokat is készítenek, a gyógyszertárakban megvásárolható készítmények máj- és epebetegségek, valamint aranyeres panaszok enyhítésére szolgálnak.

A zöldség gyökeréből előállított por külsőleg fogmosásra használható, valamint segíti a szájbetegségek gyógyulását is. 

Ugyancsak gyógyhatású a zöldségből préselt nyers natúr lé: kevés vízzel hígítva sebek lemosására, a sebgyógyulás elősegítésére alkalmas.

Forrás: AFP/Christof Stache

Vesekövesek ne vigyék túlzásba fogyasztását

A rebarbarának magas a citromsav-, az almasav- és az oxálsavtartalma, a zöldségfélék közül az egyik legmagasabb oxálsavtartalmú növény (260-620mg/100g). 

A friss, zsenge rebarbarában még az almasav mennyisége van túlsúlyban, de június közepétől, illetve a szezon végén, a túlérett, megvastagodott szárakban csökken az almasavtartalom és nagyon megnő az oxálsavtartalom. Az oxálsav pedig a kalciummal vízben oldhatatlan sót, kalcium-oxalátot képez, így növeli a vesékben, illetve a húgyhólyagban a kőképződés kockázatát. Ezért vesekőbetegségben szenvedők, illetve vesekőképződésre hajlamosak a szezon vége felé kisebb adagokban, és ritkábban fogyasszanak rebarbarát. 

Próbáljuk ki az epres-rebarbarás lekvárt!

A rebarbarát kora tavasszal fogyasszuk nyersen, később viszont a spárgához hasonlóan vékonyan hámozzuk meg, és rövid ideig főzzük. (Tényleg csak rövid ideig, mert hamar szétfő.) 

A megfőtt rebarbarából készíthetünk mártást, kompótot vagy tortát. Kiválóan alkalmas sütemények ízesítésére, rétestölteléknek, és jellegzetes savanykás, frissítő ízű édességeket készíthetünk belőle. Lekvárokhoz is kiváló: próbáljuk ki például eperlekvárba! Levéből bor és szörp is készülhet, ízesítésére legjobb a vanília, a fahéj és a gyömbér.  

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat