Kevésbé allergén és a szívet is védi a kecsketej

2011.05.26. 05:17

A kecsketejben számos értékes tápanyag van, és összetétele jobban hasonlít az emberi anyatejhez, mint a tehéntejé - állítják spanyol kutatók.

A Granadai Egyetem Élettani, Táplálkozástudományi és Élelmiszertechnológiai Intézetében a Margarita Sánchez Campos vezette kutatócsoport igazolta, hogy a kecsketej segíti a vas felszívódását és ezáltal a hemoglobin előállítását, ezért rendszeres fogyasztása felgyorsítja a vashiányos vérszegénységben szenvedők gyógyulását.

A kecsketej fehérje-összetétele hasonló az emberi tejéhez. A tehéntejhez képest jóval kevesebb van benne az alfa 1-kazein fehérjéből, amely a legtöbb esetben felelős a tejfehérje-allergiáért. Ennek köszönhetően a kecsketej hipoallergén, ezért egyes országokban csecsemőtápszerek előállításához is használják. Mivel laktózból is kevesebbet tartalmaz, mint a tehéntej, a kecsketej a laktózérzékenyek számára is könnyebben emészthető.

További hasonlóság a kecsketej és az anyatej között, hogy mindkettő nagy mennyiségű oligoszacharidot (rövid szénláncú cukrot) tartalmaz. Ezek a vegyületek prebiotikus hatásúak, ami azt jelenti, hogy a vastagbélbe jutva segítik az egészséges bélflóra kialakulását.

A kecsketej rendszeres fogyasztása csökkenti a szívbetegségek kockázatát

Zsírtartalmát tekintve a kecsketej több esszenciális zsírsavat (elsősorban linolénsavat és arachidonsavat), és több közepesen hosszú szénláncú (C6-C14) zsírsavat tartalmaz, mínt a tehéntej. Ezek a zsírsavak gyorsan hasznosítható energiaforrást jelentenek, és nem tárolódnak testzsírként. A kecsketejben található zsírok továbbá csökkentik az összkoleszterin-szintet és a triglicerid-szintet, ezért rendszeres fogyasztása a szívbetegségek kockázatát is csökkenti.

Ásványi anyagai közül a kalcium és a foszfor emelendő ki, amelyek segítik a csontszövet szerves állományának épülését. Cink- és szeléniumtartalma révén pedig hozzájárul a káros szabadgyökök elleni védelemhez és az idegrendszeri sorvadással járó betegségek megelőzéséhez.
 
A felsorolt kedvező élettani hatások miatt a kutatók úgy vélik, hogy a kecsketej úgynevezett funkcionális tápláléknak tekinthető, és rendszeres fogyasztását érdemes népszerűsíteni, különösen azok számára, akik allergiásak vagy érzékenyek a tehéntejre, felszívódási zavarban szenvednek, magas a koleszterinszintjük, vérszegények, csontritkulásban szenvednek vagy hosszú távú vaspótlásban részesülnek.

Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint fontos, hogy termelőnél és piacokon árult nyers kecske- és tehéntejet csak forralás(!) után szabad fogyasztani, a tej közvetítésével terjedő fertőző betegségek (például kullancs-encephalitis, veszettség, liszteriózis) megelőzésére. A kereskedelemben kapható tejipari termékek hőkezelt, pasztőrözött tejből készülnek, ezért fertőzésveszélyt nem jelentenek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK