Mennyire kezelhetők a pszichés betegségek étrenddel?

2011.06.09. 10:12

Az autizmushoz, a hiperaktivitáshoz, a diszlexiához, a diszpraxiához, a figyelemzavarhoz vagy a depresszióhoz gyakran emésztési rendellenességek is társulnak. A nem megfelelő bélflóra és a béltraktus rendbe tételével a betegségek tünetei enyhíthetők, akár gyógyíthatók is - állítja egy brit neurológus, táplálkozáskutató.

"Járványszerűen terjednek egyes pszichés betegségek a világban. Nagy-Britanniában ma már minden tízedik gyerek tanulási zavarral küzd. Az elmúlt húsz évben negyvenszeresére nőtt az autizmus spektrumzavarral diagnosztizáltak száma, ma már minden 60-70 gyerek közül egy autista. Minden iskolai osztályban akad 1-3 hiperaktív gyerek, és a kór némelyüknél figyelemzavarral is párosul. A gyerekek 10 százaléka diszlexiás, 10-20 százaléka ekcémás, ötöde allergiás, 8-ból egy gyerek pedig asztmás. És ezek a betegségek jellemzően nem önmagukban jelentkeznek, az érintett gyerekek általában többet is felmutatnak e kórképek közül" - adott helyzetképet egy május végén tartott előadáson dr. Natasha Campbell-McBride brit neurológus és táplálkozáskutató, aki az emésztés és a pszichés betegségek kapcsolatáról írt, GAP-szindróma címen megjelent könyvének magyar bemutatójára érkezett Budapestre.

A szakember tapasztalata szerint a felsorolt zavarokkal küzdő gyerekekben közös, hogy emésztési rendellenességektől - puffadástól, hasmenéstől, székrekedéstől, bélgörcstől, refluxtól, hányástól - is szenvednek. Ezeket a tüneteket a legtöbb neurológus, pszichiáter a gyerek furcsa étkezési szokásaival magyarázza, hiszen például egy autistára jellemző a válogatósság, az egyoldalú táplálkozás. Az emésztési rendellenességekkel a kezelőorvos, fejlesztőpedagógus rendszerint nem foglalkozik, pedig Campbell-McBride szerint a két terület szorosan összefügg: a pszichés státuszt nagyban befolyásolja az emésztőrendszer állapota. A tünetegyüttes elnevezésére egy új kifejezést javasol: GAP-szindróma, azaz Emésztés és Pszichológia Szindróma (Gut and Psychology Syndrome)

Hogyan befolyásolja a bélflóra a pszichés működést?

A vastagbél belső felszínét baktériumréteg borítja: vastag, gyepszerű réteg a bélhámon, ami természetes védelmet nyújt a kórokozók, a méreganyagok, az emészthetetlen ételek, adalékanyagok és a paraziták ellen. "Ahogy a talaj is elkopik, ha nem védi gyepréteg, úgy sérül a bélfal is, ha nem védik a velünk született baktériumok. Ha a bélflóra nem jól működik, sérülékeny és rosszul táplált lesz a bélfal, gyengül az emésztő- és tápanyagfelszívó képessége" - mondja a brit orvos.

Az emésztőrendszer ráadásul összefügg az immunrendszerrel is: a béltraktus jótékony baktériumai az immunrendszer bölcsőjét képezik. Ha a bélflóra sérül, az az egész immunrendszer egyensúlyát megzavarhatja, azaz gyengül a természetes védekezőképesség.

"A GAP-szindrómában szenvedőknél a bélflóra jótékony baktériumai teljesen hiányoznak, vagy számuk vészesen alacsony, így a betegek emésztőrendszerében patogén mikrobiális flóra uralkodik el, amely folyamatosan tengernyi méreganyagot termel és juttat el a belekből az agyba" - állítja Campbell-McBride.

McBride szerint a megfelelő étrenddel a GAP-szindrómások tünetei enyhülhetnek, akár ki is gyógyulhatnak betegségükből. "A GAPS-betegek szüleinek és gondozóinak azonban előre szólok, hogy készüljenek fel egy legalább két éves kemény munkára. Néhány GAPS-betegnél ez még tovább is eltarthat. A kezelés célja a beteg méregtelenítése: meg kell szabadítani az agyát a toxikus ködtől, hogy az megfelelően fejlődhessen és működhessen" - olvasható a könyvben.

Mennyire elfogadott a pszichés zavarok étrendi terápiás kezelése?

"A szakmán belül pillanatnyilag az étrendi terápiáknak nagyon ellentmondásos és képlékeny a megítélése" - mondja Győri Miklós, az ELTE Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézetének igazgatója.

Képlékeny, mert szerinte hiányoznak a meggyőző pozitív, nagymintás eredmények. "A kutatók általában az olyan evidenciákat szeretik egy-egy beavatkozás kapcsán, hogy van egy tesztcsoport meg egy kontrollcsoport, eltérő terápiákat kapnak, és a kezelés végeztével a tesztcsoportban szignifikánsan nagyobb előrehaladás tapasztalható. Ilyen evidencia pedig például az autizmus étrendi terápiával való kezelésére egyelőre nincs" - mondja a pszichológus.

Az intézetigazgató szerint azonban annak ellenére, hogy erős bizonyítékoknak híján vagyunk egyes étrendi terápiák esetében, azaz több száz fős mintán eddig nem igazoltak egyértelmű pozitív hatást, elképzelhető, hogy a minta egyes tagjainál vagy bizonyos csoportjainál nagyon jók az eredmények. Különösen akkor, ha az étrendi terápiát pszichoedukációs fejlesztéssel is kiegészítik. "Mindez azt mutatja, hogy nagyon fontos lenne az egyéni biológiai variációkat még jobban figyelembe venni" - mondja Győri Miklós.

"Azon a téren egyébként nagyon sok tapasztalat és evidencia létezik, hogy táplálkozással összefüggő anyagcserezavarok nagyon mélyen befolyásolhatják a pszichés státuszt, pszichés működést. Például ha egy pszichés betegnek gluténallergiája van, az étrendi kezelés elkezdése után már nagyon rövid idő múlva bekövetkezhetnek nagyon komoly pszichés és viselkedésbeli változások. Megszűnhet a depresszió, az ingerlékenység, de akár súlyosabb, skizofrén jellegű epizódok is eltűnhetnek" - teszi hozzá Győri.

Forrás: AFP

Étrendi terápia gyógypedagógiai fejlesztéssel kiegészítve

A pszichológus által mondottakat támasztja alá dr. Szántó Linda, a GAP-szindróma című könyv egyik fordítójának története is. "Két éves múlt a kisfiam, amikor autizmust diagnosztizáltak nála. Nem beszélt, nem mutogatott, és az önagresszió súlyos jeleit mutatta" - mondta el a könyvbemutatón a fordító. A hasonló problémával küzdő szülők tanácsára először elhagyta a tejterméket a gyermek étrendjéből, egész pontosan kazeinmentes diétára álltak át, és a kisfiúnál már néhány napon belül jelentős javulás mutatkozott. A fordító ekkor kezdett el alaposabban belemélyedni a táplálkozás és a pszichés betegségek kapcsolatába, és így talált rá az interneten Campbell-McBride módszerére is. A szülők a GAP-szindrómásoknak javasolt étrendi protokoll és az intenzív gyógypedagógiai fejlesztés eredményének tulajdonítják, hogy a kisfiú két évvel később már nem kapta meg az autizmus diagnózist.

Győri Miklósnak azonban vannak kétségei. "Az étrendi terápia nem az autizmus alapvető okát ragadja meg, ezért kizárólagos terápiaként nem hiszem, hogy gyógyulást tudna hozni. Az autizmusról ugyanis azt sejtjük, hogy már a méhen belül kicsit más pályán jár az idegrendszeri fejlődés. Egy autista agyában bizonyos területek más méretűek, másképp szerveződnek, másak az idegpályák. Nem radikálisan eltérőek, hanem sok finom eltérés van, és ezt egy diéta valószínűleg visszarendezni nem tudja. De az étrendi terápia pszichoedukációs fejlesztésekkel kiegészítve az esetek egy részében komoly javulást hozhat. A teljes autizmus spektrumra azonban ez valószínűleg nem mondható el" - teszi hozzá az ELTE Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézetének igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra