Útszéli köpött magból is lehet új cseresznyefajta

2011.06.13. 9:20

Még néhány hétig cseresznyézhetünk, és már itt van a meggyszezon is. Mindkét gyümölcs nagy változatosságot mutat színben, ropogósságban és ízvilágban, kísérletezzünk minél több fajtával! Egészségvédő hatásuk kiemelkedő, érdemes belőlük minél többet fogyasztani.

Magyarországon a cseresznye és a meggy egyik kincsesbányája Érd, az Elvira majorban található génbankban ugyanis 2600 meggy- és cseresznyefajta génállományát őrzik. Ne a piacon fellelhető változatokra gondoljunk, sokkal kalandosabb sorsú fajták ezek! Útszéli köpött magból, vagy a víz, a szél, illetve az állatok szállította magokból megsarjadt fákból begyűjtött mintákról van szó.

E fajták különlegessége, hogy mindenféle külső segítség nélkül vívták meg harcukat a kártevőkkel, tökéletesen alkalmazkodtak saját természetes környezetükhöz, így rendkívül ellenállóak. Mezőgazdasági termesztésre általában nem alkalmasak, de egy-egy falunak, kis közösségnek igazi értékeik lehetnének, hiszen a Solymári gömbölyű, a Pomázi hosszú szárú, a Szokolyai fekete, a Cserszegi mézes, nem beszélve Öcsi korai cseresznyéjéről (sokszor ugyanis az ott élők sem ismerik a pontos fajtát, de azért neve van a fának) az adott település egyedi értéke. Ma már természetes környezetben egy-egy ilyen fával csak elhagyatott gyümölcsösökben, hegyoldalakon találkozhatunk, a szerencsésebbek esetleg a falusi nagyszülők százéves kertjében.

A 2600 helyett manapság csak 20-30 fajtát telepítenek

Mint sok más területen, a cseresznyék és meggyek világában is eltűnőben van a sokféleség: manapság a házi kertekbe, az ültetvényekbe a génbankban található fajták töredékét telepítik csak.

A Nemzeti Fajtajegyzékben egész pontosan 27 fajta cseresznye található. Hivatalosan ezek a fajták május 20-tól július 10-ig érnek, azaz 50 napon keresztül cseresznyézhetünk. A fajták között találunk tájszelekcióból származó fajtát (Szomolyai fekete), külföldi fajtát (Germersdorfi Óriás, Valerij Cskalov, Sunburst, Stella), illetve keresztezéses nemesítéssel született fajtákat (hazai keresztezésből származik például Margit, Katalin vagy Linda).

Ám az átlagember e 27 fajta közül is csak néhánnyal találkozik egy-egy cseresznyeszezonban: a jelenlegi termés zömét adó 15 évvel ezelőtti telepítések legnépszerűbb fajtái a bordós-piros Bigarreau, a fényes bordós Katalin, a roppanós Linda, a több mint száz éve termesztett nagy szemű Germersdorfi és a sárgás-pirosas héjú Van fajták.

Fotó: Mudra László [origo]
További képekért kattintson a fotóra!

A jelenlegi slágerfajták azonban hazai keresztezésűek: az óriás szemű, mahagóni színű Carmen, a világ egyik legkorábban érő fajtája, a Rita, illetve néhány öntermékeny cseresznyefajta, amelyeket néhány éve sikerült az érdi kutatóintézetnek kikísérleteznie: ilyen Alex, Paulus és Petrus.

A hazai nemesítésű fák közül a női nevű fák önmeddők, azaz nem teremnek, ha nincs a közelben hím ivarú, porzós virágú fa. A férfi nevűek azonban öntermékenyek, magukban is boldogulnak - a kis méretű kerttel rendelkezők örömére. Hogy a fajnemesítés sok türelmet igénylő munka, jól jelzi, hogy átlagosan 200 000 keresztezéses porzásból lesz egy új gyümölcsfajta, és Érden jelenleg évente 50-60 ezer porzási kísérletet végeznek.

Az ázsiaiak jobban kedvelik a sárgás cseresznyét

A cseresznye elsődleges géncentruma Elő-Ázsia: Irán, Türkmenisztán, Kis-Ázsia és az Arab-félsziget. A feljegyzések szerint Európába Lucullus római hadvezérrel érkezett a perzsa hadjárat után. A cseresznyét az ókorban az istenek ételének tartották, a Távol-Keleten az ifjúság, a megújulás, a tavasz jelképe. Nálunk a török hódítás alatt terjedt el.
Míg Európában a sötétbordó színt részesítik előnyben, az ázsiai kedvelt fajták világosabbak, rózsaszínes-narancs, sárgás árnyalatúak.



Érdi bőtermő - a legnépszerűbb hazai meggy

Meggyből a Nemzeti Fajtajegyzék 13 alapfajtát és 7 klónt (típust) engedélyez szaporításra - és ezek különlegessége, hogy mind hazai fajta. A piacokon leggyakrabban az Érdi bőtermő, az Újfehértói fürtös, a Kántorjánosi és a Debreceni bőtermő fajtákkal találkozhatunk.

A gyümölcsnemesítők tevékenysége e gyümölcs esetében az elmúlt években főleg arra irányult, hogy a Monília gombának ellenálló fajtát nemesítsenek. Az érdi kutatóintézet tevékenységét e téren siker is koronázta, ilyen fajta például a Csengődi, a Piramis és a Meteor korai.

"Íz alapján az Érdi Bőtermő nagyon jó választás házi kertekbe, ám ez egy moníliaérzékeny faj, kiskeretekben pedig az ember igyekszik nem túl sokat permetezni. Ezért én a meggyek közül házi célra inkább a Csengődit ajánlanám. Cseresznyék közül otthonra ideálisak az önmeddő fajták: a külföldiek közül a Stella, illetve a hazai új hibridek: az Alex, a Sándor vagy a Petrus" - mondta el az [origo]-nak Tóthné Nagy Apollónia, az érdi Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztő Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kht. faiskolájának vezetője.

Fogyasszunk minél több cseresznyét, meggyet!

A cseresznyét elsősorban magas víztartalma, vizelethajtó, tisztító hatása miatt érdemes fogyasztani - mondta el Bujdosó Géza, az érdi intézet kutatója. A gyümölcsnek magas a C-, az A-, a B1-és a B6-vitamin tartalma, az ásványi anyagok és nyomelemek közül pedig foszfor, kalcium, nátrium, kobalt, kálium, valamint vas van benne. Csökkenti a vér húgysavszintjét, segít az ízületi betegségek megelőzésében.

A meggyet a szakember elsősorban magas vitamin- és antioxidáns tartalma miatt ajánlja fogyasztásra. Tápanyagtartalom alapján a meggyek királya az Érdi Jubileum fajta. A meggy szerves savai jótékonyan hatnak az erekre, serkentik a veseműködést, az anyagcserét, és elősegítik a vitaminok felszívódását. A-vitamin-tartalmánál fogva  erősíti szervezetünk természetes védekező rendszerét.



KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra