Az Alzheimer-kór az esetek több mint felében elkerülhető lenne egy új kutatás szerint

Az Alzheimer-kór kialakulása az esetek több mint felében elkerülhető volna, ha változtatnánk életmódunkon, illetve jobban odafigyelnénk krónikus betegségeinkre - derült ki egy friss amerikai kutatásból, amelyet egy Párizsban megrendezett nemzetközi Alzheimer-konferencián mutattak be.

A kutatást, amelynek eredményéről a Lancet Neurology szaklap is beszámolt, a San Francisco VA Orvosi Központ munkatársai végezték. A kutatók világszerte többszáz ezer Alzheimer-kórban szenvedő beteg adatait elemezve meghatározták a betegség kialakulását befolyásoló legfontosabb tényezőket. Ezek fontossági sorrendben (az egész világra vetítve): az alacsony iskolázottság, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a depresszió, a magas vérnyomás és az elhízás. Az USA-ban ez a sorrend némiképp máshogy alakul, ott első helyen a mozgáshiány áll, aztán a depresszió, a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás, az alacsony iskolázottság, majd a cukorbetegség következik.

Tanulással a szellemi leépülés ellen

A kutatás szerint az Alzheimer-kór kockázatára világviszonylatban a legnagyobb hatást az alacsony iskolázottság gyakorolja. Ennek hatása megmutatkozik az érintettek anyagi helyzetében, alultápláltságában, ami kihat az agyra is. Az alulképzettség azonban önmagában is veszélyes, hiszen az érintetteknek kevesebb a lehetősége az "agykapacitás" növelésére, ami jól jöhet idős korban. Az idegsejtek ugyanis a tanulás során fejlődnek, illetve bővül a köztük lévő kapcsolati hálózat" - mondta a konferencián Deborah Barnes kutatásvezető.

A dohányzás és a mozgásszegény életmód ugyancsak meghatározó tényező a kórkép kialakulásában. A vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy már csekély életmódbeli változtatással (némi mozgással vagy a dohányzásról való leszokással) jelentős lépést lehetne tenni az Alzheimer-kór megelőzése érdekében világszerte.

A daganatos betegségek után legtöbben az Alzheimer-kórtól rettegnek

Egy, szintén a konferencián ismertetett kutatás szerint a daganatos betegségek után az Alzheimer-kórtól tartunk a legjobban. Az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Lengyelországban végzett vizsgálatban összesen több mint 2600 embert kérdeztek meg. A felmérés szerint az emlékezet elvesztésétől való félelem a korral növekszik, és már a fiatal felnőttek is tartanak tőle: minden hetedik 18-34 év közötti az Alzheimer-kórt nevezte meg a számára legtöbb aggodalmat okozó betegségnek.

Már kísérleti stádiumban a vérből végzett Alzheimer-teszt

Ugyancsak a párizsi konferencián ausztrál kutatók kísérleti stádiumban lévő vértesztről számoltak be. Az agyi képalkotó eljárással végzett szkennelés az Alzheimer-kórt jelző, béta-amiloid fehérjékből álló lerakódásokat (plakkokat) már a memóriaproblémák megjelenése előtt egy jó évtizeddel kimutatja, ám ez a módszer túl drága és rutinszerű alkalmazásra, általános szűrésre nem alkalmas. Ezért az ausztrál tudományos ügynökség, a CSIRO munkatársai több egyetemmel együttműködve vérteszt kifejlesztésén dolgoznak.

A tanulmányba eddig több mint 1100 embert vontak be. Első lépésként 273 ember vérmintáiban kilenc különböző hormont és fehérjét azonosítottak, melyek koncentrációja az agyban lévő amiloidszint legjobb előrejelzőjének látszott. Meghatároztak küszöbértékeket is az azonosított molekulák koncentrációjára nézve, amelyek felett feltételezhető, hogy nyolc-tíz éven belül kialakul az Alzheimer-kór. Az így összeállított kilencmarkeres teszt segítségével újra megvizsgálták a résztvevőket, és a próba 83 százalékos biztonsággal azonosította azokat, akiknél már jelentkezett enyhe kognitív hanyatlás, vagy akiknél az agyi szkennelés lerakódásokat mutatott ki.

Az ausztrál kutatók a teszt pontosságát további 817 ausztrál embernél ellenőrizték, valamint még 74 embernél, akik egy amerikai kutatók által vezetett nagy biomarker-kereső vizsgálatban vettek részt. Az ausztrál kutatók szerint a teszt jól teljesített, így a CSIRO szabadalmaztatta a tesztet, és már tárgyalásokat folytat a gyártásáról néhány vezető céggel.

2050-re megháromszorozódik az Alzheimer-kórban szenvedők száma

Az Alzheimer-kór a gondolkodás és a megismerési funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, majd gyors leépüléssel jár. Kórélettanilag az agy körülírt részeiben - a halánték- és a homloklebenyben, valamint a hippokampuszban - sorvadást, idegsejt-degenerációt és egy kóros fehérje, az úgynevezett amiloid béta fehérje felszaporodását igazolták. Az előrejelzések szerint 2050-re megháromszorozódik az Alzheimer-kórban szenvedők száma, elérve a 106 milliót világszerte.