A málnának még a levele is jótékony hatású lehet

Vágólapra másolva!
Bár a piacokon már ritkábban találkozhatunk vele, a legtöbb házi kertben nyár végéig érik a málna, amely a fekete ribizli után a népi gyógyászat egyik legtöbbre értékelt gyümölcse. De érdemes a levelét is szedni, mert jótékony hatású lehet cukorbetegek, szív- és érrendszeri panaszokban és erős menstruációs görcsöktől szenvedők számára is.
Vágólapra másolva!

A málna nem tartozik az olcsó gyümölcsök közé, de érdemes bőségesen fogyasztani, amíg terem. Bár tény, hogy "macerás" gyümölcs: már a szüretelése sem könnyű, hiszen fáradságos és kényelmetlen a szúrós ágak között úgy szedni a szemeket, hogy ne sérüljenek meg, féléretten pedig nem lehet leszedni, mert - sok gyümölcstől eltérően - utána már nem érik tovább. Ráadásul a leszüretelt gyümölcs gyorsan romlik, és törékeny is. De megéri a fáradságot, a népi gyógyászat ugyanis a fekete ribizli mellett a málnát és levelét "gyógygyümölcsként", illetve gyógynövényként tartja számon.

A málnának magas a víz- és a rosttartalma, energiatartalma viszont csupán 30 kcal/100g. Szénhidrát-tartalma, mely főleg gyümölcscukorból (fruktózból) áll, alacsony, 5,4g/100 g, ezért jól beilleszthető a cukorbetegek és fogyókúrázók étrendjébe is. Tisztító gyümölcsnapot tartóknak érdemes legalább egy étkezésre málnát fogyasztani.

Sokféle és kiemelkedő mennyiségű vitamin van benne. A legjellemzőbbek a C-vitamin, a niacin, a pantoténsav, a folsav, a karotin, valamint az E- és az A-vitamin. Az ásványi anyagok közül kiemelhető kalcium-, kálium-, magnézium-, cink- és vastartalma.

Alacsony szénhidrát- és magas rosttartalma a népi tapasztalatok szerint segíthet a vércukorszint karbantartásában, a székrekedés megelőzésében, kezelésében és a magas vérnyomás csökkentésében, valamint előnyösen hathat a szív munkájára és a keringésre. Antioxidáns- és flavonoid-tartalma révén csökkenti a káros szabadgyökök elszaporodását.

A málnalének a népi gyógyászatban lázcsillapító és a meghűlést enyhítő hatást tulajdonítanak. A középkorban a málnaszirupot immunerősítőként, valamint hányinger, hányás ellen használták. Aki emésztési panaszok miatt nem fogyaszthatja a gyümölcs apró magjait, szitán áttört levével próbálkozzon, előnyös hatásai így is érvényesülnek.

A málna júniustól augusztusig szedett leveleit a népi gyógyászat gyógynövényként tartja számon. A szárított levelekből készített tea a gyümölcshöz hasonló előnyős tulajdonságokkal rendelkezik: jó hatású lehet cukorbetegségben, székrekedéskor és érbetegségekre. Természetgyógyászok, dietetikusok ajánlják izzasztásra, meghűléses és húgyúti panaszok enyhítésére. Külsőleg borogatásként alkalmazható. Segíthet a menstruációs fájdalmak enyhítésében is.

A természetgyógyászok a terhesség első hónapjaiban a reggeli rosszullétek enyhítésére napi egy csésze málnalevélteát ajánlanak, a terhesség utolsó heteiben pedig két csészényit a kismedence tájékán lévő izomzat ellazítására, amely révén megkönnyíti a szülést. Senki ne vesse be azonban ezt a "fegyvert" szülész-nőgyógyászával történő egyeztetés nélkül. Teakészítéskor egy evőkanálnyi szárított levelet 35-40 percig kell forralni 2,5 dl vízben, majd leszűrni. Melegen és langyosan fogyasztható.

A tápanyagtartalomra vonatkozó adatok forrása: Rodler Imre Kalória- és tápanyagtáblázat; Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2008

Fogyasszuk és fagyasszuk!

Együnk minél több málnát frissen, nyersen, de készíthetünk belőle gyümölcsjoghurtot, szörpöt, dzsemet, zselét, és felhasználhatjuk gyümölcstortához is. Bár hőhatásnak kitéve veszít vízben oldódó vitamintartalmából, de aromáját megtartja. Akik a málna apró magvait nem fogyaszthatják, kipréselt levéből készíthetnek vizes vagy tejes turmixot.

A málna a tárolást nem igazán bírja, de gyorsfagyasztásra a bogyósok közül az egyik legalkalmasabb. Első lépésben tálcára téve tegyük a fagyasztóba, és amikor a szemek már keményre fagytak, tasakokba adagolhatjuk, így a téli hónapokban is friss csemegéhez juthatunk.