Egyre több magyar gyereket sodor magával az "allergiás menetelés"

Az allergiás menetelésnek nevezett tünetegyüttes csecsemőkori ekcémával kezdődik, majd asztmával, táplálékallergiával és szénanáthával folytatódik. A folyamat, amelytől egyre több gyerek szenved világszerte - így Magyarországon is -, befolyásolható, de meg nem állítható.

"Éppen most vizsgáltam meg egy 17 éves fiút, aki allergiás bőrgyulladással született, majd 3-4 évesen asztmája lett, amit viszont később kinőtt. A bőrgyulladás, szaknyelven atópikus dermatitisz azonban később is megmaradt, hozzám pedig már súlyos rovarméreg-allergiája miatt jött. A korábbi tüneteket felidézve kiderült, hogy élete során számos egyéb allergiás panasza is volt" - mondja dr. Nékám Kristóf, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság alelnöke.

Az allergiás menetelésnek nevezett tünetegyüttes lényege, hogy a csecsemőkorban jelentkező ekcémás bőrelváltozás után kisgyermekkorban ételallergia, majd asztma alakulhat ki. A 3-5 évesekre jellemző asztma hátterében általában vírusok állnak, és jellemzője, hogy ötéves kor környékére a gyerekek kinövik. Az allergiás menetelés következő szakaszában, serdülő- és fiatal felnőttkorban allergiás nátha, szénanátha vagy egyéb allergia alakul ki.

Nékám szerint a tünetegyüttes világszerte és itthon is egyre gyakoribb. "Az allergiás menetelés nemcsak a gyerekekre, a felnőttekre is jellemző, hiszen egyre gyakrabban figyelhetjük meg náluk is, hogy több szervrendszer ad allergiás reakciót, azaz a légúti allergia mellett táplálékallergia, gyulladásos bőrbetegség is kialakul" - mondja a szakember.

Az allergiás menetelés a szülőknél kezdődik

Az allergiás menetelés a szülőknél, nagyszülőknél kezdődik. "A tünetegyüttes kialakulásához kell a szülőktől örökölt allergiás reakciótípus. Ma már tudjuk azt is, hogy például a nagyszülő dohányzása a későbbiekben befolyásolja az unoka allergiás hajlamát" - mondja Nékám.

A statisztikák szerint, ha az egyik szülő allergiás, 20 százalékos valószínűséggel a gyermeke is az lesz. Amennyiben mindkét szülő allergiás, akkor már 50 százalék a kialakulás kockázata, ha pedig valamelyik szülő súlyos asztmás megbetegedésben is szenved, akkor akár 70 százalék annak esélye, hogy a gyermeke is allergiás lesz.

A csecsemők 15-20 százalékánál alakul ki bőrgyulladás

Az allergiás bőrgyulladás, ekcéma csecsemőkorban a babák 15-20 százalékánál jelentkezik. Főleg a testhajlatokban és az arcon jelennek meg kínzóan viszkető bőrelváltozások, ekcémás kiütések. A panaszok eleinte fokozódnak, de a gyerekek többsége még az iskoláskor előtt kinövi az ekcémát.

Az allergológusok becslései szerint Magyarországon a krónikus allergiás ekcémától szenvedő csecsemők 10-40 százalékánál (genetikai hajlamtól függően) alakul ki az allergiás menetelés tünetegyüttese. Az ételallergia a három évnél kisebbek 7-8 százalékát érinti, a leggyakoribb a tejfehérje-érzékenység. Az emésztőrendszer érésével azonban mind kevésbé képesek fölszívódni az allergén anyagok, így idővel ezt az allergiát (is) kinövi a legtöbb gyerek.

Az atópiás ekcémás gyerekek harmadánál alakulhat ki a rohamokban jelentkező hörgőasztma, de becslések szerint minden második gyerek spontán meggyógyul. Amennyiben nem, akkor az allergiás menetelés negyedik fokozataként nagy valószínűséggel tizenéves korára allergiás nátha jelentkezhet. "A kiváltott tünetek időszakosan, illetve évszaktól függetlenül, azaz egész évben is fölléphetnek" - mondja dr. Krasznai Magdolna allergológus-immunológus, a Semmelweis Egyetem adjunktusa. (Az allergiás nátháról és a tünetek enyhítéséről itt olvashatja az általa összeállított ismerettárat.)

Az allergiás nátha és asztma sokszor együtt jár

"Az allergiák párhuzamosan is futhatnak, az allergiás náthások egyharmada egyidejűleg légúti asztmában, az asztmások közel 80 százaléka allergiás náthában is szenved" - mondja Krasznai. Az alsó és felső légutak egységet alkotnak (funkcióban, nyálkahártyában, anatómiában), emiatt jelentkezhetnek együttesen a különböző allergiás megbetegedések. Így például a felső légutakban kialakulhat allergiás nátha, alsó légutakban pedig az asztma gyulladásos típusa, és a kettőt együtt kell kezelni. "A kezeletlen allergiás nátha asztmát provokálhat, emiatt nagyon fontos, hogy megfelelő időben, még a tünetek jelentkezése előtt kezdjük el a korszerű terápiát" - mondja Krasznai.

Az allergia diagnózisának felállításában a bőrteszt nyújt biztos eredményt. Leginkább a Prick-teszt használata terjedt el, amely kimutatja a bőrben lévő ellenanyagokat (specifikus, IgE típusú immunoglobulin-molekulákat). Amennyiben a bőrteszt elvégzése valamilyen akadályba ütközik, a vérből is meghatározható az ellenanyagok szintje laboratóriumi módszerekkel.

Az allergiás menetelés kockázati tényezői

Az allergiás menetelés kialakulásában a genetikai adottságok mellett szerepet játszhat a környezeti tényezők változása (más vegetációjú környezetbe költözik a család, például városból vidékre), a kül- és beltéri légszennyezettség fokozódása, fokozott gyógyszerfogyasztás (antibiotikumok), a táplálkozási szokások (allergizáló hatású tartósítószerek, színezőanyagok) és az életmód (civilizációs ártalmak) változása, a dohányfüst, továbbá az immunrendszer működési zavara.

A megelőzés már a születés előtt megkezdődhet

Az allergiás menetelés megelőzésének első lépéseként az allergiás szülőknek a gyermekvállalás előtt ajánlatos kezeltetniük magukat, hogy a fogantatásig a kívánatos szintre erősítsék immunrendszerüket (erről korábbi cikkünkben részletesen írtunk).

A terhesség utolsó harmadában, illetve a szoptatás során fogyasztott probiotikumok csökkenthetik annak kockázatát, hogy a születendő gyermek allergiás lesz. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a legalább 4-6 hónapig tartó szoptatás elősegíti a csecsemő béltraktusának erősítését, ezáltal nő annak esélye, hogy elkerüli az ételallergiát. Amennyiben mégis jelentkezik gyermekkori allergia, a kezelés alapját az antihisztaminok és a helyileg ható lokális szteroidok (gyulladáscsökkentő szerek, krémek) adják.

Forrás: AFP

Életmódváltással nem lehet megállítani az allergiás menetelést

Bár az allergiás menetelés folyamatát lehet befolyásolni, nagyon egyénfüggő, hogy mennyire hatékony a beavatkozás. "Az allergiás menetelés megállítását életmódváltástól remélni illúzió. De például a gyerekkori asztmás esetek többségét okozó RSV-vírus ellen létezik vakcina, ami csökkentheti a későbbi allergiák kockázatát is. Táplálékallergia esetében viszont megelőző táplálkozásról nem beszélhetünk" - mondja dr. Nékám Kristóf.

Segíthet viszont a specifikus immunterápia, különösen gyermekeknél és fiatal felnőtteknél. "Hatékonysága bizonyított háziporatka és macskaszőr, valamint fű-, nyírfa-, üröm- és parlagfűpollen okozta allergiás nátha esetében" - mondja dr. Krasznai Magdolna. Az immunterápia során nagy tisztaságú, specifikus allergént tartalmazó vakcinát adagolnak a betegnek emelkedő mennyiségben, majd a megfelelő fenntartó dózisban évekig alkalmazzák a betegség tüneteinek és súlyosságának mérséklésére. Bár egy-egy immunterápia mindig egy adott allergén ellen irányul, elmondható, hogy a betegek egy részénél csökkenti az egyéb allergiák vagy egy későbbi asztma kialakulásának kockázatát is.

Allergiás menetelés: egy gén szolgál hírvivőként a szervezetben?

"Alapvető kérdés, hogy ha egy gyermeknél ekcéma alakul ki, amelyről tudjuk, hogy összefügg a TSLP-gén fokozott működésével a bőr sejtjeiben, miért válhat később fogékonnyá a szervezetében egyebütt, például az emésztőrendszerében vagy a tüdejében jelentkező allergiás betegségekre. Bár azt korábban is tudtuk, hogy a TSLP-nek szerepe van egyes allergiás betegségekben, rejtély volt, hogy hogyan képes ez a biológiai hírvivő többféle allergiás betegség kialakulását is befolyásolni" - nyilatkozta dr. David Artis, a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvosi Intézetének mikrobiológus professzora, a nemzetközi kutatócsoport vezetője a Nature folyóirat augusztusi számában.

A kutatók megállapították, hogy a TSLP serkenti a fehérvérsejtek közé tartozó bazofil granulociták egyik típusának fejlődését és érését a csontvelőben. Ezeknek a sejteknek szerepe van az allergiás gyulladásban: hisztamin szabadul fel belőlük, amely az allergia jellegzetes tüneteiért felelős. A Philadelphiai Gyermekkórházban végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy az ételallergiás gyerekek bazofil granulocitái molekuláris összetételükben különböznek a nem ételallergiásokéitól. Talán a molekuláris különbségekben rejlik az újfajta, hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztésének, és ezáltal az allergiás menetelés megállításának kulcsa.