Az anyagi kilátástalanság az öngyilkossági kísérletek harmadának oka

2011.09.10. 10:51

Magyarországon négyóránként lesz valaki öngyilkos. Az okok között első helyen a szerelmi a csalódás áll, az esetek 30 százalékában pedig a gazdasági válsággal, az egzisztenciális kilátástalansággal magyarázzák tettüket az öngyilkossági kísérletet elkövetők. Az öngyilkosságok döntő hányadát 45-54 év közötti férfiak, valamint 70 év feletti idősek követik el Magyarországon.

A Péterfy Sándor Kórház Krízis-intervenciós és Pszichiátriai Osztálya évente körülbelül 3200 olyan pácienst kezel, akik öngyilkosságot kíséreltek meg. "A páciensek elmondása alapján az okok között első helyen a szerelmi a csalódás áll, az esetek 30 százalékában pedig a gazdasági válsággal, az egzisztenciális kilátástalansággal magyarázzák tettüket" - mondja dr. Szilágyi Simon pszichiáter, pszichoterapeuta, osztályvezető főorvos.

Az öngyilkos nem az életre, hanem egy helyzetre mond nemet

Ma Magyarországon évente körülbelül 2500-an lesznek öngyilkosok, az öngyilkossági kísérletek száma ennek a tízszerese. "Az öngyilkossági kísérletet elkövetők esetében esetében két csoportot kell megkülönböztetni: egyrészt a pszichózisban (elmebetegségben) szenvedőket, másrészt azokat, akiknél egyértelműen segélykiáltásról van szó. Ez utóbbi esetben azt kell megértetni az elkövetővel és a környezettel is, hogy az illető nem az életre, hanem az adott helyzetre mond nemet" - mondja Szilágyi.

"Tapasztalataink szerint a páciensek körülbelül egyharmadánál elegendő az egyszeri segítségnyújtás. Egy másik harmaduknál az öngyilkosság gondolata visszatérő, de az önpusztítás jó eséllyel megelőzhető. Végül klienseink utolsó harmadánál figyelhetünk meg visszatérő öngyilkossági kísérleteket - fontos tudni, hogy minden esetben van esély az újbóli segítségnyújtásra. Végül vannak olyan betegeink, akiknél lehet, hogy csak évek múlva, de bekövetkezik a befejezett öngyilkosság"- mondja a főorvos.

Tavasszal, kora nyáron történik a legtöbb öngyilkosság

Az öngyilkosságok döntő hányadát 45-54 év közötti férfiak, valamint 70 év feletti idősek követik el Magyarországon. A 25 év alatti fiatalok közül évente körülbelül 150-en vetnek véget önkezűleg az életüknek. A statisztikák szerint átlagosan háromszor több férfi lesz öngyilkos, mint nő.

Hússzorosára növeli a kockázatot, ha a családban előfordult már korábban öngyilkosság, a munkanélküliség pedig 2,5-3-szorosára növeli a kockázatot. "Az önkezű elhalálozási esetek száma a tavaszi-koranyári hónapokban, a hét első napján a legmagasabb. Tévhit, hogy az ünnepek idején nő meg az öngyilkosságok száma" - mondta el az [origo]-nak dr. Zonda Tamás, pszichiáter, öngyilkosság-kutató. Világszerte a falusi környezetben élők között a leggyakoribb az öngyilkosság, és a fővárosban a legkedvezőbb a helyzet.



A hozzátartozókra fokozottan kellene figyelni

"Nincs öngyilkosságért felelős gén, az öngyilkosság ilyen módon közvetlenül nem örökletes, a hozzátartozói mintakövetés rizikója azonban fennáll" - mondja a pszichiáter.

Ma Magyarországon 20-szorosára növeli az öngyilkosság kockázatát, ha valakinek közeli hozzátartozója önkezűleg vetett véget életének. "Az öngyilkosság sok esetben tanult magatartásminta, amit felerősít, ha még a társadalom is kirekesztő, megbélyegző a hozzátartozókkal szemben" - mondja Oriold Károly, az idén nyáron nemzeti öngyilkosság-megelőzési akciótervet előterjesztő Lélekben Otthon Alapítvány alapítója. Ezért az alapítvány az öngyilkosságot elkövetők hozzátartozóinak lelki segélyt kínál: képzett önkéntesei kérésre felkeresik az érintetteket, és segítenek a tragikus események feldolgozásában, de a csoportos foglalkozásaikba is be lehet kapcsolódni.

"Tény azonban az is, hogy egyes pszichés betegségeknél ismert az örökletes hajlam, például a súlyos depresszió vagy a skizofrénia esetén, amelynek lehetséges szövődménye az öngyilkosság" - mondja dr. Szilágyi. A befejezett öngyilkosságot elkövetők háromnegyedéről állítható, hogy tette előtt súlyos pszichotikus betegséggel küzdött, kétharmaduk súlyos - gyakran kezeletlen - depresszióban szenvedett. A skizofréniás betegek 10 százalékánál, a borderline személyiségzavarral küzdőknek pedig 5-10 százalékánál öngyilkosság a halálok.

Forrás: AFP

A környezet is tudna krízis-intervenciót ellátni

"A szakma kétféle krízisről beszél. Egyrészt baleseti krízisről, ami előre nem kiszámítható, és nem feltétlenül szükségszerű: ilyen például, amikor egy hozzátartozó meghal balesetben, vagy az illető elveszíti a munkahelyét. A krízisek másik típusába tartoznak az életciklus-váltások, például amikor valaki nyugdíjas lesz" - mondja a Péterfy kórház krízis-intervenciós központjának vezetője.

Azt, hogy valaki krízisben van, a környezet előbb látja, mint a szakember. Árulkodó jel lehet például, hogy az illető hangulata romlik, magába fordulóvá válik, lefogy, megváltozik az arca, nyúzottabbnak tűnik. "A krízis együtt jár a beszűkült gondolkodással, érzelmi állapottal, kommunikációval, és ahogy az állapot mélyül, úgy lesz az elemző, ítéletalkotó képesség is egyre beszűkültebb. A krízisben lévőnek azonban sokszor elegendő csak annyi is, ha valakibe belekarolhat, ha valaki megfogja a kezét, és kicsit vezeti. Alapesetben bárki végezhet krízisintervenciót, szakemberhez fordulni öngyilkossági veszély esetén indokolt" - mondja Szilágyi.

Az Európai Unióban másodikak, Európában ötödikek vagyunk

A WHO statisztikái szerint a világon átlagosan minden 40. másodpercben, Magyarországon négyóránként lesz valaki öngyilkos. A százezer főre jutó öngyilkosok számát tekintve hazánkat az Európai Unióban csak Litvánia előzi meg. Hozzánk hasonló magas statisztika jellemzi Lettországot, valamint Fehéroroszországot és Oroszországot is, továbbá a nagyon magas a ráta Japánban és Dél-Koreában is.

A nyolcvanas évek közepén még közel 5000 magyar vetett önkezűleg véget életének, az elmúlt 25 évben ez a szám fokozatosan csökkent 2500 köré, de a százezer főre vetített arányszámokkal Magyarország még így is rajta van a világ tíz legmagasabb öngyilkossági rátájú országának listáján.




 

KAPCSOLÓDÓ CIKK