Korai diagnózissal az Alzheimer-betegek éveket nyerhetnek

A világon 7 másodpercenként diagnosztizálnak új Alzheimer-kóros esetet, Magyarországon 160 ezer a beteg. A hazai betegeknek alig három százaléka jut hozzá a legmodernebb kezelésekhez, amelyek pedig számottevően lassítják a kór lefolyását. A betegeket ápoló hozzátartozók közel harmada depressziótól szenved.

"2000-ben álhallucinációkkal kezdődött a betegségem, de akkor még nem tulajdonítottam neki jelentőséget. Az álhallucináció olyan hallucináció, amikor az ember tudatában van, hogy csak hallucinál. Aztán 2005 februárjában magas lázkiugrásokat követően rohamosan romlott az állapotom" - mesélte dr. Kappéter István gyógypedagógus, pszichiáter, neurológus a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága által szervezett sajtótájékoztatón. Az idén 80 éves pszichiáter főorvosnak ekkor hirtelen problémái támadtak emlékek, adatok felidézésével, a szokatlan helyzetekben való eligazodással, valamint igen gyakran elmulasztott a mindennapi életben nélkülözhetetlen feladatokat.

"Például rendszeresen bennfelejtettem a levélszekrényben a kulcscsomómat, vagy a betegségem óta legalább hatszor elvesztettem a telefonomat. Előfordult, hogy álltam a Keleti pályaudvarnál és telefonáltam a feleségnek, hogy indulok haza a Bosnyák térre, ami egy tíz perces út, de én csak három órával később értem haza. Akkor építették át ugyanis a Keleti pályaudvart, és én vagy három órán át köröztem, és próbáltam megtalálni a buszmegállót. Legutóbb pedig most nyáron tévedtem el a kempingben, ahol nyaraltunk a feleségemmel, hosszan kerestem a lakókocsinkat" - mondja a pszichiáter.

Dr. Kappéter István Alzheimer típusú gondolkodási zavarral küzd. A betegségét korai stádiumban sikerült diagnosztizálni, és azóta is szedi a legmodernebbnek számító kolinészteráz-gátló gyógyszert, aminek következtében a pszichiáter "egy boldog alzheimeresnek" nevezi magát. "De ehhez kellett gyógypedagógusi szemléletem és a feleségem megértése is. A gyógypedagógus ugyanis azt vallja, hogy az embernek azzal kell élnie, amije van. Ha valaki vakon született, akkor vakon kell boldognak lennie" - mondja Kappéter. A főorvos olyannyira teljes életet él, hogy a mai napig hetente egyszer kijár a tápiógyörgyei pszichiátriai gondozóba - "a betegek azóta jobban szeretnek, amióta tudják, hogy egy kicsit én is olyan vagyok, mint ők" -, és aktívan részt vesz az Alzheimer-kórral kapcsolatos felvilágosító kampányokban.

160 ezer magyar szenved Alzheimer-kórban

Jelenleg világszerte 36 millióan küzdenek Alzheimer-kórral, és hogy a betegség járványszerűen terjed, jól jelzi, hogy 7 másodpercenként regisztrálnak egy új beteget. A betegség kétszer gyakoribb a nők körében, mint a férfiaknál. Magyarországon 160 ezerre tehető a betegek száma, közülük a legmodernebb, kolinészteráz-gátló gyógyszereket csupán 6000-ren kapják.

Tévhit, hogy a demencia (szellemi hanyatlás) az öregedési folyamat természetes velejárója. "A demencia kialakulhat például túlzásba vitt alkoholfogyasztástól vagy érelmeszesedés következtében is. De a demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely a demencia-esetek 70 százalékát okozza" - mondja dr. Simon Lajos pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának docense.

Bár a betegségben itthon "csak" 160 ezren szenvednek, a hozzátartozókkal együtt az érintettek száma meghaladja a félmilliót. A demenciában szenvedő beteg ugyanis súlyos teher a környezete számára: a statisztikák szerint az őket gondozók 40-75 százaléka pszichés betegségekkel küzd, 15-32 százalékuk depressziós.

"Nagyon fontos a betegség korai diagnózisa, mert így a beteg és a család is időt nyerhet" - mondja dr. Kappéter István. "Az Alzheimer nem halálos kór, a beteg évtizedeket élhet még, és nem mindegy, milyen állapotban."

Alzheimer-kóros hírességek

Az Alzheimer-kór nem válogat, a statisztikák szerint társadalmi, gazdasági, etnikai hovatartozás nem befolyásolja a betegség gyakoriságát. A kórban szenvedett többek között Ronald Reagan, Margaret Thatcher, Winston Churchill, Peter Falk, Frank Sinatra, Stendhal, illetve Kant. A magyar áldozatok között pedig ott van Harsányi János Nobel-díjas közgazdász professzor, de ebben szenvedett Mészöly Miklós író és Puskás Ferenc is.

45 év körül már jelentkezhetnek az első tünetek

A korai felismerésben a fő szerep a háziorvosoké kellene hogy legyen, de szükséges az is, hogy a beteg tudatosítsa magában a változásokat, és ne szégyelljen szakemberhez fordulni. Az Alzheimer-kór első tünetei 45-50 év körül jelentkezhetnek.

"A demencia tulajdonképpen mennyiségileg különbözik a hétköznapi feledékenységtől, hiszen öt évesen is vannak dolgok, amiket elfelejt az ember. De ha valaki észreveszi magán, hogy hirtelen nehézséget okoz neki a gépírás, miközben előtte nagyszerűen gépelt, vagy ha a tíz perces utat öt óra alatt teszi meg, akkor érdemes orvoshoz fordulnia" - mondja Kappéter.

"Az Alzheimer-kórban a hozzátartozók számára a legaggasztóbb az elkóborlás. A közelmúltban például egy olyan esetben kérték a segítségünket, amikor egy nyíregyházi idős pár eljött Pécelre meglátogatni az unokákat. Az egyik kisgyereket közben orvoshoz kellett vinni, és a nagypapa, aki Alzheimer-kóros volt, kinn maradt, amíg nagymama a gyerekkel bement a vizsgálatra. Bár a férfit megkérték, hogy tíz percig maradjon helyben, ő mégis beült az autóba, és addig vezetett, amíg a benzin ki nem fogyott az autóból. Telefon nem volt nála, az aggódó hozzátartozók a rendőrséget hiába értesítették, mert ők csak 72 óra után kezdenek el nyomozni. Végül a férfit három nap után az út szélén találták meg, amikor gyalog indult el egy benzinkút felé, hogy kannában hozzon üzemanyagot az autóba" - mondja Himmer Éva, a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társaságának elnöke. (Az elkóborlás ellen ma már itthon is kaphatók GPS-szel ellátott speciális karórák, telefonok, amelyek segítségével a hozzátartozók távolból is nyomon tudják követni az Alzheimer-kórral küzdő beteget.)

Nemzeti Alzheimer Stratégiát sürgetnek

Mivel a betegség itthon is egyre több embert és gondozót érint, a szakemberek Nemzeti Alzheimer Stratégia megalkotását sürgetik. Ennek részeként szeretnék többek között, hogy minél több beteg férjen hozzá a korszerű terápiákhoz, hogy kezdődjön meg egy országos, demenseket befogadó napközi-hálózat kiépítése, hogy minden Alzheimer-beteget gondozó kapjon ápolási díjat, valamint hogy az Alzheimer-kóros betegek a magyar jogban is automatikusan minősüljenek fogyatékosoknak.

Az ENSZ is kiemelten foglalkozik az Alzheimer-kórral

Felismerve, hogy a betegség egyre nagyobb társadalmi és gazdasági terhet ró a világ összes országára, a héten az Alzheimer-kór és más demenciák bekerültek az ENSZ Politikai Nyilatkozatába. Ez azt jelenti, hogy a világszervezet mostantól hasonló figyelmet szentel a demenciáknak, mint a cukorbetegségnek, a daganatoknak, valamint a szív- és érrendszeri betegségeknek.