A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni

A Mosoly Alapítvány terapeutái évek óta mesélnek az ország több kórházában súlyosan beteg gyerekeknek. Kiderült, hogy a gyerekek a Három kismalac téglaházában érzik magukat biztonságban, a Terülj, terülj asztalkámtól megjön az étvágyuk még akkor is, ha hetek óta nem bírtak enni, a táltos paripában pedig felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.

Műtét előtt álló, szorongó gyerekeknek sárkányok, boszorkányok, óriások legyőzéséről szóló mese ajánlott. Lázas gyerek esetében viszont inkább kerülendő a sárkányos, tüzes mese, helyette hűtsük őket vizes, jeges meseelemeket tartalmazó történetekkel. Enni nem akaró gyerek étvágyát olyan mese keltheti fel, amelyben szerepel a "terülj, terülj asztalkám", félénk, segítségre szorulóknak pedig olyat érdemes mesélni, ahol a hőst táltos ló vagy egyéb varázshatalmú segítő támogatja útja során.

"A mesék a betegek gyerekek gyógyulását nagyban támogathatják. Meseterápiás foglalkozásainkon évente 1100 súlyosan vagy krónikusan beteg gyerek vesz részt" - mondja Adorján Katalin, a Mosoly Alapítvány vezetője. Díjmentes foglalkozásaikon mesélnek többek között az ország négy nagy gyerekkórházában (a fővárosi Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai Gyermekklinikájának onkológiai osztályán, a Szent László Kórház csontvelő-transzplantációs osztályán, a debreceni Gyermekgyógyászati Intézet gyermekhematológiai-onkológiai osztályán és a pécsi gyermekklinika neuropszichiátriai és endokrinológiai osztályán), valamint folynak meseterápiás foglalkozások a látás- és mozgássérültekkel foglalkozó debreceni Kettesy Aladár Általános Iskolában, és vannak mesés csoportfoglalkozások az alapítvány budapesti játszószobájában is.

A mesehős nem csak beszél, cselekszik is

A beteg gyerekek gyógyításában használt meseterápia alapjait Boldizsár Ildikó mesekutató fektette le. A Metamorphoses elnevezésű módszer abból indul ki, hogy minden élethelyzetnek megtalálható a mesebeli párja. A mesehősök a boldogság megtalálásáért, az egyensúly visszaállításáért keményen megdolgoznak, egyetlen olyan mesehős sincs, aki csak elméletben oldja meg a problémákat. Egyetlen olyan mesehőst sem ismerünk, aki csak beszél arról, hogyan kellene élni, aki elakad a tervezgetés szintjén, és már az első akadálynál lemond a megvalósításról.

"Nem mászom fel az égig érő fára, mert olyan magas." "Dehogy megyek el az Üveghegyen túlra, túlságosan messze van." "A sárkány nagyon veszélyes állat, inkább itthon maradok." "Királylány? Macerás. Nem megyek sehova" - Ilyen a mesékben nem fordulhat elő. Ezért a mesék alkalmasak arra, hogy mozgósítsák a gyermek megküzdési stratégiáit. Egyúttal meg is könnyítik a beteg helyzetét azzal, hogy a történettel eltávolíthatja magától azokat a problémákat, amelyekkel még nem tud szembenézni.

A betegség sűrű rengeteg, amelyen át kell vágni

"A terápia során kiválasztunk egy mesét, amely hasonlóságot mutat a gyermek élethelyzetével" - mondja Domszky Zsófia pszichológus, az alapítvány terápiás programfelelőse. "Szorongásoldásra népszerűek a sárkányokat, boszorkányokat, óriásokat legyőző mesék. Műtét előtt álló gyerekeknél is előszeretettel használnak terapeutáink sárkányos meséket, mert ahogy a gyerekek megfogalmazták, a betegségük a sárkány, amelyet le kell győzni." De műtétre váró gyereket megfoghat olyan mese is, amelyben át kell mennie egy alagúton vagy az ismeretlen veszélyeket rejtő sűrű rengetegen.

Az alapítvány terapeutái több gyereknél tapasztalták, hogy a szúrás motívuma felkeltette érdeklődésüket. "Mivel ezeket a gyerekeket naponta többször szurkálják, nem csoda, hogy számukra fontos motívum lett például A félig nyúzott bakkecske című mesében, amikor a dongó megszúrja a kecskét. A tűszúrás átértelmezése a mesei humorral fűszerezve segített a gyerekek szorongásának leküzdésében" - mondja Domszky Zsófia.

Egy másik jellegzetes motívum, amely többször előkerült a meseterápiás alkalmakon az onkológiai beteg gyerekek körében, a táplálás motívuma. "Egy kamasz fiút például, akit azért nem lehetett életmentő kezelésben részesíteni, mert nagyon le volt gyengülve a szervezete, nem volt étvágya, és nem volt képes enni, a Terülj, terülj, asztalkám... című mesével gyógyítottunk, és a mese végén arról beszélgettünk, hogy milyen ételeket képzel az asztalra" - meséli Domszky Zsófia. A fiú egyébként megerősödött, és lehetett folytatni a kezelését.

De Az aranyköles című mesénél is előjött a táplálás motívuma. Egy kisfiút például leginkább az a jelenet ragadta meg ebből a meséből, amikor a kisegérnek szalonnát ad a legkisebb királyfi. Terapeutájának azt mondta, hogy ő ebben a mesében legszívesebben a kisegér lenne.

Az égig érő fát sem másszák meg vasbocskor nélkül

"Gyakran tapasztaljuk, hogy a kórházban lévő gyerekek elhagyatottnak érzik magukat, nincsenek tudatában, hogy kérhetnek segítséget" - mondja az alapítvány munkatársa. "Ilyenkor tudatosítjuk bennük, hogy vasbocskor nélkül a kis kondáslegény sem indul el az égig érő fa megmászására". De segíthetnek az olyan mesék is, amelyekben például táltos ló támogatja a hőst az útja során, kisegíti minden bajból, és bárhova eljuthat a segítségével. Arra a kérdésre, hogy hol lakik a te táltosod, sok gyerek nevezte meg valamelyik testrészét, például a lábát, amely segíti őt a fociban.

"Sokszor tapasztaljuk azt is, hogy ezek a beteg gyerekek nem tudnak a megküzdésen túlra gondolni. Ha feltesszük azt a kérdést, hogy mi lenne a három kívánságod, többnyire azt mondják, hogy gyógyuljak meg, de ezen túlra már nem képesek gondolni. Pedig ha lenne, amiben hinnének, amiért érdemes meggyógyulniuk, akkor gyorsabb, könnyebb lenne a felépülés. A mesék ennek a tudatosításában is segítenek" - mondja a Mosoly Alapítvány programfelelőse.

Természetesen a mesék az egészséges gyermekekre is hatnak. Érdemes megfigyelni, hogy melyik a gyermek kedvenc meséje, hiszen leginkább abban ismer rá a saját életére. Rosszevő gyereknél lehet próbálkozni a Terülj, terülj asztalkám mesékkel, szorongó, félénk gyerekeknél pedig, a betegek gyermekekhez hasonlóan, segíthetnek a sárkányos, táltosos mesék.