Érdekes felfedezés a rövid távú memória működésével kapcsolatban

Egy 22 éves, születési oxigénhiány miatt csak fél hippokampusszal élő, emiatt amnéziában szenvedő nő vizsgálata során bebizonyosodott, hogy bár az új arcok vagy szavak megjegyzéséért felelős rövid távú memóriája ténylegesen sérült, érdekes módon mégis működik akkor, ha a nő az adott információval korábban már többször kapcsolatba kerülhetett.

A kizárólag a fent említett 22 éves amnéziás nő és egy korban, iskolázottságban és IQ-szintben megfelelő kontrollcsoport vizsgálatán alapuló esettanulmány rávilágított, hogy az amnéziás nő rövid távú memóriája a számára addig ismeretlen emberek arcát ugyan nem képes megjegyezni, ám az újságokban vagy televízióban gyakran látott személyek - például Paris Hilton - fényképét felismeri.

Születési oxigénhiány miatt lett amnéziás

A Neuropsychologia című tudományos szaklapban publikált tanulmány a szakemberek szerint sokat segíthet abban, hogy megértsük a súlyos memóriazavarokkal küzdő, például amnéziás betegek rövid távú memóriájának árnyalt működését. A bizonyítékok szerint ugyanis az amnéziás betegeket csak akkor hagyja cserben rövid távú memóriájuk, ha számukra "ismeretlen" információt kell befogadni. Amennyiben az adott információ "ismerős", azaz korábban többször találkozott vele az agyuk, akkor nagy valószínűséggel megragad a "dolgozó memória" néven is ismert rövid távú memóriájukban.

A vizsgált 22 éves nő születése során oxigénhiányos állapotba került, ezért a hippokampusz nevű agyterületének térfogata a normálisnak mindössze fele - mondta el a kutatás vezetője. Ezt leszámítva nincs egyéb agykárosodása, és a nő a lehetőségekhez képest teljes életet él, például főiskolára jár és nagy filmrajongó hírében áll. A kutatók elsősorban azt vizsgálták, hogy az agy egyik fontos területének ilyen fokú sérülése miként befolyásolja a hosszú és rövid távú memória működését.

Nem csak a hosszú távú memória sérül az amnéziásoknál

A vizsgálat során az amnéziás nő és a 20 fős kontrollcsoport "dolgozó" memóriáját vizsgálták, amely a verbális vagy képi információ több másodpercig tartó megjegyzéséért felelős. A képi tesztek során 40 ismert és 40 nem ismert személy képét kellett rövid időn belül felismerni, és míg az amnéziás beteg a híres emberek felismerésekor ugyanúgy teljesített mint a többiek, a nem ismert emberek képei esetében sokkal pontatlanabb volt.

A vizsgálat másik részeként számokat (például telefonszámokat) mutattak a résztvevőknek, és ezeket kellett azonnal, helyes sorrendben visszaidézniük. Az amnéziás beteg ugyanolyan jól vissza tudott a számokra emlékezni, mint a társai, ám ha pár másodpercre valamivel elvonták a figyelmét (például egy mondatot fel kellett olvasni a számok visszaidézése előtt), akkor sokkal rosszabbul teljesített. A verbális teszt során a résztvevőknek létező és nem létező szavakat kellett olvasniuk, majd ezekre visszaemlékezni. Az amnéziás nő ebben a feladatban is rosszabbul teljesített, mint társai, de a különbség jóval nagyobb volt a nem létező, vagy ritka szavak esetén.

Korábbi vélekedések szerint az amnéziás betegeknél csak a hosszú távú memória sérült és a rövid távú nem, de egyre több bizonyíték - például a mostani kutatás is - cáfolja ezt a nézetet. Mivel a legújabb eredmények szerint az amnéziások rövid távú memóriája is sérült, ezért rendkívül fontos, hogy rehabilitációjuk során az információkat számukra "ismert" formában prezentálják, mert így jóval nagyobb a megragadás esélye.