Vigyázzon a kanyaróval, ha kisgyerekkel megy külföldre!

Európa több országában, például Románia és Ukrajna Magyarországgal közvetlenül határos területein kanyarójárvány dúl. Magyarországon tíz éve nem betegített meg senkit a rendkívül ragályos betegség. Aki viszont 15 hónaposnál fiatalabb kisgyerekkel készül külföldre, tájékozódjon, mielőtt útra kel. Ha valaki nincs beoltva, és kanyarós beteggel egy légtérben tartózkodik, szinte biztosan megkapja a betegséget.

Az Európai Járványmegelőzési és -védelmi Központ (ECDC) november elején tette közzé 2011. évi epidemiológiai jelentését, amelyben kiemelt problémaként említette a kanyarójárvány fokozódását Európában. A betegség az idén az alábbi országokban fordult elő legnagyobb számban: Franciaország (betegek száma november elejéig: 14 424), Olaszország (betegek száma: 4549), Románia (betegek száma: 2572), Spanyolország (betegek száma: 1789) és Németország (betegek száma: 1480).

Romániában a kanyaró mellett a rubeola is terjed

Romániában az idén az előző évhez képest meghúszszorozódott a kanyarós megbetegedések száma. Amíg tavaly a bukaresti egészségügyi minisztérium összegzése szerint 193 eset volt, a hivatalos román nyilvántartásokban december 10-én már 3270 fertőzöttet tartottak számon.

A legtöbb megbetegedést Erdélyben észlelték, a járvány Máramaros, Szatmár, Bihar, Szilágy, Fehér és Temes megyében a leghevesebb. November közepétől csak Temesváron harminc gyermek került kórházba a kanyaró miatt. A járvány oka a hatóságok szerint egyrészt az, hogy egész Európában intenzívebben terjed az idén a kanyaró, másrészt a kisgyermekkorban elmulasztott oltásokat okolják - bár Romániában a jogszabályok szerint a kanyaró elleni oltást minden gyereknek meg kellene kapnia. A megyei tisztiorvosi szolgálatok ezért külön oltási kampányokat szerveztek a járvány érintette településeken.

2011-ben egyébként a rubeola (rózsahimlő) is fertőz Romániában: tavaly 350 eset vált ismertté, az idén már 1064-en fordultak orvoshoz ezzel a megbetegedéssel.

Magyarország tíz éve kanyarómentes

Az ÁNTSZ december 12-ei közleménye szerint a kanyaró Európa minden országában problémát jelent, kivéve Ciprust, Izlandot és Magyarországot. Magyarország 10 éve kanyarómentes, ami az ÁNTSZ szerint az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendnek köszönhető.

A védőoltás hatására ugyanis immunválasz alakul ki, mely a vírussal való találkozáskor védelmet nyújt a betegséggel szemben. Az oltottakban a vírus nem tud megtelepedni, és cirkulációja a lakosság körében csökken, mivel nem talál fogékony személyeket. A lakosság akkor tekinthető védettnek, ha átoltottsága nagy arányú, vagyis legalább 95 százalékos. Az ÁNTSZ sajtóközleményében felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a védőoltási fegyelem fellazulása veszélyeztetné a járványügyi biztonságot is.

Elvehetik a szülőtől a gyereket, ha elmulasztja az oltást

Másodfokon is beperli az államot az az ópusztaszeri család, amely nem hajlandó beoltatni 16 hónapos kislányát - adta hírül az MTI. A szülők a lehetséges mellékhatásokra hivatkozva nem adatják be a kötelező védőoltásokat. A magyar jogszabályok szerint azonban a kötelező védőoltások beadatásának elmulasztása a gyermek fizikai elhanyagolásának minősül, amelynek megvalósulása esetén a gyermekjóléti szolgálat köteles hatósági eljárást kezdeményezni, akár kérheti a gyámhivatalt a gyermek ideiglenes elhelyezésére.

Magyarországon a jogszabályok szerint azok a gyerekek, akik nem kapták meg a kötelező oltásokat, nem kerülhetnek gyerekközösségbe (bölcsődébe, óvodába, iskolába, gyerekotthonba).

A legkisebbek még nem védettek

1992 óta a magyar gyerekek kötelező védőoltásként 15 hónapos, illetve 11 éves korukban kapják meg a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen védettséget nyújtó MMR oltást. A második oltás után teljes védettség alakul ki. A még nem oltott, 15 hónaposnál fiatalabb gyerekekre nézve azonban még veszélyt jelent a vírus, amellyel járványos területre utazva, vagy ilyen területről érkezők révén akár itthon is találkozhatnak.

Mi a teendő utazás előtt?

Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint 9 hónaposnál fiatalabb, egészséges csecsemők, krónikus betegségben szenvedő gyermekek és felnőttek, továbbá várandósok utazásával kapcsolatban egyedi orvosi tanácsadás során kell mérlegelni a teendőket.

Ha 9-15 hónapos, MMR-oltást még nem kapott gyerekkel szeretne valaki külföldre utazni, a gyermekorvossal át kell tekinteni a gyermek oltásait, és tervezetten kell felkészíteni az utazásra. Tekintettel a kanyaró jelenlegi európai járványügyi helyzetére, a felkészülés része kell hogy legyen egy soron kívüli kanyaró elleni oltás. A 15 hónaposnál korábbi életkorban beadott oltás azonban nem alakít ki olyan hatásos védelmet a kanyaró ellen, mint a 15 hónapos kori, ezért a kötelező oltásra előírt korban - a soron kívüli oltástól függetlenül - újra be kell oltani a gyermeket kanyaró ellen.

Megfontolandó a soron kívüli oltás akkor is, ha 15 hónaposnál nagyobb, de 10 évesnél fiatalabb gyerekkel utazik valaki olyan területre, ahol a kanyarós megbetegedések kockázata a hazainál nagyobb. Az első oltás után ugyanis a gyerekek 96-98%-ában termelődik ellenanyag, a teljes védettség csak a 11 éves korban beadott második MMR-oltás után alakul ki. Itthon ez nem jelent veszélyt, mivel Magyarországon a gyermekek környezetében kanyarós betegek szinte alig fordulnak elő.

A soron kívüli oltást a gyógyszertárban kapható, és vényre felírt, térítéssel (kb. 10 000 Ft) beszerezhető oltóanyaggal lehet elvégezni. (A oltóanyag térítésmentesen csak a kötelezően előírt oltáshoz biztosított).

Mindenkinek érdemes szem előtt tartani, hogy a fertőző betegségek terjedésére különleges helyzetet teremtenek olyan tömegrendezvények, mint például a koncertek, sportesemények, vallásokhoz kapcsolódó események, amelyeken egy helyen és egy időpontban a világ különböző tájairól érkező emberek tömegei tartózkodnak együtt.

Mi a kanyaró?

A kanyaró (morbilli) vírus okozta, súlyos fertőző betegség. 1-2 hét lappangási idő után láz, köhögés, hurut és kötőhártya-gyulladás a kezdeti tünetek. Pár nap múlva a fül mögött, majd az egész testen végigvonuló kiütések alakulnak ki. Leggyakoribb szövődménye a középfül- és tüdőgyulladás. A vírus ritkán agyvelőgyulladást is okozhat, melynek következtében életre szóló idegrendszeri károsodás és értelmi fogyatékosság maradhat vissza.

A vírusfertőzés következtében kialakuló bakteriális felülfertőződés miatt kialakulhat gége-, légcső-, tüdőgyulladás, hörghurut, valamint középfül-, melléküreg-gyulladás, gyomor- és bélhurut, szájgyulladás, kötőhártya-gyulladás, szívizomgyulladás. A komplikációkkal járó esetek közül az idegrendszert érintő szövődmények egy része maradandó károsodással gyógyulhat. Átlagosan 500 kanyarós betegből egy meghal.

A kanyaró igen ragályos: ha valaki nincs beoltva, és kanyarós beteggel egy légtérben tartózkodik, szinte biztosan megkapja a betegséget. A vírus elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de nem csupán a beteg közvetlen környezetében lévők, hanem a kissé távolabb tartózkodó fogékonyak (nem oltottak) is megfertőződhetnek. A kanyaró bejelentendő fertőző betegség, amelynek gyanúja esetén az orvosnak értesítenie kell az ÁNTSZ területileg illetékes kistérségi intézetét.