Mi kell ahhoz, hogy megéljük a századik életévet?

Világszerte egyre nő a 100 éves kort betöltő idősek száma, ám azt még nem tudták megfejteni, milyen tényezők juttatják őket a százon túliak klubjába. Számos kutatás próbálja megtalálni a hosszú élet titkát, hiszen e tudás kulcsfontosságú lehet az öregedéssel járó betegségek megelőzésében és kezelésében.

A Bostoni Orvostudományi Egyetem kutatói szerint az emberi élet elméleti határa 120-130 év körül mozog, de az még rejtély, hogy ezt miként lehet elérni. A szakemberek szerint a hosszú élet nagyban függ a környezeti hatásoktól és az életmódtól, például az egészséges táplálkozástól, rendszeres mozgástól, a szellemi frissesség megtartásától és a káros szenvedélyek mellőzésétől.

Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap az az elmélet, amely szerint a szokatlanul hosszú élet veleszületett genetikai adottság, és bizonyos génekből előre megjósolható a várható élettartam. Az egyetem gerontológusa, Dr. Thomas Perls szerint az emberek többségének génjei egészséges életvitel mellett 80-90 éves kor elérését teszik lehetővé. Dr. Perls is osztja azonban azt a nézetet, hogy a száz fölötti életkort megélők speciális, "hosszú élet" génekkel rendelkeznek, amelyek a betegségekhez kapcsolódó géneket legyőzik, és lassabb öregedést tesznek lehetővé. A szakember hangsúlyozta, hogy kutatásukkal nem a halhatatlanság titkát vizslatják, hanem azt, hogy a betegségek leküzdésével vagy legalábbis késleltetésével hosszabb, jobb minőségű életet élhessenek a páciensek.

Védelmező gének

Dr. Perls beszámolt arról az úttörő jellegű kutatásról is, amelynek során egy-egy 114 évet megért férfi és nő teljes genomszekvenciáját vizsgálták, és az eredmények alapján mindkettejüknél ugyanannyi betegséggel kapcsolatos gént találtak, mint bármely más embernél. A férfinél például 37 vastagbéldaganatra hajlamosító génmutációt találtak, és korábban tényleg diagnosztizáltak nála vastagbélrákot, ám az nem képezett áttéteket és sebészeti úton kezelhető volt.

Az idős nőnél szintén több olyan génvariációt tudtak elkülöníteni, amelyek az öregedéssel járó betegségek (pl. Alzheimer-kór vagy szívbetegség) kockázatát növelték, de ezek a betegségek egészen 108 éves koráig nem okoztak nála tüneteket.

Hogy mégis miért élt ez a két ember több mint 114 évet? Dr. Perls elmondása szerint bár a betegséggel összefüggő gének ugyanúgy jelen voltak náluk is, mint bárki másnál, ezek az emberek valószínűleg az életkorral összefüggő speciális génváltozatokkal rendelkeznek, amelyek "hatástalanítják" a betegségeket okozó géneket. Esetükben a betegségek vagy nem alakulnak ki, vagy ha mégis, akkor sokkal enyhébb lefolyásúak, ráadásul jellemzően csak az élet fizikai határához közelítő szakaszában jelentkeznek.