A csendes stroke újabb kockázatát tárták fel

Az alvás közbeni légzéskimaradásban szenvedők körében nagyobb a stroke, illetve a csendes stroke kockázata - állapították meg egy új vizsgálat során.

Az Amerikai Stroke Társaság konferenciáján bemutatott kutatás szerint a stroke-on átesett páciensek feltűnően nagy arányban szenvedtek alvási apnoe szindrómában, így joggal feltételezhető, hogy ez a szindróma egyike a stroke legfontosabb rizikófaktorainak.

A Drezdai Egyetem Stroke Központjában végzett kutatásban stroke-on átesett pácienseket vizsgáltak, akiknek átlagéletkora 67 év, a férfiak és nők aránya pedig nagyjából 50-50 százalék volt. Mindannyiuknál egész éjszakán át tartó alvásvizsgálatot, illetve mágneses rezonancia (MRI) és komputertomográfiás (CT) vizsgálatokat végeztek el.

Az esetek 91 százalékában (56 főből 51) a stroke-on átesett páciensek alvási apnoe szindrómában is szenvedtek, és nagyobb eséllyel voltak kimutathatók náluk a csendes stroke (átmeneti agyi keringési zavar miatti károsodás), illetve az agy fehérállományát érintő szövetkárosodás (lézió) jelei is.

A csendes stroke-on átesettek fele, a fehérállományi lézióval rendelkező páciensek harmada szenvedett alvási apnoe szindrómában is.

A szakembereket is meglepték a feltárt összefüggések; az eredmények tükrében azt javasolják, hogy az alvási apnoét is az ismert érrendszeri kockázati tényezőkkel (például magas vérnyomással) azonos súllyal kezeljék. Érdemes tehát figyelmet fordítani a környezetünkben élők alvási szokásaira, hátha egyszerű odafigyeléssel és alvásterápiával kiküszöbölhető a stroke egy jelentős kockázati tényezője.